thesecret.hu

Spirituálisan megtapasztalni valamit annyit jelent, hogy egy pillanatra "beleláthat" az ember a láthatatlan világba, sőt benne van, és érezheti azt.

Olyan bizonyosságot és tudást és hitet kap általa, amit soha sehonnan, egy embertől sem, ezer könyvből sem. Akinek egyszer volt ilyen tapasztalása, az soha többet nem felejti el, olyan mélyen bevésődik, és elindítja az embert Isten felé.

Ehhez elég a pillanat töredéke, hogy megváltozzon az ember élete, méghozzá végleg.

Egy ilyen tapasztalás után nem azon jár többé az ember esze, hogy anyagi szinten hogyan lehet fejlődni, sikereket elérni, hanem azon, mit kell tenni, hogy Istenhez Hazatérjen. Az ilyen embereknek ez az egyetlen céljuk.

Több mint tíz évvel ezelőtt olvastam egy önismereti könyvet, amiben az író arról írt, hogy az ember szinte egész életében úgy él, hogy kifelé figyel. Csak azzal foglalkozik hogy milyen a világ, az emberek, mennyire elfogadhatatlanok az élet dolgai. Az ember viszont szinte sohasem figyel befelé, azt sem tudja mi az, nem tartja a saját lelkével a kapcsolatot.

Aztán egy mondatra lettem figyelmes: És te gondoltál már arra, hogy milyen vagy másokkal?

Abban a pillanatban tudatosult bennem,mit is jelent ez? Minden gondolatom megszűnt..Pár perc múlva bevillant egy filmkocka az életemből. Egy pillanat töredéke alatt benne voltam egy régen átélt szituációban, csak most más szemszögből "láttam" a dolgokat. Abban a pillanatban megszűntem "én" lenni. A másik ember sem "te" volt, hanem azt éreztem semmi különbség nincs köztünk, EGYEK vagyunk, te és én nélkül. Csak a létezést éreztem, és azt, hogy bármit teszek, magammal teszem..És hogy ez mindig így van.

Valószínű hogy egy pillanatra egy másik tudatállapotban voltam, beleláttam valami olyasmibe, ami szemmel nem látható, és bebizonyíthatatlan..Nem volt kérdés, hogy amit átéltem sokkal igazabb volt,mint az az élet, amit a mindennapokban éltem. Pedig sohasem hallottam előtte ilyesmiről...

Három évig nem tudtam mi történt velem, aztán egy újságban rátaláltam egy cikkre, amely a spirituális élményről szólt.Akkor tudtam beazonosítani a velem történteket.
Elkezdtem ezoterikus könyveket vásárolni. Sok évig foglalkoztam ezotériával, de nem találtam meg amit kerestem..Aztán rábukkantam Rudolf Steiner egyik könyvére.
Akkor éreztem először azt, hogy ez lehet az amit keresek, és ez a szellemtudomány, ami az érzékfeletti világ megismeréséről szól.

De egy idő után tovább léptem. Elkezdtem olvasni a Bhagavad-gitát. A Védák tanításai számomra teljes képet adnak az anyagi és a lelki világról. Megértettem azt, hogy csak az emberi életben van lehetőségünk arra, hogy Hazatérjünk Istenhez.

Saját akaratunkból jöttünk el Tőle, és miután felébredtünk, saját akaratunkból szeretnénk visszatérni Hozzá.

Ami a kettő között van, azt "hisszük" tévesen az életnek, de ez csak illúzió, amelynek az álcázása olyan tökéletesre sikerült, hogy el is hitette az emberekkel, hogy ez az anyagi világ az egyetlen valóság.

„ Saját, forma és idő nélküli valóságodat jelenléted csöndjében a fizikai formádat életető, megnyilvánulatlan életként érezheted. Így aztán már minden más emberben és teremtményben is érezheted ugyanezt az életet. Átlátsz a forma és az elkülönülés fátylán. Ez az Egység fölismerése. Ez a szeretet.” ( Eckhart Tolle).

Igen, ez a szeretet. :)

K. Zsuzsa

www.lelkunktitkai.lapunk.hu

www.visszahozzad.lapunk.hu