thesecret.hu

..Igazad van ma például történt egy dolog..:) Egy jó dolog.. Pont jókor..
Küldj Drága :) Fejlődni szeretnék..
A félelem azért nem ilyen egyszerű hogy megteszem azt kész. Ahhoz hogy megtegyem nagyobb vágy kell mint maga a félelem..
Viszont önmagam szeretetének növekedésével csökkennek visszahúzó félelmeim. :) Én inkább erre gyúrók.
Ilyesmi könyv kéne nekem ami ezt segíti elő (általánosságban cél eléréssel foglalkozó könyv is segíthet, hisz ez is egy cél), bár te jobban tudod biztos de én ebben hiszek!!!!
Szóval kérlek :).. ha egész nap olyan gondolatok fognak járni a fejembe amik növelik az önmagam iránti érzésem pozitívságát viszont nem mondanak (szöges) ellentétet a valóssággal..Meditálok, képzelet, vizualizáció (az említett gondolattal foglalkozok). Akkor biztos a siker??
Persze olvasgatok még elengedésről, érzelmek megdöbbentő ereje..És átültetem a gyakorlatba a tanultakat.

Értem... Könyvet esetleg küldhetsz. De azt az érzelmek hatalmát megnézem újra, azt megtalálom..

"meg volt köztük egy kutatási teszt is, ami szintén érdekes 16 évesen,"
Még mindig 17 vagyok...

Nos..Beszélgettél itt a csajokról. Az a legironikusabb az egészben hogy ezzel nincs bajom :) Jobban mondva nem lenne bajom vele. Tehát élőben nehéz csak kijönnöm lánnyal meg úgy általában mindenkivel, valami negatív hatalom gátlás kerít hatalmába sokszor (najó a családban nem..deamúgysokszor). :( Nem tudom mi az. És miért van. De bizonyára a félelem. Szóval úgy értem hogy nem élőben hanem pl. chaten nagyon jól tudok elbeszélgetni akárkivel, azért mert érdekel ez a téma nem jelent az semmit, csajszikkal is extrém jól elvagyok, maga úgy a beszélgetéssel, témával semmi gond nincs. Sőt..Hihetetlen sok beszédtémát ad. Persze ettől nem lesz vonzalom mind1 tökmind1. Az mástól lesz. :p

Akkor egyelőre azzal foglalkozok hogy jóba vagyok magammal. Ez így jó ugye? Szerintem jó, sokkal jobb mint az hogy szeretem magam. Egyelőre csak jóba vagyok magammal, nem neheztelek magamra semmiért blabla.
Sokat segítettél :)

Amíg újra szerkesztetted már kész voltam a válasszal :)
Megtalálod a tiéd előtt..
Én nem tudok róla hogy valaha is versenyeztem volna..Kit érdekel..

Olyan szar hogy rosszat feltételezel rólam:S :)
Amikor 18-at írtam azt mondtam 18 leszek. :) Olvasd csak vissza ha nem hiszed. :) 17 vagyok, de két hónap és 18...
Miért mennyinek tűnök?:)

Persze hogy fiú.

"Ezen kívül azt is szeretném tudni, hogy mi az oka a folyamatos csapongásodnak? Elárulod nekem mi is a célod valójában azzal, hogy tőlem kérdezgetsz, a secretre jársz és egyáltalán az életben? "
Milyen csapongás? :( Hogy érted?
Már részben leírtam. Először is, meg akarok szabadulni a félelmeimtől, gátlásaimtól. Jó emberi kapcsolatokat akarok, szerelmet. Bár szerintem ez nem meglepő, (felvilágosodáson kívül) csak a kapcsolatok boldogítják az embert igazán ez a lényeg. Pénz és úgy siker is fontos persze, de ez már csak hab a tortán. A lényeg természetesen a kapcsolatok.

