Pszichogirl blogja
Szindbád életre kell...
2009. december 16. szerda - 00:29 | beküldő: Pszichogirl"- Egy nap hajó futott be a kikötőbe, rajta Proteus jövője. Soha nem láttam még olyan szépet.
- Mi volt a hajón?
- Te."
Valahol, valamikor a nem is olyan távoli múltban egy hasonló párbeszéd zajlott le egy fiatal nő és egy férfi között:
"- Most úgy érzem magam, mint Szindbád...
- Miért?
- Megismertelek, és most legszívesebben elhajóznék távoli vizekre..." Tovább »
Engedd el...
2009. július 11. szombat - 15:50 | beküldő: PszichogirlA felismerés most földbe döngölt.
Annyira próbáltam mindig követni azt, hogy bevonzzak dolgokat. Hogy bevonzzak egy randevút, egy csókot, egy szeretkezést, egy új munkát, a mentoromat, pénzt.
Végig dolgozott bennem a Titok, hogy befolyásoljuk az eseményeket. Tovább »
A rossz az JÓ - adj hálát érte!
2009. június 17. szerda - 18:11 | beküldő: Pszichogirl
„Őrizd meg az emlékezetedben az életed hátralévő részére azokat a jó dolgokat, melyek a nehézségekből születtek. Ezek bizonyítják képességeidet, és önbizalmat adnak bármilyen nehézséggel szemben.”
Az elmúlt 1-2 évemben tett felfedezéseim önmagammal kapcsolatban eddig megértették azt velem, hogy a sebeimtől, a fájdalmaktól lettem az, aki vagyok. Hogy szeretnem kell őket… Tovább »
Az utolsó tánc...
2009. június 4. csütörtök - 17:18 | beküldő: PszichogirlKitikkadtam. Átverekedtem magam a tömegen, hogy odajussak a pulthoz. Szükségem volt egy ásványvízre, a nyelvem már szinte a szájpadlásomhoz ragadt. Mintha szivacsot nyeltem volna. A hajam csapzottan tapadt a hátamhoz, de nem volt nálam hajgumi, hogy össze tudjam fogni. Megpróbálkoztam azzal, hogy egy laza kontyba csavarom, de sajnos ahhoz már túl rövid. Tovább »
Van aki egyszer temeti el a szülőjét... avagy lesz ez még így se? Második rész
2008. november 18. kedd - 12:19 | beküldő: PszichogirlAz első rész a budapesten történtek, na de jó szokásunkhoz híven ismét költöztünk...
Na de miért is?
Röviden tömören: vidékre mentünk, mert apám a szerencsejátékból olyan adósságot csinált, ami miatt el kellett adnunk a lakást. Mindezt azután, hogy eladtuk a másik telkünket, autót, értékes étkészletet stb stb... Tovább »
Van aki egyszer temeti el a szülőjét... én mindennap azt teszem... Első rész
2008. november 17. hétfő - 14:30 | beküldő: PszichogirlA hétvégén ismét felkavarodott bennem egy régi emlék, egy soha nem múló fájdalmam...
Az apámról szeretnék most beszélni... Tovább »
A régi szerelmed, aki mégis ÚJ... avagy Micsoda nő a valóságban :) NEGYEDIK RÉSZ
2008. november 16. vasárnap - 00:10 | beküldő: PszichogirlMiután a Nagy Ő-m, nem tudott eljönni a megbeszélt újra-első találkozónkra, lebetegedett. Így sajnos egész héten nem tudtuk azt bepótolni.
Én eljutottam arra a szintre, hogy imádom az e-mailjeit, sms-eit... de már nem emlékszem a hangjára, az érintésére, a csókjára, az ölelésére és, ami a számomra a legfontosabb... az illatára... Tovább »
A szerelembe vagyunk szerelmesek?
2008. november 14. péntek - 12:58 | beküldő: Pszichogirl
Elgondolkodva olvastam egy pár bejegyzést másoktól... Mindannyian a nagy Ő-t keressük, vagy épp szeretnénk visszakapni... És ezt igyekezzük bevonzani...
