thesecret.hu

Több állatunk van. Az egyik kis állatunk éppen haldoklik. Már két napja. Olyan, mint ha álmodna. Szaladgálna hatalmas réteken.
Már matuzsálem korban van.
Én baba angyaloknak tartom őket.
Szerencsémre megadatott, hogy némelyik elkísér engem.
A lélek maga választja ki halálának körülményeit, időpontját, olvastam. Ez jó, így kisebb a felelősségem, hogy becsaptam, elhanyagoltam, nem láttam meg, hogy szenved. Pedig még jelezte is, hogy baja van. Mert ha igazán hozzád nőnek, láthatod, hogy kommunikálnak. Közölnek, éreznek. Van egyéniségük. „Az igaz ember jószága gondolatát is tudja”- mondta bölcs Salamon.
Én úgy képzelem el, hogy a lélek egy korlátlan szabadsággal, lehetőséggel felruházott tudat, amely újra és újra felfedezheti azt, amire kíváncsi, vagy amire úgy gondolja, hogy szüksége van.
Vegyük ezt, és tegyünk köré egy dobozt, amiben hiába üvöltök, nem hallatszik ki semmi. Elmutogatni sem tudom, mert a gazdám, vagy környezetem nem ért kínaiul, én meg csak azokat a szavakat tudom megjeleníteni magamban. Nincs nyelven, hogy beszéljek, agyi kapacitásom sem tud szavakat formálni, csak gondolatokat, érzéseket. Maradnak hát csak a „csápjaim”, amit félreértenek. És így, dobozommal gazdámnak ütődve magyaráznám el, hogy fáj a fejem.
Nem csoda, hogy nem érti, csak megsimogat.