thesecret.hu

"Legtöbben csak akkor tanulunk meg valamit, ha jól tarkón csapnak minket. Miért? Mert egyszerűbb nem megváltozni. Megrögzött szokásainkat megtarva fejjel rohanunk a falnak.
Vegyük például az egészségünket. Mikor változtatunk étrendünkön és kezdünk el sportolni? Amikor leépül a testünk, és az orvos azt mondja: "Ha nem változtatsz az életmódodon lassanként megölöd magad!". Ekkor egyszerre csak meglesz a motivációnk!

Kapcsolatainkban mikor mondjuk a másiknak, hogy milyen sokat jelent nekünk? Akkor, amikor a házasságunk és a család romokban hever!

Az iskolába mikor kapjuk össze magunkat és kezdünk el tanulni? Amikor éppen bukásra állunk! Az üzleti életben mikor probálunk ki új ötleteket és hozunk nehéz döntéseket? Amikor nem tudjuk kifizetni a számláinkat! Mikor tanuljuk meg végre, hogy hogyan kell udvariasan bánni az ügyfelekkel? Miután otthagytak a vásárlóink!

Általában mikor imádkozunk? Amikor életünk váltságba kerül!"Uram, tudom, hogy utoljára akkor beszéltem veled, amikor nyakig ültem a pácban...."

Akkor fejlődünk sokat, amikor nehéz idők járnak ránk. Mikor hozzuk meg életünk legfontosabb döntéseit? Amikor padlóra kerülünk, katasztrófák után, amikor tarkón csap minket az élet. Ekkor azt gondoljuk: "Elegem van abból, hogy csóró vagyok és mindenki engem ugráltat.Elegem van a középszerűségből. Most aztán tényleg összeszedem magam!"

Sikereinket megünnepeljük-de nem tanulunk belőlük. Fájdalmas a bukás- de abból visszont tanulunk. Visszatekintve, a "katasztrófákat" fordulópontnak értékeljük életünkben-

A hatékony emberek nem keresnek problémákat, hanem amikor zsupsz, fenékre esnek, megkérdik maguktól:"Hogyan változtasam meg a gondokozásomat és a cselekedeteimet? Hogyan tudnék jobb lenni annál amilyen vagyok? A vesztesek nem veszik észre a figyelmeztetéseket, Amikor rájuk dől a ház, azt kérdik: "Miért pont velem történik mindez?"

Szokásaink rabjai vagyunk. Ugyanúgy viselkedünk egésszen addig, míg nem kényszerülünk arra, hogy megváltozunk.

Kingát kidobja a pasija.Kiborul, bezárkózik egy hétre, Aztán fokozatosan elkezdi hívogatni a barátait, és újakkal ismerkedik meg. Elköltözik, és munkahelyet is vált. Hat hónapon belül boldogabb és magabiztosabb, mint valaha. Utólag , pasija elvesztésének "katasztrófáját" a legjobb dolognak tartja, ami vele megtörténhetett élete során.

Fredet elbocsátják a munkahelyéről. Képtelenúj állást találni, ezért önálló vállalkozásba kezd. Életében először saját mag ura: végre azzal foglakozhat, amivel mindíg is szeretett volna. Bár még vannak problémái, élete új értelmet nyert, és izgalmasabbb, mint valaha. Mindez egy látszólagos katasztrófából alakult ki!

Az élet valóban fájdalmas katasztrófák sorozata?