Talán 11-12 évesen találtam egy könyvet rokonoknál autogén tréning felirattal. Gondolom tudod mi ez. Erre kerestem rá a neten. Aztán jött az agykontroll, meg a secret (azt hiszem az autentrening.lap.hu nem emlékszem már pontosan, ott találtam a linkeket agykontrollra, secretre). Beleolvasgattam sok könyvbe, tudatalattid cs. hatalma, érzelmek megdöbbentő ereje, ez jerrys, amikor beleolvastam a könyv elején, az áramlattal menjünk meg ilyeneket hirtelen tök megváltozott minden jól ment, de elmúlt a hatás. Aztán milliomos elme titka (ez nem biztos), gondolkozz és gazdagodj, brian tracy a teljesítmény lélektana szemminárium, neten ez-az. Osho -bátorság. meg tégy úgy mintha-t. Szóval ilyen klasszikusokat, biztos van amit kihagytam.
mostanába a hipnózis magasiskolájába olvastam bele.

No, akkor ennyi kör után elérkeztünk oda, ahonnan indulni kellett volna. Sebaj, tanulságos volt mindkettőnknek.

Nem tudom, hogy kiről beszélsz és miről és így elég nehéz mondani bármit is.
Azért a fő csapás, amit ajánlok Neked és bárkinek (saját magamnak is), hogy szeress, ha a szeretetet érzed magadban, amikor viszont nem megy, akkor nem kell erőltetni, meg mantrázni, meg kényszeríteni rá önmagad. Van hogy nem megy, ezt olyankor be kell ismerni és ettől rögtön magától helyre is kezd állni. Ez az elengedés lényege, h képes vagy arra az erőre bízni magad, ami létrehozza a vágyaidat. A szeretet van, ez a természetes állapotunk, csak néha eltévelyedünk tőle és ilyenkor nem mindig megy egyből a visszatalálás, akármilyen nagyszerű is lenne.

A rossz gondolatokat elég csak úgy átformálni, hogy pozitívabbak legyenek, de még igaznak érezd őket vagyis ne mondjanak ellent a valóságnak. Így nincs önbecsapás, csak nyugodt önszeretet. Hiszen erre törekedsz elsősorban és a szeretet része a türelem is, azt különösen jó önmagunkon elkezdeni gyakorolni.

Ha súlyos problémáid vannak és megengedem nekem ezt az észrevételt, az nem megoldás, ha másokkal foglalkozol. Azzal csak halogatsz. A problémák valójában mind megoldandó feladatok, nem egyebek. Kudarc pedig nem létezik, csak késlekedő siker. :)

Nem értem miért pont ezt a trénert választottad, de, ha tenni szeretnél magadért és tanulni kicsit a szeretetről, olvass picit mást is, például Esther és Jerry Hicks-et. Ha szeretnéd, privátban szívesen adok linket, ahonnan le tudsz tölteni könyvet tőlük. De persze rajtuk kívül van még egy csomó tanító, könnyedebbek, érthetőek, kevésbé érthetőek. Sokféle. Ha eleget olvasol, ki tudod alakítani a magad hitét és nem kell másokra támaszkodnod és innentől ez sem korlátozza a teremtésed.

Újra a legjobbakat kívánom Neked, mindent, amit magadnak szeretnél! :)

Na jó, szeretnéd megérteni a dolgokat, rendben. Akkor másszunk le Marshall Rosenberg zsiráf kommunikációjának szintjére, hogy itt valóban béke legyen. ;)

Elmagyarázom, hogy miért szeretném már ezt lezárni.
A kommunikáció célja az információ átadása az adó és vevő között. Én minden olyan kommunikációt, ahol az információáramlás akadozik teljesen feleslegesnek tartok. Lásd esetünkben, ahol, amikor én vagyok az adó és Te a vevő, egyszerűen (kellő háttértudás híján) nem érted, amit írok. Úgy látom és nem azt mondom, hogy ilyen is vagy, de én ilyennek látlak, Te feltettél egy "brájen" szemellenzőt. Így nehéz beszélgetni.

Bármennyire is állítod, hogy érted, amit írok a gyakorlat nem ezt mutatja, mert nem vagy képes felfogni/befogadni, 1. hogy mindenki más és egyéni és esetlegesen neki úgy jó, 2. hogy én elfogadtam és megértettem, hogy nem tudunk közös nevezőre jutni és innentől igyekeztem kiszállni ebből, anélkül, h elkezdenélek győzködni bármiről 3. hogy ott próbálsz segíteni, ahol a segítségedre nincs szükség, mert nem értelmezhető.

Magad írtad, érdekel a véleményem. Nos, őszinte leszek, készülj fel, mert lehet, hogy fájni fog. Ha igen, előre is elnézésedet kérem, de a valóság néha fáj.

ÉN oltári nagy baromságnak tartom a "mindenkit szeretek" mantrázást, csak ezt ilyen formában nem akartam Neked leírni, mert nem szeretem mások hitét elvenni és a véleményem nem is általános igazság, még akkor sem, ha alá is tudom támasztani. Én ebben hiszek.

Önmagamnak mondogatom. Ez a mantra. Mert ugye az elme áll tudatos és tudatalatti részből. (Meg ezt is lehet tovább boncolgatni, de egyszerűsítettem.) A tudatalattidban rengeteg az információ. A tudatalatti működteti valójában a teremtés folyamatát, ami ugye elhozza a valóságodba a kívánságaidat meg amúgy az életed minden körülményét is. Azért mondogatom önmagamnak a mantrát, hogy a tudatos szintről levigyem a tudatalattimba, ami szépen megteremti nekem. Te ugye magadnak mondogatod ezt a kis mantrát. Mert a gondolataink az egyetlenek, amik kontrollálhatóak szerinted. Ellentmondok. Napi 60000 gondolat nem kontrollálható, csak irányba terelhető.

Az elme sajnos nem úgy működik, hogy akármit "büntetlenül" beadagolhatsz neki. De hozok egy hasonlatot, hogy könnyen érthető legyen!
Szereted a csokit, de mondjuk allergiás vagy egy összetevőjére, a gyomrod nem bírja. A csoki a mantra, az elme a gyomrod a példában. Nyomod a csokit, a csokit. A gyomrod először beveszi, nem történik semmi. Nyomod a csokit, a gyomrod elkezd ellenkezni. De te nyomod tovább, a gyomrod meg szépen kiadja, amit beletettél. Jó esetben csak kidobja, rosszabb esetben beveszi és utána elindul a mélyben egy allergiás folyamat, ami akár halálhoz is vezethet, annak függvényében, hogy mennyit nyomtál le a kis torkodon abból, amire amúgy allergiás vagy. Na az elme is így működik.
Ám a gond a tudatalattival az, hogy míg a tudatos gondolatokkal elkezded traktálni, a mélyben talán ellentétes programok futnak. Vagyis a tudatalattid és a tudatos gondolkodásod szépen ütközni kezdenek. Mint a csoki meg a gyomrod. És innentől jön az, h minden összezavarodik.
Hiába írja Brian Tracy, hogy kioltják a pozitív gondolatok a negatívakat, hogy azok felszívódnak. Valójában, amíg ott állnak csak úgy maguktól nem tudnak elillanni, hiszen odakerültek, el is kell őket távolítani onnan.
Az gondolom Neked is egyértelmű, hogy ha egy váza van a sarokban nem állíthatsz oda egy fotelt, csak, ha rárakod a vázára vagy, ha a vázát arrébb tolod. A két tárgy azonban ugyanazon helyen és térben nem fog elférni. Na ez a lényeg mélyben futó negatív gondolatokkal és a fentről érkező pozitívokkal is. Vagy, hogy Drága Palacskó Andrást idézzem, hiába teszel fel sötét napszemüvegre rózsaszínt, attól csak még kevésbé fogsz látni.

Sok szó esett az önbecsülésről, hát az önbecsapás nem növeli az önbecsülést, vagy, ha igen, az egy ál dolog lesz, ami teljességgel értelmetlen, mert szintén megdől.
Amikor eleve nem szereted az embereket, akkor attól, hogy elkezded mondogatni, hogy szereted őket talán változni fog, hiszen elkezded magad meggyőzni valamiről, de a réginek akkor távoznia kell. A csokit ki kell adnod valahogyan. A kérdés hogyan? Hát valószínűleg egy jó kis pszichózis keretében, vagy szerencsésebb esetben "csak" félreteremtésekkel, amik viszont bebizonyítják, hogy a dolog működésképtelen ebben a formában.

A mantrázásra azért írtam, hogy önszuggetsztió, mert az. Így hívja a pszichológia. Meggyőződ magad valamiről, ami nem feltétlenül van úgy. Persze az is lehet, hogy úgy van és akkor csak megerősíted. És az önszuggesztió lehet hasznos is, hiszen a tanulás folyamata is, de például a szeretet lényegesen bonyolultabb érzelem annál, hogy pusztán gondolatokkal létrehozható legyen vagy megszüntethető. (Már az igaz szeretet természetesen és nem az, amire azt hiszed, hogy az.)

A pozitív gondolkodás lényege például éppen ezért nem az, hogy megölöd a régi gondolataidat az újakkal, erőszakkal kiírtod őket, vagy leküzdöd. Leírom a szót: leigázás. (meggyőzés...) A lényege az, hogy apránként átszoktatod magad a pozitív irányra. Vagyis a régieket szépen feloldod, elengeded, majd újat helyezel oda helyette. A váza kikerül a sarokból, jöhet a fotel.

És még egy gondolatkör, de ez már a szeretetről szól. A szeretetről az emberek nagy része azt gondolja, jaj, az egyszerű. És az lenne, ha nem bonyolítanánk túl, de már rég ezt tesszük. Mert ugyan egy másik síkról magunkkal hozott természetünk, talán ezért is hajtjuk annyira életünkben. De már gyerekkorban rosszul tanítják nekünk. Pl. a csonka családok. A szeretetet megtanulod édesanyádtól és édesapádtól. A kettőjük szeretetéből, ha helyén volt, bár ez sajnos kevés családban van így, megtanulsz Te is szeretni. Ám, ha valami miatt ez hibádzik a Te szereteted is hibádzani fog. Pl. önszeretet hiánya.
A szeretet egyik fajtája az önszeretet. Mivel minden belőlünk indul ki, bentről és nem kintről. (Erről a folyamatról bővebben a Tabula Smaragdinában olvashatsz.) Ezért a szeretet az önszeretettel kezdődik. Elég kifacsart logika előbb szeretni másokat önmagadnál vagy az önszeretethez mások szeretete lévén eljutni.

Egyébként azt, hogy ez az egész mennyire így működik ez a kialakult helyzet bizonyítja a legjobban. Te azt mantrázod, szeretsz mindenkit és ezért már azt is állítod, hogy szeretsz mindenkit. Ugye minden energia, vagyis az írásból is lejön. Neked az, hogy én negatív lettem. Hát hogyne lettem volna negatív?! Tisztán éreztem, hogy mímelsz valamit, ami amúgy nem sajátod, vagyis sántít. Az álszeretetet én már nem eszem meg, ne haragudj, állíthatsz bármit. Még akkor is, ha bemagyaráztad magadnak, h így van. Ha valóban így lenne, dőlne a szeretet az írásodból. De nekem az írásodból az önszeretet hiánya, a megfelelési vágy és az a vágy, hogy Téged szeressenek, elfogadjanak és igazoljanak, az dől. Figyelem megint nem azt állítottam, h ilyen vagy, csak, hogy ez jött le! És, ha megfigyelted, amit Gyöngyi írt, (egyébként nagyfokú iróniával, amit rögtön készpénznek is vettél hiszen önigazolást véltél benne felfedezni) szintén ezt tükrözte.

Szóval én elhiszem, hogy Te intelligens vagy és a szeretetre törekszel és fejlődni akarsz és ez jó és becsülendő, hiszen, amikor annyi idős leszel mint én, már akár megvilágosulás közeli állapotba érhetsz (már, ha ez a célod). Talán nyitni lehetne Brian Tracy tanításain kívül más tanítások felé (pl. a szeretetről - Erich Fromm: A szeretet művészete, Werner Albass: Ne szenvedj, szeress!, stb.). Mert Brájenen túl is van ám élet... Vagy nem. Ahogy érzed, amit a szíved diktál...

És itt jön a különbség. Én nem állítom, hogy mindig szeretni tudok, mert nincs így. Egyelőre Téged sem tudlak szeretni. Sem azok alapján, amiket nekem írtál, sem azok alapján, amiket olvastam Tőled és másoknak szántál. De elfogadni el tudom azt, hogy Te ilyen vagy és azt is, ha egy vitának vége. Ahogy azt is, hogy, amit ide Neked leírtam nem általános igazság, hanem az én igazságom. Nem kell, hogy a Te igazságod is legyen, szó sincs róla. Csak akkor szépen el kell hagyni a terepet és, ha nem tudsz valakit elfogadni, akkor tovább kell állni. Ez a béke feltétele és egyébként a szeretet útja is. Az, amikor nyugodt szívvel el tudsz fogadni valakit és útjára tudod bocsátani, el tudod engedni, mondjuk egy "béke veled" kíséretében. Ahogy én ezt Veled eddig is és ezután is megteszem.

És nem állítom, hogy én már az út végén járok. Vagy, hogy megvilágosultam. Dehogy! Őszintén nem is akarok, nekem ez távoli, a célom nem ez. Nekem is vannak még megoldandó feladatok az önszeretetem terén. Azt viszont nyugodtan és őszintén állítom, hogy képes vagyok elfogadni és elengedni és ezt én már elég nagy haladásnak érzem magamnál. A szeretet ugyanis elfogadásból születik... Vagyis - lehet, hogy csak lassan-, de haladok és élvezem az utam és nekem ez is nagy szó és én ennek örülök.

Nagyon kérlek, hogy ne kezd el soronként elemezni az írásom, mert ilyen tömegével engem zavar. (Miért zavar? Mert tudom mit írtam és mert nem érdekel, hogy Te miként interpretálsz magadban engem.) Van, amikor ez egy jó módszer a másiknak bemutatni, hogy mit írt. Például akkor, ha kéri, hogy segíts neki. Akkor ő maga ad erre felhatalmazást. Én viszont köszönöm, de nem kértem és nem is kérek a segítségedből.
Az én életemnek része az önelemzés és az önfejlesztés. Visszaolvasom magam és talán, de csak talán többet látok egy mondatban és mondatból, mint hinnéd és tanulok saját magamról is. Ha pedig nem, az még mindig az én bajom.

Amit csinálsz ezzel a kiidézgetéssel és önjelölt prókátor szereppel azt én nem feltétlen tartom célravezetőnek. Látom a segítő szándékot, de esetedben kicsit vak vezet világtalan a helyzet kellő ismeretek és tapasztalatok híján.
Amúgy, ha megnézed korábbi hozzászólásaimat, hamar rájöhetsz miért nem tartom célravezetőnek, amit teszel. Mert én ugyanezt tettem. De nagyon kemény lecke árán megtanultam, hogy segíteni csak annak lehet, aki kéri és, aki akarja. Épp ezért 2 topikot kivéve én nem megyek sehova segíteni. Csak azoknak teszem, akik kérik.
Egyébként meg a segítségre csak akkor képes valaki, ha szívből teszi és nem önigazolást keresve. Amíg engem az vezérelt, hogy bebizonyítsam milyen okos is vagyok, addig a hatékony segítségarányom sokkal alacsonyabb volt, ami miatt viszont kicsit sem éreztem magam okosnak. Most már nem érdekel, hogy ki milyen értelmi szintre helyez, akinek segíteni szeretnék, azt szeretetből teszem, tőlem telhető legjobb tudásból. És tök mindegy az is, hogy okos vagyok vagy sem.

És akkor egy kicsit még arról, hogy meggyőzés - nem meggyőzés. Én innen, ebből a szemszögből - és mivel nekem "csak" ez van, így számomra innen valóságból - azt láttam, hogy amit írok nem érted és, amit reagálok Rád finoman, azt sem. Sőt, még egy kicsit pimaszkodás felé is elmentél. Én innen azt láttam, hogy kérdezel, de valójában szarsz a válaszra, csak azért írsz, hogy önmagad fényezhesd. Olvasd vissza magad, Te már 99%-osan tudtad a választ a kérdésre. Nos ez jó arány, csak, ha tudsz egy választ, ilyen aránnyal, akkor minek kérdezed, ha nem játékból? És nem önigazolásból? És nem azért, mert másokat akarsz meggyőzni bármiről. Számodra ilyen a szeretet és ez az? Én, még mindig ebből a szemszögből, úgy látom ez csak egy kis játszma, semmi több. Ha pedig engem valaki szeretettel ölelget, ha csak írásban is teszi, azt érzem. Lásd Gyöngyi hozzászólásait felém... Soha egy pillanatra nem kételkedek az irántam érzett szeretetében. És még több más személlyel is ez a helyzet a fórumon.

És akkor írod, hogy magadat még nem tudod rendesen szeretni. Vagyis az alapokkal nem vagy tisztában. Hiszen az önszeretet az alap. De Te már mindenkire ki akarod terjeszteni a még nem létező önszeretetet. Ez akkor hogy is van? Te fordítva szoktál a lóra ülni?

És még egy utolsó gondolatot hozzátennék a "mindenkit szeretek" témakörhöz. Azért mantrázod, hogy mindenkit szeretsz, hogy mindenkit szeress. Ergo nem tudsz szeretni mindenkit, hanem valamit a szeretet megnyeréséért teszel. Plusz azért szeretsz másokat, hogy ettől nőjön az önbecsülésed és ezáltal az önszereteted. Megint a szeretetért teszel valamit. Vagyis az egész játékot a szeretetért űzöd. Csak a szeretettel az a "baj", hogy vagy van, vagy a hiánya áll fenn, de erőltetni, megvásárolni és bármilyen taktikával kiérdemelni, hozzájutni nem lehet. A szeretet nem cseretárgy. Ha én szeretlek abból még nem következik, hogy Te szeretsz. Vagy szeretsz vagy nem. A saját szeretet szempontjából teljesen lényegtelen a visszacsatolás. Ha Te szeretsz szeretni csak úgy, tedd, éld, hagyd, hogy tomboljon Benned, de akkor az legyen valós és nem a benyomott szeretetgomb hatása. Mert azt az emberek (akik energetikára gyönyörűen reagálnak) egyszerűen nem kajálják be. Kiadják, mint a csokit...

Az, hogy Te versenyezni akarsz meg abból jött le nekem, hogy elkezdted összehasonlítani kinek nagyobb az önszeretete. Hogy nekem biztos milyen nagy a kép alapján. Most őszintén nem tök mindegy? Semmi jelentősége. Ez az egész ugyanis nem egy verseny. Ez az egész mindenkinek önmagáról szól még ezen a ponton. Az, hogy később fog-e szólni egy fejlettebb, összekapcsolódó szinttől, az hamarosan el fog dőlni.

