Piszkos játszmák, avagy a szerelmi háromszögek másodhegedűseinek „kártyalapjai”

Egy családos, nős pasiba beleszeretni szinte esztelenség, de ha valaki másodhegedűsként mégis belesodródik, belecsöppen egy ilyen kiszámíthatatlan, zsákbamacskás, ideálisnak semmiképpen sem minősíthető szituációba, akkor mindenképpen kénytelen leülni ahhoz a képzeletbeli „kártyaasztalhoz”, ahol az imádott pasin kívül, sajnos ott ül a felesége is.

A szerelmi háromszögek háromszög alakú asztalai mellett igencsak kényelmetlenek a székek és a hangulat sem felhőtlen, ezért a legyezőszerűen maga elé tartott kártyalapok mögött próbál némi fedezékre találni a „betolakodó”.

A játékosok magabiztosan, máskor meg bizonytalanul hunyorogva fürkészik a másik kettő arcát, hogy vajon kinél lehet az aduász.

Mindkét nő – a feleség is, a szerető is – reménykedik a lehető legkedvezőbb lapjárásban, és a saját kártyalapjaikból - rafináltan taktikázva és néha etikátlan női praktikák bevetésétől sem visszariadva – igyekszik kihozni a lehető legjobbat, legtöbbet.

A tét óriási, hiszen az utolsó parti végén csakis az egyikőjük állhat fel győztesként. A kártyaasztal legbizonytalanabb játékosa MINDIG A PASI, még akkor is, ha újdonsült szerelmének a fülébe percenként ezt duruzsolja: „Hidd el, hogy te vagy az a nő, akire mindig vágytam, akire mindig vártam”.

Sajnos ezek a kártyapartik néha hosszú- hosszú évekig is elhúzódnak, mert az imádott pasi, a kedves férjecske csak ritkán olyan tökös legény, hogy kitépje a felesége kezéből a kártyalapokat, aztán ellentmondást nem tűrő módon, határozott mozdulatokkal miszlikbe aprítva annak a szemei közé vágja.

A feleségek „kártyalapjai” ütősek: a közös vagyon, a közös lakás, a közösen felépített egzisztencia és a gyerekek.

- A család szentsége, a gyermekeid kiegyensúlyozott gyermekkorra neked tényleg nem fontos? Hát miféle apa vagy Te? Már a tanító néni is észrevette, hogy Pistike megváltozott, nem úgy teljesít a tanítási órákon, mint korábban. Pszichológiai vizsgálatot is javasolt, az okok felderítése céljából, pedig mindketten tudjuk, drágám, hogy csakis az itthoni körülmények viselik meg. Azt észrevetted már, hogy Pannika teljesen magába fordult, alig beszél, alig eszik, csak szomorkodik a szobájában? Az a lotyó tényleg fontosabb neked, mint a saját gyerekeid? Ha igen, akkor legyél földönfutó és menj innen a francba, mert ezt a lakást tutira nekünk ítéli a bíróság! Garantálom neked, hogy még a gatyád is rámegy a válásra, mert az ügyvédemmel kicsináltatlak! Aztán megnézheted magadat a munkahelyeden is, ahol minden normális életelvű munkatársad mélységesen megbotránkozik majd a viselkedéseden, hiszen a Te pozíciódban, a Te munkakörödben, nem szokás egy családot csak úgy felrúgni! (Ehhez hasonló kérdésekkel, fenyegetőzésekkel próbálja a feleség jobb belátásra bírni az eltévelyedőt).

Mivel ilyen hármas kártyapartiba már Müller Péter is belekeveredett néhányszor, közreadom a tapasztalatait.

Kártyában a piros ász, amelyről tudjuk, ha adu, felülüt minden lapot, ezért a szerelem nemcsak misztérium, de a legnagyobb kísértés: ha valaki elindítja magában a „beleábrándulásnak” ezt a mágikus folyamatát, olyan örvényt kavar, mely egész életét elnyelheti. A szerelmes ember jobban szereti szerelmét, mint feleségét, jobban és intenzívebben, mint a gyermekeit. Akármit is beszél, ez tény.

Gyermekeit ilyenkor legfeljebb sajnálja, legfeljebb „szereti”, legfeljebb lelkifurdalást érez miattuk – de ha őszinte magához, tudja, hogy ezek az érzésecskék halvány kis gyertyalángok a lobogó máglyatűz mellett. Ha családos ember, kérdése nem az, hogy megy-e, vagy marad, mert még ha becsületből marad is, az örvény már régen beszippantotta lelkét.

Amíg az ábránd – vagyis a szerelem– tart, az ábrándért él, ott van a kincse, az a fontos neki. A máglyatűzön – amíg ég – nemcsak önmagát, de családját is feláldozza.

Balszerencsés esetben csak utána jön a kiábrándulás – s ilyenkor már nem tud mit kezdeni a romokkal.

Mivel itt sajnos az ábránd, vagyis a mágikus önvarázslat eseteiről van szó, rendszerint ez történik: a férj elhagyja családját, hűtlen lesz gyerekeihez, s csak utólag ábrándul ki szerelméből, cipelve tovább most már nemcsak széthullott családjának, hanem megunt szerelmének karmikus életterheit is.

Okos feleség, ha bírja cérnával – azaz: emberséggel, önérzettel, bölcsességgel, lelki erővel –kivárja, míg férje az ábrándból kiábrándul.

Ez ugyanis törvényszerűen bekövetkezik, s ha sikerül, kapcsolatuk erősebb lehet, mint valaha volt. A csont is ott lesz a legerősebb, ahol eltört s összeforradt.

Megéltem, sokat is írtam róla.

De a családos emberek szerelmében nem hiszek. Rendszerint csak menekülés, illúzió, egoizmus, önáltatás, lógási kísérlet.”

Nem tudom, ki miképpen vélekedik, de az én olvasatomban: Müller Péter fenti sorai eléggé ellentmondásosak, bár női szemmel az ember mindent másképpen kódol. Úgy gondolom, hogy utólag - közel a nyolcvanhoz, az élet záró szakában - már könnyű bölcsnek lenni és másoknak azt észt osztogatni, de amikor az ember nyakig benne ül egy hármas szituáció iszapos „ingoványának” kellős közepében, a fentihez hasonló Tanítások fabatkát sem érnek!

Az általam egyébként nagyra becsült Müller Péter úr – gondolatsorának folytatásakor- azonban azt is elismerte, hogy a feleségek által „lotyóknak” minősített nők felbukkanása sohasem a véletlen műve, és azok csakis látszólag érkeznek kívülről, mert őket – bármennyire is meglepő - az életükkel valamiért elégedetlen férjecskék vonzzák be. Némelyik apuka, férjecske lelke lázasan keresi, kutatja a másodhegedűs szerepű hölgyeket, néha tudatosan, néha meg öntudatlanul. S némelyik előre megfontolt szándékkal vadászik egy harmadikra, annak reményében, hogy az új „nemes vad” majd megszínesíti a szürke életét. Lesi, várja az áldozatát, mint „a vadász a puskacsöve elé hajtott őzikét”. Vagyis „semmi sem kívül, minden belül születik”.

No, éppen ezt kellene megértenie minden sipákoló, átkozódó, fenyegetőző és hisztériázó feleségnek!

Egyébként Müller Péter sarkos bölcsességei több ponton sántítanak. Például a családos férfiak valódi szerelmének cáfolata titeket meggyőzött? Engemet abszolút nem! Száz százalék, hogy mindenki ismer olyan életsztorikat, amikor egy pasi csakis a második (vagy a harmadik) párkapcsolatában lett igazán boldog!

Az élet nem egyszer, nem kétszer, hanem számtalanszor bebizonyította már, hogy igenis léteztek (és léteznek) olyan családos apukák, akik bár előtte sokáig gyötrődnek, hezitálnak, később mégis a lángoló érzelmeiktől vezérelve, habozás nélkül tépik szét feleségük azon „kártyalapjait”, amikkel az „imádott” hitvesük megpróbálja őket érzelmileg zsarolni, sarokba szorítani, illetve visszatartani.

És első hallásra talán meglepőnek tűnik, de olykor a másodhegedűsök „kártyalapjai” között is lehetnek olyan aduászok, amik ütnek mindent, a pakli összes kártyalapját. Ezek az aduk olyan piros ászok, amik lélekszintű rezgései, vibrálásai egyértelműen arra utalnak, hogy a „betolakodó családrombolók” ikerlelkei (vagy lélektársai) a családos apukáknak. Tehát semmiképpen nem korlátozódnak ezek az aduk csakis testiségre, szexre, vagy az újdonság varázsára.

Mit tehet az a másodhegedűs, akinek nincsenek lélekszintű aduászai?

Célszerű, ha minél hamarabb feláll a képzeletbeli kártyaasztaltól és nem reménykedik - az idők végezetéig (vagy hosszú évekig) - a lapjárás megfordulásában. Szerencsés esetben mindez néhány hét (vagy néhány hónap) alatt egyértelműen kiderül.

Bár mennyire is fájó, muszáj tudomásul venni, hogy az újdonság varázsára vadászó, csakis az érzéki testiség örömére vágyakozó férjecskék mindig új „borokkal” csillapítják a szomjúságukat, ezért Marika után „megkóstolják” Micikét, Évát, aztán Kingát... ahogyan erre Müller Péter is utalt.

Ha véletlenül Te is egy ilyen másodhegedűs szerepben sínylődsz, akkor van számodra egy jó hírem! Neked is van néhány olyan kártyalapod, amik bár nem aduászok, mégis lehetővé teszik, hogy méltóságteljesen állj fel az asztaltól.

Ezek az ELENGEDÉS, a MEGBOCSÁTÁS, a TÚLLÉPÉS és az ÖNBIZALOM kártyalapjai. Dobd ezeket az asztal közepére, aztán elegánsan, intelligensen elköszönve a hóhányó pasidtól, mosolyogva lépj ki az ajtón.

Hidd el, hogy azokat, akik az asztalnál maradnak, leginkább ezzel lehet meglepni!

Az élet döntések sorozata. Fogadd el, hogy néha jól, néha meg rosszul dönt mindenki, amit előre megjósolni szinte képtelenség. Semmiképpen ne hibáztasd, ne ostorozd önmagad, hanem legyél büszke arra, hogy az utolsó – az asztal közepére dobott – kártyalapjaiddal, minden látszat ellenére is, győztesként kerültél ki egy megalázó, kellemetlen és frusztráló szituációból!

Utána vond le a tanulságot és tanulj belőle! „Az élet valóban olyan, mint egy pókerjátszma. Az ember néha tartja a tétet, emel és blöfföl, de „vesztesként” is mindig tanul valamit a partnereitől”. Ez néha nagyon fájdalmas, epésen keserű tapasztalat, mégis a hasznodra válhat később!

Aztán tekints önbizalommal a jövőre, annak az erős hitével, hogy elérkezik egyszer az az idő is, amikor a Te kezedben lesznek a piros aduászok!

----------

Megjegyzés: Müller Péter: Kiábrándulás című írásainak részleteit a bejegyzésembe beépítettem.

Hozzászólások



Feleség vagy szerető típus vagy? A csillagok elárulják

A link alatt sajnos egyáltalán nem kaptam választ a fenti kérdésre, de megtudtam önmagamról, hogy egy „konok, makacs Bak vagyok, aki ragaszkodik a megszokott életéhez. Egy Bakot nem könnyű levenni a lábáról. Miért érdemes mégis próbálkozni? Mert ha megláttatja vele az új partnere, hogy sokkal jobb élete lehet mellette, akkor, ha eljut a felismerésig, a világ legodaadóbb, ragaszkodóbb társát kapja vele. Igazi társ mindenben, vadul védelmezi a közös pillanatokat, ha kell a világ végére is követi párját. Legyen szó sportról, hobbiról, ő kitartóan támogatja, és a közös élmények „netovábbja”, hogy fantasztikus szerető, csupán ébren kell tartani a kíváncsiságát”.

http://www.noiportal.hu/main/npnews-17169.html

Ismerek néhány Bak csillagjegyű csajt, akikre ez tényleg igaz:„egy Bakot nem könnyű levenni a lábáról”… és közéjük tartozom jómagam is, hiszen legtöbb hímben egyszerűen észre sem veszem a pasit, vagyis az égvilágon semmiféle hatást nem gyakorolnak rám. Olyanok számomra, mint a nők, akiknek másféle „szerkentyű” van a lábuk között.

Ez talán hihetetlenül hangzik, de igaz!



"Nézd, a bálnak nincs még vége, száz ilyen lány vár rám"

Mondta nagyképűen az én régi lovagom, amikor még hamvas 19 - 20 éves csitri voltam, de akár hiszitek, akár nem, még hosszú esztendőkkel múlva is csak én jártam az eszébe!



Illett volna arra emlékeznem, hogy egy igazán szerelmes pasi…

később átgondolja, amit dühében kiabál, aztán az imádott nő után ered … és árkon-bokron át addig kergeti, amíg térden állva – bár ez egy kicsit túlzás - bocsánatot nem kér tőle.

Higgyétek el, hogy ez a dalszituáció egyáltalán nem ismeretlen számomra! Aki „énekelte” - bár hosszú hetekig rágódott – de végül kiskutyaként, bánatos szemekkel kullogott utánam és a legjobb barátai előtt, nyilvánosan kért tőlem bocsánatot, mert félt tök egyedül a szemem elé merészkedni!

Ádám simán hagyott elmenni … és később sem szaladt utánam… amit pedig dühében kiabált, no, azt végképp soha nem gondolta át, így aztán tök hülye voltam, hogy őbelőle bármit is kinéztem!

„Ciao Marina, jobb, ha többet nem is látlak!
Ciao Marina, a nővéred úgyis jobb nő nálad!
Na, szedd a lábad!

Ciao Marina! Most, most meg hova tépsz? Szívedre vetted?
Hát, veled még viccelni se lehet?
Hé, Marina! Marina, hová mész?
Postán küldjem vissza az emlékkönyved?
Marina! Ne tégy tönkre, szeretlek te őrült! Gyere vissza!”

https://www.youtube.com/watch?v=xlvorl2q6Zo



„Lányoknak behajtani tilos”!

Kedves Ismeretlen Megfigyelő, ha Te pasiként vonzódsz Ádámhoz, akkor tök felesleges haragudnod énreám, hiszen nem volt a kedves ismerősünk homlokára odaragasztva, hogy „lányoknak behajtani tilos”!

Buzi-e vagy?: https://www.youtube.com/watch?v=sujSTntcfG0

Persze a „mássága” engemet piszkosul érzékenyen érintene, de az ilyen aduászok ütőképessége is simán elfogadható a 21. században!

(Viszont 2 pasi egy nő ellen…. hm, ez egy baromira etikátlan, elfogadhatatlan és úriemberekhez méltatlan viselkedés, még a 21. században is).



Melyikőtöknek szurkolok?

No, azt nem árulom el, ugyanis nem vagytok szimpatikusak számomra!



„Így vagy úgy”

https://www.youtube.com/watch?v=o0CrRQ26E_4

Kedves Sorstársam, ha véletlenül Te vagy az illetékes, az a személy, aki csúf játékot játszott itt velem, akkor van számodra egy jó hírem!

Ha feleségek feleségét, „Petőfi Sándornét” – így vagy úgy- sikerül legyőznöd, akkor a tiéd lehet az áhított pasi, hiszen én már nem versengek érte!



"Mindig én lehetek csak hibás"

Máté Péter - Utánam a vízözö: https://www.youtube.com/watch?v=LSYrX6kwZqk



Köpd (vagy köpje) szembe magát a tükörben!

Levél a feltételezett illetékesnek (4. levél)

Kedves Ismeretlen Megfigyelő, ha Te vagy az illetékes, az a személy, aki kegyetlen játékot játszott itt velem hosszú évekig, akkor szeretném tőled megkérdezni, hogy egyáltalán mi közöd neked az Ádám-féle ügyhöz!?

Szerelmes vagy Ádámba? Vagy valamiféle rokonságot ápolsz vele?
Fiú vagy? Vagy lány?

Ha pasi vagy, akkor húzd a farkadra, ha meg csaj, akkor érdemes volna más taktikát választanod ahhoz, hogy megszerezd magadnak! Nekem már az égvilágon semmi közöm sincs hozzá, így inkább a valóságban féltsd a riválisoktól!

Kedves Ismeretlen Megfigyelő, ha véletlenül maga az apukája, akkor gratulálok a neveléséhez! Egy iskolázott embertől méltán elvárható lett volna több is, mint amit maga kihozott a drága gyermekéből! Még köszönni sem tanította meg tisztességesen a kisfiát, a drága Ádámkáját!

Kedves Ismeretlen Megfigyelő, ha véletlenül testvére vagy Ádámnak, akkor a Te fejedre is szakadjon rá a templom plafonja, mert nemcsak beszélni (pofázni) kellene az Istenről, hanem hinni is benne!

Én egy kétkezi, egyszerű ember leánya vagyok, aki a mai értelemben egy hátrányos helyzetű kislánynak minősülne, mégis több tisztességet és felelősségérzetet szívtam magamba, mint Ádám!

Mivel megbűnhődtem már mindenért, még azért is, amiben ártatlan voltam, nagyon kérlek, vagy kérem, hogy keress magadnak (vagy keressen magának) más célpontot… és köpd (vagy köpje) szembe magát a tükörben, mert megérdemli!

Kedves Ismeretlen Megfigyelő, ha a fenti illetékességi körbe egyáltalán nem tartozik bele, akkor nagy tisztelettel megkérem, hogy foglalkozzon a drága, jó édesanyjával, akinek a lyukán kibújt, ne énvelem! És örüljön neki, hogy maga oly tökéletes, külsőleg is, belsőleg is, hogy magában hibát lelni: egyszerűen lehetetlenség!



Miattad is szembeszálltam vele

Levél a feltételezett illetékesnek (3. levél)

Kedves Sorstársam, ha véletlenül Te vagy az illetékes, az a személy, aki kegyetlen játékot játszott itt velem hosszú évekig, akkor szégyelld magad, hiszen én Téged soha úgy, mint ahogy Te engem: NEM BÁNTOTTALAK meg!

Még részvétet is éreztem irántad, aztán békén hagytalak, mert rájöttem és megértettem, hogy ugyanabban az érzelmi „pókhálóban” vergődsz, amelyikben én!

Te csak csendesen nyelted a könnyeidet, birkamódjára tűrve, ami történt, de én – bármennyire is meglepő – miattad is szembeszálltam a PÓKKAL, a félelmetes Sárkánnyal.

Kimondtam helyetted is, amit muszáj volt kimondani, mert ha mindenki csak hallgat, akkor Ő soha nem néz (nem nézett volna) önmagába!

Helyetted is én kaptam a kegyetlen pofonokat, ezért nagyon remélem, hogy vagy annyira intelligens, hogy ezt felfogod! Egyedül vittem el a balhét, mert te egy gyáva nyúl voltál!

Úgy gondolom, hogy sokkal inkább HÁLÁVAL tartozol, tartoznál (tartoztál volna) nekem, mint sunyi piszkálódásokkal!



Mindig kettőn áll a vásár

Levél a feltételezett illetékesnek (2. levél)

Drága Ádám, ha véletlenül Te vagy az illetékes, az a személy, aki kegyetlen játékot játszott itt velem hosszú évekig, akkor nagyon szépen megkérlek, hogy szállj le rólam! A joggal megérdemelt pofonokat már megkaptam, sőt, még az általam jogtalannak minősített veréseidet is végigszenvedtem, ezért nincs már rajtam egy tenyérnyi olyan „bőrfelület” sem, amely ne lenne „véraláfutásos”, kék és lila „foltokkal” tarkítva.

Cselekedtem ellened néha rosszat, ezt elismerem, de te tudtad (és tudod), hogy mindig végtelenül szerettelek.

Szállj magadba, nézz a tükörbe, aztán a Bibliáddal a kezedben jelentsd ki Istennek, hogy Te egy ártatlan Bárány vagy! Ha egészséges lelkületű vagy, akkor ez tutira nem fog sikerülni, hiszen nagyon jól tudod, hogy TE adtad alám a lovat!

Könnyű önmagadat felmentve… csakis mindenért engemet hibáztatni, de jól mondták azt a régiek, hogy mindig kettőn áll a vásár. Én a saját részemet vállalom, meg nem tagadom, és jó lenne, ha ugyanezt megtennéd Te is!

S nagyon szépen megkérlek, hogy ne rajzolgassál a párás tükör felületén glóriát a fejed fölé, mert úgyis kilóg alul a lóláb! Ugye érthető voltam?



A szerelmetek almája belülről rohad!

Kedves Éva!

Ha véletlenül Te vagy az illetékes, az a személy, aki kegyetlen játékot játszott itt velem hosszú évekig, akkor a Szűz Mária – jóságú álarcodhoz, mellyel a valóságod remekül megtéveszted, őszintén gratulálok!

Jó lenne, ha végre tudomásul vennéd és megértenéd, hogy a drága férjed, Ádám ezerszer hibásabb abban, ami történt, mint én!

Szerinted én hálóztam be Őt? Gondolom, ismered annyira, hogy még a közelébe se célszerű merészkednie annak, aki valamiért neki nem szimpatikus!

Hogy a férjed lelkileg „éhes”, arról nem én tehetek! Próbálj olyan lelki társa lenni, hogy mindig csakis otthon óhajtson „asztal” mellé ülni!

Valamiféle hiba – minden tökéletességed ellenére is- bizonyára csak van benned, mert egyébként nem játszadozna a férjecskéd bugyuta, óvodásszintű, mégis veszélyes érzelmi szerepjátékokat másokkal!

Kösd a szoknyád mellé… vagy „főzzél neki” finomabb lelki ételeket, hogy ne más csajok „asztalánál” kóstolgassa, amire éhezik!

Könnyű önmagadat felmentve… és természetesen Őt is… egy külső célpontot keresni és mindenért csakis a külsőst hibáztatni, holott a szerelmetek almája belülről rohad!

Isten áldásának kérését pedig vegyétek már egy kicsit komolyabban – te is, Ő, is, vagyis mindketten- mert néha úgy érzem, hogy még az hitem is sokkal erősebb, mint a Tiétek!

Kedves Éva, ha véletlenül mégis ártatlanul vádoltalak, én Isten előtt eme gyalázatos tettemet is felvállalom, mert nem szokásom a felelősség alól kibújni!



Vajon mire gondolt a költő, amikor ezeket a sorokat írta? :)

A csók: költészet.
A szeretkezés: dráma.
A többi: próza.