Nem feltétlenül! AZ ÉLET APRÓ FIGYELMEZTETŐ JELEK SOROZATÁT KÜLDI FELÉNK? AMIKOR EZEKET FIGYELMEN KÍVŰL HAGYJUK, AKKOR FEJBE ÜT MINKET EGY HUSÁNGGAL. A fejlődés akkor a legfájdamasabb ha ellenállsz neki.
LECKÉK............
...Mindegyikünk személyre szabott tanításokat kap. Háromféleképpen reagálhatunk a tanításokra:
- "AZ ÉLETEM LECKÉK SOROZATA, MELYEKRE SZÜKSÉGEM VAN, ÉS EZEK TÖKÉLETES SORRENDBEN ÉRKEZNEK" (Ez a legoptimálisabb megközelítés-maximális lelkinyugalmat biztosít.)
-"Az élet egy lutri, de én a legtöbbet hozom ki abból , ami jön."(A második legjobb választás-közepes életminőséget nyujt.)
-"MIÉRT MINDÍG VELEM TÖRTÉNNEK MEG A ROSSZ DOLGOK?"( GARANTÁLTAN MAXIMÁLIS NYOMORÚSÁGOT ÉS FUSZTRÁCIÓT BÍTOSÍT)

Az élet újabb és újabb leckéket ad fel számunkra. HA NEM TANULJUK MEG A LECKÉKET, AKKOR ÚJRA ÉS ÚJRA FELADJA NEKÜNK....ÚJRA ÉS ÚJRA:...: ÚJRA ÉS ÚJRA

Nevezheted ezt a nagy tervnek, vagy a dolgok természetes rendjének, ez egyszerűen megtörténik. Akár tetszik, akár nem:megtörténik. Akár felelőséget válalsz érte, akár áldozatnak érzed magad, akár küzdesz ellene, akár nem,egyszerűen megtörténik. Életed során eddig is ez történt.Amikkor kihasznált egy szomszéd, amikor becsaptak a boltban, vagy amikor elhagyott a kedvesed, AKKOR AZ ORROD ELŐTT HEVERT EGY TANÍTÁS!

Ha hét napból hétszer szerencsétlennek érezzük magunkat, akkor valószínűleg kihagytunk egy leckét. Ha állandóan elveszítjük a munkánkat, szeretőnket, pénzünket....ezek mind jelzések, hogy nem figyeltünk elég jól. Ahogy egy ismerősőm mondta:
"KÜLÖMBÖZŐ RUHÁKBA ÖLTÖZTETVE MINDÍG UGYANAZOKKAL A PROBLÉMÁKKAL SZEMBESÜLÖK!"

Viszont a legrosszabb dolog, amit valaha is mondhatunk: "Ez így nem igazságos!"
Dióhéjban-Nem a bűntetésünket töljük a földön. Azért vagyunk itt hogy tanuljunk. Minden eseményben ott rejlik a lehetőség, hogy átformáljon bennünket. és a katsztrófáknak van a legnagyobb lehetősége, hogy megváltoztassa gondolkozásunkat.

CSELEKEDJ ÚGY, MINTHA MINDEN ESEMÉNYNEK ÉRTELME LENNE ÉS AZ ÉLETED ÉRTELMET FOG NYERNI!

TALÁLD KI, HOGY MIÉRT VOLT SZÜKSÉGED EGY BIZONYOS TAPASZTALATRA, LÉGY ÚRÁ RAJTA ÉS NEM LESZ SZÜKSÉGED RÁ TÖBBÉ.

Mindent csak azt ne! Általában a legfontosabb leckéinket el akarjuk halasztani. Eszedbe juthat például, hogy milyen ingatag a kapcsolatod édesanyáddal, és akár ezt is gondolhatod: "Annyi szítok után, amit hozzám vágott bármire képes lennék, csak szeretni nem tudnám őt " Hát persze! Valószínüleg szinte bármit megtudnál tenni, csak szeretni nem. ÉPPEN EZ A TE LECKÉD. A nővekedés új területek meghódításáról szól!

A volt férjem egy púp a hátamon! Ha valaktől elválunk,az nem jelenti azt, hogy abban a kapcsolatban mindent megtanultunk. Ha házzaságunknak már vége, de még a másikat okoljuk, nyomorúságunkért és a fizetendő jelzálogért, akkor még mindig egymáshoz vagyunk láncolva-hiszen még van mit tanulni egymástól! Most lehet, hogy azt gondolod: "A pasim egy barom! Bármit megtennék, de megbocsájtani azt már nem!" Valószínűleg a legnehezebb feladat lenne megbocsájtani neki ( olyasmi, amibben még nem vagy igazán jó!)- így most ezt gyakorólhatod. Elhalaszthatod ezt a leckét, de ha azt akarod, hogy életed (és egészséged) fejlődjön, egyszer be kell pótolnod! Ha azt hisszük, hogy valaki romba dönti életünket, ez a hit valóra fog válni számunkra. Úgy tűnhet, mások állnak boldogságunk útjában.Valójában mi állunk ott, mert mi válaszuk meg, hogyan viszonyulunk az emberekhez.

