Az elme súlytalansága

A tegnapi sarkvidéki hózuhatag után a mai 1 fok és napsütés tiszta lelket melengető élmény számomra. :) Be is indultam, ma délután ismét egy lépéssel közelebb kerülök az álmomhoz. :)
Tegnap valahogy nem voltam írós hangulatomban, azt sem tudtam, mihez lenne kedvem, inkább azt tettem, ami tudom, nem túl jó: sodródtam egy kicsit. Mintha súlytalanul lebegtem volna. Vagy valami ilyesmi. :) Ez egy olyan állapot, amikor az ember megpróbál nem mélyebben gondolkozni. Amikor úgy érzi, most egy kis éheztetésre vágyik az elméje. Egy kis pihenésre. Ez valami olyasmi, amikor az ember automatikusan elfogadja az aznapi eseményeket, ahogyan vannak. Azt gondolom, minden pozitív gondolkodónak szüksége van ilyen napokra is néha. Úgy érzem, ez kellett ahhoz, hogy ma újult erővel folytassam, és ha minden igaz, elindul ma valami, ami nagyon sok szépet és jót hozhat Nekem, és másoknak is. Drukkoljatok, hiszen Ti is a részesei lesztek előbb-utóbb ;)

szép napot Nektek :)

Címkék:

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges