Támogasd Alapítványunkat!
Köszönjük!!!
2012. augusztus 13. hétfő - 17:36 | beküldő: Ladybird
Sziasztok!
A "fészen" találtam, gondoltam megosztom Veletek is.:)
/Igazság szerint nem tudom, ki a szerzője./
"A harmónikus párkapcsolat feltételei
1. Képes vagy kielégitő életet élni párkapcsolat nélkül is.
2. Nincs szükséged másra ahhoz, hogy jól érezd magad.
...
3. Képes vagy önmagad középpontjában maradni.
4. Nem akarsz folyton másokat irányítani , befolyásolni.
5. Őszintén ki mered mondani azt amit érzel.
6. Vádaskodás és hátsó gondolatok nélkül tudsz kommunikálni.
7. Nem játszod a hatalmi drámáidat.
8. Kívül tudsz maradni mások problémáin, nem veszed át mások hangulatait.
9. Nyitott vagy a véletlenek üzeneteire, figyeled az intuiciód jeleit.
10. Egyaránt kényelmesen érzed magad az adó és az elfogadó szerepében.
11. Képes vagy a saját céljaid elérésén munkálkodni, önmagadra figyelni, a kapcsolatokon belül is.
12. Nem a magány elől menekülsz a kapcsolatokba.
13. A másik fél nem a te hiányosságaidat hivatott pótolni!
Egymás mellett boldogan csak két felnőtt ember élhet, és ez nem életkortól függ. A felnőttség az egyensúly és harmónia, az életben önmagunkban!"
- Ladybird blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 349 olvasás
-
Hozzászólások
Köszi. :-)
Csak ezt szerettem volna látni. :-)
kérdésedre válaszolva: sokat
kérdésedre válaszolva: sokat nem tudok. Most viszont megyek aludni. Hosszú nap volt a mai, a tegnapi is.
Köszönök mindent, amit kaptam. :)
ó!
ó!
Adyashanti szerint a középút
Adyashanti szerint a középút azt jelenti, hogy az ember összahangban van, egyensúlyban van istennel is, és a világgal is.
tehát nem csak a spirituális úton kell elvakultan haladni, hanem a mindennapi életben is helyt kell állni, kinek-kinek a maga dolga szerint.
Egyik dolgot sem szabad túlzásba vinni. Aki a lelki életet túlzásba viszi és az anyagit elhanyagolja, nem a középúton jár. Aki csak anyagi életet él, és a lelki életet elhanyagolja, szintén nem lehet egyensúlyban.
A középutat sokszor összetévesztik azzal, hogy mindenben tartsa be az ember a mértéket.
De milyen mértéket, amikor mindenkinek más az elég? :))
A középpont az embernek a szívcsakrája. Az alsó három, ami az anyagi világhoz tartozik, és a felső három, ami a lelki világhoz tartozik, nos ha itt megvan az összhang, akkor a szívcsakra nyitott.., áramolni tud a szeretet.
András, nem kell közös térben
András, nem kell közös térben lenni vele, mert aki hisz benne, annál biztosan működni fog.
Aki pedig kiegyensúlyozott, nem érzékel semmit.
Köszönöm a választ.
Mindenkinek van saját középpontja, de nem biztos akkor, hogy mindig a középút a jó út.
Miért kell akkor a középpontban maradni mindig?
Ezt még mindig nem értem.
Hogyan?
Ha nincs közös tér, ........... hogyan tud ráállni a gondolataimra a mágikus- hipnotikus személy?
Ha én lennék a célpontja – csupán feltevésből kérdezem,- mi alapján azonosítana be?
Leírná egy lapra a nevem? Kitenné a képen a falra?
Ez a téma, valamiért, - okát nem sejtem,- felettébb érdekel engem.
Kila, tudsz ezekről valamit?
nem.
nem.
Kazsunak :)
„Mágikus- hipnotikus embernek nevezzük azt, aki képes az akaratátvitelre”?
Elolvastam a cikket, aztán dobtam egy kérdést magamnak:
Kinek a művében szerepelt Cipolla?
THOMAS MANN: MARIO ÉS A VARÁZSLÓ
Bocsánat, ez csak kitérő volt, nem tehetek róla, egyszerűen beugrott! :)
(némi köze azért van az első mondathoz.)
Még sohasem találkoztam mágikus- hipnotikus személlyel.
Akaratátviteléhez szükséges az, hogy egy térben legyünk vele?
A középpontról...
Ezekre kell figyelni
http://lelkunktitkai.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1098199
A középpontot, talán biztonságérzetnek is nevezhetnénk. Ha belül biztonságban érzem magam,hiszek, bízok Istenben, Egységben vagyok a világgal, és önmagammal, külső események nem billentenek ki.
A kiegyensúlyozottság döntő fontosságú.
Aki nem az, minden ami kívül történik, hatással van rá és befolyásolja.
Aki nem kiegyensúlyozott, az a külvilágban keresi a biztonságot. Egy kapcsolatban, a családban, stb, ő eléggé függ másoktól, tehát irányítják. Egy bábu, ahogy a cikk is írja.
Az 5. pont...
Karácsonykor belépett az életembe az a herceg akit mindig is vártam :) volt egy korábbi hercegnek hitt hamis herceg, akire az általam elképzelt leírások illettek külsőleg, foglalkozásilag, de soha nem szeretett. Én viszont arra vágytam, hogy szerethessek úgy, hogy viszont szeretnek... hagytam érni magamban a dolgokat, nem stresszeltem és egyszercsak jött az igazi! :) Megmagyarázhatatlan dolog ez, mikor először találkozott a tekintetünk akkor tudtam, hogy Ő az! :) Minden tökéletes, bár nagyon hasonlóak vagyunk és néha félünk megnyílni, mert falat építettünk magunk köré a korábbi fájdalmak miatt, most mindketten bontogatjuk saját és egymás falait is :) Viszont ez az 5. pont .... az "SZ" betűs szó, néha olyan jó volna kimondani, de mire a szó jönne a szánkra megakad, de a nézésünk egymásra mindent elárul, de valahogy mégis hiányzik, hogy kimondjuk ... sosem használtuk korábban más kapcsolatainkban, hisz sem ő sem én nem voltunk fontosak a másik félnek korábban... Őszinték vagyunk és biztos,hogy szeretjük egymást,mégsem mondjuk... Miért? Talán nekem kellene kimondanom, vagy várjak míg megérik benne, hogy ő mondja ki? vagy ő is rám vár, hogy én mondjam?
Mit jelent a 3. pont pontosan?
Képes vagy önmagad középpontjában maradni?
Hol van önmaga középpontja egy embernek?