(Fodor Ákos)



Hűtlenség, avagy ami mögötte van

Almási Kitti előadása: https://www.youtube.com/watch?v=zNMyuEFa7vQ
(Szerinte az emberek többségét érinti ez a kérdés) Kissé hosszú az előadása, de igencsak alaposan körüljárja a témát.



A megcsalásról...

Tabuk nélkül a párkapcsolatról: https://www.youtube.com/watch?v=aJUE5_iwJgA



Egy férfinek tényleg több nő kell?

Dr. Csernus Imre erre a kérdésre is tudja a választ!
Akit érdekel, itt meghallgathatja a véleményét!

Szeretők (hangos könyv): https://www.youtube.com/watch?v=_-4DlbDHzOQ



Dr. Csernus: „A szerető egy használati tárgy"

Dr. Csernus: „A szerető egy használati tárgy, nem lehetnek igényei”

"Szeretői viszonyban nagyon könnyen sérülhetnek a felek. Az, aki több vasat is tart egyszerre a tűzben, rendszerint döntésképtelen, bár természetesen hitegeti a másikat".

Dr. Csernus Imre, pszichiáter videója: http://www.videoklinika.hu/csernus_szeretoi_viszony_forum_/

Számomra eléggé hiteltelen egy olyan szakértő, aki már többször nősült.



"Színes reményekkel, szerelemmel díszítettem én"

Apostol - Homokvár, légvár, kártyavár: https://www.youtube.com/watch?v=wNR2rW-9gIU
Majd bebizonyítom, hogy nélküled élni éppúgy érdemes!



Amikor egy harmadik személy lép be egy párkapcsolatba...

"Ha a társunk váratlanul beleszeret valakibe, meg kell értenünk, hogy nem vált hirtelen rossz emberré: lehet, hogy csak nem képes teljesen átlátni, vagy nem tudja irányítani a helyzetét.

Amikor egy harmadik személy lép be egy párkapcsolatba, akkor erős karmák dolgoznak a háttérben. Előző életeinkben együtt voltunk velük, ezért a korábbi közelség miatt most is vonzódunk hozzájuk. Elképzelhető, hogy mostani párunkkal előző életünkben csak felületes vagy rövid viszonyunk volt, ám ha olyasvalaki kerül a közelünkbe, akivel korábban egy egész életen keresztül jól megértettük egymást, akkor természetes módon erősen vonzódni kezdünk hozzá." -- Ole Nydahl

Ez egészen logikusnak és hihetőnek tűnik!
Szép álmokat kívánok mindenkinek!



Ők azok, akik szeretnek, de szenvednek...

"Ők azok, akik szeretnek, de szenvednek, miközben iszonyúan megalázzák őket. A szeretők hűségesebbek a feleségeknél is, és még akkor is reménykednek és ácsorognak a mellékvágányon, amikor a vonat már régen elment. Egész fiatalságukat áldozzák az elérhetetlen férfira, aki soha nem fogja megköszönni, hogy annyi esztendőn át hűségesen és szerelmesen kitartottak mellette." -- Szalai Vivien



Minden érzések közül a szenvedély az, ami értelmet ad annak...

"Szenvedély. Egy hatalmas erő, ami akkor is emlékünkben él, mikor már régen elhamvadt. Egy csábító vágy, ami váratlan szeretők karjaiba taszít minket. Egy mindent elsöprő érzelem, ami ledönti a falat, amit a szívünk védelmére emeltünk. Egy olthatatlan szerelem, ami újra és újra fellángol, hiába is próbáltuk hamu alatt tartani. Igen. Minden érzések közül a szenvedély az, ami értelmet ad annak, hogy élünk, és mentséget arra, hogy elkövetünk mindenféle bűnt."



A kiosztott lapok adottak, de ahogy játszod őket...

Az élet olyan, mint egy kártyajáték. A kiosztott lapok adottak, de ahogy játszod őket, az szabad akarat.-- Dzsaváharlál Néhrú