A FŐNÖKÖM EGY GÖRÉNY! NEM ÉN TEHETEK RÓLA, NEKI KELL ABBA HAGYNIA A SZÉMÉTKEDÉST! (SZÓVAL ITT MI IS A MEGTANULANDÓ LECKÉM?)
Amíg az a meggyőződésed, hogy a főnököd, addig egy diplomás görény marad. Nyugodtan gondolhatod, hogy ő egy görény. De abban a pillanatban amikor úgy döntesz, hogy másként tekintesz rá (például a jótulajdonságaira összpontosítasz, nem bírálgatod, esetleg még egy kicsit együttérző is leszel vele) a probléma elillan!
Hogy is van ez?Ezerféle megoldás létezik...a) Főnököd, látva változásodat, pozitívabban fog hozzád visszonyulni.b)Áthelyezik egy másik osztályra. c) Kapsz egy másik munkahelyet. d)Ő kap egy másik munkahelyet.e) MEG IS KEDVELHETED A FICKÓT(TÉNYLEG!) Milyen gyakran barátkozunk olyan emberekkel, akikket először ki sem állhatunk!AMIKOR TE VÁLTOZOL, A HELYZET IS MEGVÁLTOZIK.EZ TÖRVÉNYSZERŰ. Nem kell azon monfondíroznod, hogy hogyan is történik mindez.Átalakulásod átfomálja a körülményeidet is.De a változásnak őszintének kell lennie! Így okoskodhatsz: " Valahogy majd csak kijövök vele, de mégis tudom hogy ő egy nagy GÖRÉNY."De ez nem őszinte változás a részedről!
Meddig fog mindez tartani?ADDIG MÍG MEG NEM VÁLTOZOL!

Nem válthatnék egyszerűen munkahelyet? Megteheted.DE RÖVIDESEN ÉSZRE FOGOD VENNI, HOGY ISMÉT EGY ELLENSZENVES ALAK LETT A FÖNÖKÖD-EZ MIND RÉSZE A KOZMIKUS TANTERVNEK!
Ha egy új helyre költözöm, új életet kezdhetek..Ez nem így van!Általában a legjobb hely az újra kezdésre éppen az, ahol vagy!

Vegyük például Fredet, aki a fél szomszédságnak tartozik. Frednek ez jár a fejében: " Talán el kellene költöznöm!" De amikor elköltözik, magával viszi gondolatait és szokásait is- és ezek fogják irányitani az életét!Fred vároról városra hurcolkodik, mégis ugyanazokba a tipikus szituációkba kerül és egy csapat mérges hitelezőt vonz magához. Ha szórod a pénzt, kivándorolhatsz akár Argentínába, akkor is pazarló maradsz.Legjobb tanács Frednek: "MIELŐTT MEGVÁLTOZTATOD A CÍMEDET, VÁLTOZTASD MEG A GONDOLKOZÁSODAT!" A LECKÉK VÉGIG ÜLDÖZNEK A VILÁGON

....Bárcsak elmehetnék Tibetbe, ott megtalálnám életem értelmét..Sokan veszik a fejükbe, hogy ahoz, hogy megtalálják életük értelmét, meszire kell utazniuk..Milán gyalogturára indul a Himalájába. Egy napon, mikkor a poros utcasarkon éppen hasmenés gyötri, és egy habos forró fürdőröl álmodik , belé hasít a felismerés:"Talán a Ritz Carlton Hotelben jobban menne a megvilágosodás!" Romantikusnak tűnik az élet értelmét Tibetben keresni, de a Tibeti megvilágosodást a tibetienek találták ki! Legtöbbünk számára az élet értelme éppen abban a városban rejlik ahol élünk:

LECKÉK, MELYEKTŐL RETTEGÜNK Egy módon gyözheted le a félelmedet. HA SZEMBENÉZEL VELE! Mivel szükségszerűen OLYAN ÉLMÉNYEKET VONZUNK, MELYEKBŐL TANULUNK, GYAKRAN AZOKAT A HELYZETEKET VONZZUK, MELYEKTŐK FÉLÜNK.