A szerelem lassan olyan számunkra mint a drog... Képtelenek vagyunk nélküle élni... Olyan, mint a levegő, ha nem részese az életünknek, akkor csak holdkórosként éljük az "azt", és minden gondolatunk Körülötte forog. Tovább »
A régi szerelmed, aki mégis ÚJ... avagy az udvarlás időszaka :) HARMADIK RÉSZ...
2008. november 13. csütörtök - 13:56 | beküldő: PszichogirlFolytassuk a történetet...
De most azt az időszakot fogom leírni, amikor is a nagy Ő-m :) újra megjelent az életemben, mégis nehéz volt ráismernem...
E-mailben jelentkezett, melyben kellő tartással, de mégis esélyt kért arra, hogy legalább egy beszélgetés erejéig találkozzam vele, és szeretné, ha a külföldi útja után kerülhetne erre sor... Tovább »
A régi szerelmed, de mégis új... (a jelek ereje!) - második rész
2008. november 11. kedd - 10:47 | beküldő: Pszichogirl
Van egy régi hibám, igyekszem kiküszöbölni, már jó úton haladok, de mégis elég nehéz a számomra. Vagyis a problémáimról beszélni. Ezért leírom :)
A párom a szakításom előtti hétvégén rám nézve nagyon megalázóan viselkedett, és nem tartom mentségnek azt, hogy valaki ivott...
Eltelt több nap és nem kommunikáltunk. Külön rosszul esett, lévén azon a hétvégén Tovább »
újra együtt... azaz a régi szerelmed, de mégis új... ELSŐ RÉSZ...
2008. november 10. hétfő - 16:17 | beküldő: PszichogirlRégóta nem írtam a blogomba...
Az az igazság, hogy annyira felgyorsultak körülöttem az események, hogy eszembe se jutott ez az oldal... a blogom...
El voltam keseredve, ugyanakkor mégsem... Tovább »
Régi sebek kontra a pillanat...
2008. augusztus 22. péntek - 17:40 | beküldő: PszichogirlFurcsa volt visszaolvasnom az öngyógyításról írt bejegyzésemet...
Meg kell mondjam, hogy kereshetem a mentségeket, az okokat, hogy mi miért történik... De tényleg fontos ez? Lettem, aki lettem, vagyok aki vagyok... de a kérdés az... hová tartok, ki leszek? És megint csak... fontos ez? Tovább »
Te is szerepelhetsz a legszebb romantikus filmben... csak álmodd meg!
2008. augusztus 21. csütörtök - 14:59 | beküldő: Pszichogirl
Kedves Mindenki! A minap töltöttem be a 27. életévemet. Soha nem szerettem a születésnapomat. Két okból: egyrészt vége van a nyárnak, másrészt eltelt egy újabb év... De most a párom a lehető legszebb ajándékot adta nekem. Nem tárgyat, nem ékszert, nem ruhát, semmi kézzelfogható dolgot.
Kedves Hölgytársaim! Nem tudom Ti hogy vagytok ezzel, de pláne Tovább »
A megvalósulási idő, illetve a "NEM" ereje
2008. augusztus 18. hétfő - 19:13 | beküldő: Pszichogirl
Kedves Mindenki,
most lesz egy éve annak, hogy megismerkedtem a Titokkal, és úgy gondolom illik erről megemlékeznem. :) Egyrészt most hogy már figyelem azt, hogy az életemben a gondolataim milyen sebességgel valósulnak meg, megdöbbentő eredményre jutottam.
Idén először voltam nyaralni külföldön, tengerparton. Nagyon-nagyon régóta szerettem volna már Tovább »
VÉDD MAGAD! , de ne bántsd még azt sem, aki neked akart ártani
2008. május 7. szerda - 19:30 | beküldő: PszichogirlHuh, életem egyik legnagyobb megpróbáltatása az, amikor sikerül felülemelkednem önmagamon. Oroszlán vagyok a horoszkópom szerint, viszont Skorpió az aszcendensem. Tovább »





