A téli napforduló

A téli napforduló az a pillanat, amikor a Föld forgástengelye a legnagyobb szögben hajlik el a Nap sugaraitól. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, utána pedig délről észak felé kezd mozogni. Így az év legrövidebb nappalát (következésképpen a leghosszabb éjszakát) adja.

A téli napforduló az északi féltekén december 21-én van (esetenként 22-én), a déli féltekén pedig június 21-én (esetenként 22-én vagy 20-án).

Yule a Nap visszatérésének ünnepe.

Az éjszakák ekkor a leghosszabbak. A napfordulótól kezdve egyre hosszabbodnak a nappalok. A fény újjászületik. A fény és a sötétség közti örök harcban a Fény kerekedik fölül. A legtöbb hagyomány szerint a Nap képviseli az istenség Férfi-aspektusát, és halála, újjászületése a Téli Napforduló idején a régi napév halálát és az új születését reprezentálja. Ez az örök harc számtalan hagyományban megjelenik szimbolikus formában: a Tölgykirály (a Növekvő Év istene vagy az Isteni Gyermek) és a Magyalkirály (a Fogyó Év istene vagy a Sötétség Ura); Yule idején a Tölgykirály meghódítja a Magyalkirályt. Litha, vagy a Nyári Napforduló idején a Magyalkirály győz.

Midwinter a Midsummer ellenpontja a sötétség, homály, titkok győzelme, uralma. Midsummer idején a Napisten, Sunna teljes erejében tündököl, és minden titokra rávilágít, semmi sem marad rejtve fénye elől. A hosszú sötét téli éjszakákon azonban minden elrejt a jég, a hó. Sötét és titkos helyükön várják újjászületésük idejét, a téli napforduló éjszakáját. Ezen az éjszakán, az "Anya Éjszakáján" kezdõdik az északi népeknél a Yuletide, ami Tizenkét Éjszakán át tart, (dec. 20. - december 31.) és e Tizenkét Éjjel reprezentálja az óév elmúlását, valamint az új esztendőt tápláló folyamatot.

A szó jelentése: "Kerék." Az ősi kaldeusoknál a yule szó "kisded"-et, "kisgyermek"-et jelentett. Az új mindig a régi helyébe lép, az élet folyton megújuló ciklusa vég nélkül folytatódik.

Yule-istenségnek tekinthető minden Újszülött-isten, Napistenek, Anyaistennők és Istennőhármasságok. Legismertebb közülük Dagda és Brighid, Dagda lánya. Brighid tanította meg a kovácsokat a tűzzel bánni és a fémmesterségre. Az õ lángja, mint az új fény lángja elűzi a lélek és az elme sötétségét, Dagda üstje pedig biztosítja, hogy a Természet mindig gondoskodhasson gyermekeiről.

Szimbolikája:
(a Nap újjászületése, az év leghosszabb éjszakája, a Téli Napforduló, Befelé tekintés, a Jövő tervezése)

Yule-tuskó, örökzöld ágak vagy koszorú, az ajtóra akasztott magyal, fagyöngy, aranygyertyák, szegfűszeggel megszurkált gyümölcsökkel teli kosár, illatos növények párologtatása, karácsonyi növények, (pl. karácsonyi kaktusz).

Növényei:
babérbogyó, szentelt bogáncs, örökzöld, szentelt tömjén, babér, fagyöngy, tölgy, fenyõ, zsálya, sárga cédrus.

Ételei:
citrusfélékben áztatott köményes sütik, gyümölcsök, diófélék, sertésételek, pulyka, tojáslikőr, gyömbértea, fűszeres almabor, wassail (fűszeres ital sörből és borból) vagy báránybunda (cukor, szerecsendió, sült alma).

Füstölõi:
fenyõ, cédrus, babérbogyó, fahéj.

Színei:
piros, zöld, arany, fehér, ezüst, sárga, narancs.

Ékkövei:
rubin, vérkő, gránát, smaragd, gyémánt.

Ünneplése:
szenténekek éneklése, mulatozás a fák körül, Yule-tuskó égetése, Yule-fa díszítése, ajándékváltás, csók a fagyöngy alatt.

Varázsigék:
béke, harmónia, szeretet és növekvő boldogság.

*

ÁLDOTT Ünnepet kívánok!

Forrásmegjelölés:
Wikipedia, tvnetwork.hu
Képek: waterjetwonders.com; John Francis - Still Life with Yellow Apples (1858)

Hozzászólások



(*) Csodás

Csillag Istennő vagy *

Puszillak ¤