Ezért ha holtra rémülsz attól, hogy adóságba keveredsz, akkor nagy az esélye annak, hogy mindent megfogsz tudni az ilyen helyzetekről.
Ha retegsz az egyedűlléttől,akkor egyedűl maradsz. Ha félsz a pofára eséstől, akkor biztosan felsülsz.Így bátorít minket az élet arra, hogy tovább fejlődjünk. Dióhéjban:

Mindannyian saját sorsunk kovácsai vagyunk. Gondolataink körülményeink vonzanak és teremtenek. AHOGYAN MI VÁLTOZUNK? ÚGY VÁLTOZNAK A KÖRÜLMÉNYEINK IS...Amíg nem tanuljuk meg a leckéket az eladósodásról, a munkáról, a partnereinkről, addig vagy a) ugyan annál a leckénél ragadunk le, vagy b) UGYANAZOKAT A LECKÉKET KAPJUK KÜLÖMBÖZŐ CSOMAGOLÁSOKBAN.

Ilyen az élet!Kis kavicsikkal dobál meg minket- figyelmeztetésképpen. Ha ezeket a kis kavicsokat nem veszük észre, akkor téglával dobál meg. Ha a téglát nem veszük észre, akkor szétzúz egy kősziklával. Ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor láthatjuk, hogy hol nem vettük észre a figyelmeztető jeleket. És akkor még van képünk azt mondani: "Miért pont én?"

Élni és tanulni...Az életnek nem kell feltétlenül fájdalmasnak lennie- de mégis főleg a fájdalom miatt változunk.Addig míg fájdamaink nem gyötörnek, eljátszhassuk , hogy: "Minden rendben van!" De amikor fájdalmunk már elviselhetetlen (például, amikor nagyon magányosnak érezzük magagunkat, vagy félünk) akkor sérülékennyé válunk. A fájdalom bátorít minket arra, hogy vegyük komolyan a dolgokat.Egyszerű mások fájdalmáról filózofálni. Robira nézve azt mondjuk:"Jó lecke volt nek, hogy csődbe jutott" Kingára nézve azt gondoljuk:"Segített neki a vállás abban hogy megálljon a maga lábán" Abban mindannyian egyettértünk:"AZ ÉLET MEGPROBÁLTATÁSAI ERŐSEBBÉ TESZNEK MINKET."

De nem vagyunk valami lelkesek, amikkor saját probatételeinkkel találjuk szembe magunkat! Az mondjuk:" Istenem, miért mérted rám ezt a csapást?Állits egy kényelmesebb probatétel elé!" Sajnos az igazi erőprobák kényelmetlenek.

Bárcsak rendes emberek vennének körül...Lehet életedet végiggondolva azt mondod:"Ha nem kellene törődnöm a lusta férjemmel és ezekkel az égetnivaló gyerekekkel, akkor törődhetnék magammak is!" Ez így helytelen!HISZEN TŐLÜK TANULHATSZ A LEGTÖBBET!
Azoktól tanulhatunk sokat, akiket a sors mellénk sodort. Horkoló férjek-től akik akik nem húzzák le a vécét, hálátlan gyereketől, szomszédoktól, akik elorozzák a parkolóhelyeinket. "Boldogab lennék, ha ezek az emberek végre már felkötnék a gatyájukat!"

Ha feldűhít a feleséged, akkor az a feladatod hogy hatékonyan megbírkózz a dűhöddel. Máris rendelkezésre áll otthon a legjobb partner, aki segít ebben és akivel gyakorolhatsz!Mekkora szerencse!(:D) Néha taán azt gondolod magadban:"Elválok tőle! Ezzel megoldódik minden!" De ez csak addig megoldás, ameddig újra házasságot nem kötsz, hiszen újdonsült feleséged ugyanúgy fel fog boszantani!

Dióhéjban: MINDENKI, AKI BESÉTÁL AZ ÉLETEDBE, MEGTANÍT VALAMIRE. MÉG AKKOR IS TANÍTANAK TÉGED, HA AZ AGYADRA MENNEK, MERT ILYENKOR MEGMUTATJÁK HATÁRAIDAT.
Csak azért, mert valaki a tanárod, az nem jelenti azt, hogy szeretni is kell őt.
Lépésről lépésre...Az élet kicsit olyan mint a létra.. Ahoz, hogy feljebb kerüljünk, (legyen az munka, kapcsolatok, pénz vagy bármi más)túl kell jutnunk azon a lépcsőfokon, amin éppen állunk.Ha az egyik lépcsőfokon túl jutottunk, jöhet a következő. Az emberek különféleképpen látnak hozzá ehhez a feladathoz:
"Gyűlölöm ezt a lépcsőt- egy másikon szeretnék állni." Na az ilyen szemlélettel ragadunk igazán csak kátyuba!
"Én más létráját szeretném." Ezt irigységnek hívjuk.
"A pokolba ezzel a létrával- leugrom róla!" Ezt hívjuk öngyilkosságnak!
BÁRMIKOR, AMIKOR NEM TUDUNK TOVÁBB JUTNI MEGKÉRDEZHETJÜK MAGUNKTÓL:
"MELYIK FOKNÁL HIBÁZTAM EL?"............................(..)

MI A TANULSÁG EBBŐL? Tekints vissza az életedre! Talán rájösz, hogy miért azt az ösvényt választottad, amin járod az utad. Lehet, a múltadban mindig felbukkanak olyan emberek (tanárok, szeretők, még idegenek is a repülő gépen)AKIK ÚTMUTATÁST ADNAK NEKED.Talán eszedbe jut majg egy könyv,, melyet egy antikváriumban fedeztél fel, ami megváltoztatta a gondolkodásodat. felidézhetsz majd eg "baleseteket"(szerelmi bánatokat, betegségeket és anyagi csődöket)melyek erősebbé tettek téged és megtanítottak a részvét érzésére. Látni fogsz "katasztrófákat" melyek visszatekintve inkább egy NAGYOBB TERV részének bizonyultak. Talán majd úgy érzed, hogy leckék sorozatát tanultad meg, ráadásul a pontosan a megfelelő sorrenben.TALÁN MEGÉRTED HOGY AZ EGYIK DOLOG MINDIG ELVEZET EGY MÁSIKHOZ:

Kezdetben nehéz a katasztrófákat távlatokból szemlélni. Van egy köztes idő, amikor ezt mondogatjuk magunknak: "Ne haragudj Istenem,de ezt nem az én forgatókönyvembe kellett volna írnod-nagy hibát követtél el!" Például fél év után esik le nekünk: hogy az is egy terv része volt, hogy kirúgtak minket a munkahelyünkről!
AZ ÉLET TÜRELMES ÉS KITARTÓ TANÁR. FIGYELD A JELEKET, ÉS SORSOD VISZONYLAG ZÖKKENŐMENTES LESZ! De ha elalszol a kormánynál, akkor jön a "BUMM!"- és egy nagy tapasztalatban lesz részed-anyagi csőd, válás, infarktus- válaszhatsz, amit csak akkarsz.

Akkor hát hol vannak a következő leckéim?
ÁLTALÁBAN ÉPPEN AZ ORRUNK ELŐTT HEVERNEK-GYAKRAN PONTOSAN FEL IS ISMERJÜK EZEKET, ÉS REMÉLJÜK, HOGY MAGUKTÓL ELTŰNNEK AZ ORRUNK ELŐL" (Andrew Matthews)