Jelzem, ez nem vitaalap volt. Hanem nagyon részletesen, remélem minden ponton értelmezhetően, a véleményem, amit Te kértél. Azért ilyen hosszan, hogy egyetlen pont se maradjon megtárgyalás nélkül. Ha Te másként látod, akkor másként látod. Eszem ágában sincs meggyőzni Téged, ha elfogadod elfogadod, ha nem nem. Ez egy vélemény, mindenkinek van. Ahogy segglyuka is... De tényleg minden tisztelettel kérlek, hogy ne akarj engem elkezdeni meggyőzni semmiről és megint kérlek, ne idézgess. Ha válaszolsz, válaszolj értelmezően és ne soronként. Köszönöm.

És őszintén a legjobbakat kívánom Neked. :)

Elnézést, h beleszólok, de szemtanúja voltam "eszmecseréteknek". Azt szeretném Tőled kérdezni, h ha Te mindenkit szeretsz,akkor hogy van az hogy teljesen az jön át, h bírálsz vagy osztasz.. Elnézésedet kérem, ha ez nem így van, mert a te igazságodat,csakis Te érezheted belül és ha ismersz némely tanítót, akkor azt is tudod, h mindezt önbecsapás nélkül megteheted, csak meg kell kérdezned, hogyan érezted magad közben.. :§ például ez után a hsz után kisimult a lelked? Úgy érezted, h megölelted és szeretted az illetőt(ez esetben Ritocskát?) "szeresd felebarátodat , mint tenmagadat"... Ne haragudj, de azt érzem ezzel még neked is dogod van(mármint a tenmagad szeretetével) csak úgy mint sokan másoknak és nem utolsó sorban Nekem is.. És remélem, h nem veszed rossz néven a hsz-omat.Én is csak egy szerény tükör vagyok számodra.. amiben vagy homályosan látsz, vagy gyönyörködsz benne vagy csak egyszerűen összetöröd.. :)
mindamellett,nagyon kitűnik soraidból az értelmi és érzelmi intelligencia.:) Én bevallom őszintén, 18 évesen még nem jártam itt.. De hát sosincs késő.. Köszönöm, h olvastál... A szeretet mindent legyőz.... Rajta vok a mindenki más szeretetén.. Nekem erre hívtad fel a figyelmem... Köszönöm.. :) minden jót a továbbiakban
Gyöngyi

"Majd rájössz, hogy más tanulási folyamatát nem irányíthatod, ahogy másokat sem. A Szabad Akarat mindenkinek sajátja."
Ki akar irányítani másokat? Amúgy amit mondtál csak részben igaz, de mind1 nem fejtegetem ki..

"De ez nem az én igazságom, szóval köszönöm a tanítást, de nem örülök, hogy rám akarod kényszeríteni. "
Ki akar bármit is rád kényszeríteni????? Mert én nem az biztos, még viccnek is rossz..xd Elmondtam amit tudok ennyi, mondtam én hogy Ritkocska neked már pedig ezt kell tenned?? Már ne is haragudj, ez nem volt kellemes..^^

"Pontosan meg vagy győződve róla, hogy jobban tudod és nem csak most, hanem más bejegyzéseidben is."
Akkor elég súlyos fogalmazási problémáim vannak ha ez sül le a bejegyzéseimből! Épp azt szoktam mondani h 17 vagyok, nem vagyok valami bölcs, tapasztalt..^^ De hát te biztos jobban tudod, már vagy 10 hozzászólásomat olvastad, ennyi elég egy ember megismeréséhez..;)

"Én egyszerűen azt gondolom az önszuggesztióról, ami a "mindenkit szeretek" ismételgetéséből áll, hogy az energiát nem lehet átverni és ez ennyi"
Ez nem átverés. Azt én döntöm el hogy kit szeretek, mennyire szeretek.

"A feltett kérdésre, arra is, ami a sorok közt volt és arra is, amit direkt módon tettén fel, válaszoltam, tőlem telhető pontosan, csak nem vetted észre"
Tévedsz mert észrevettem. Ezért is tettem zárójelbe a pontost (amit akartam arra nem kaptam (pontos) választ).

"Sajnálom, ha számodra kevés vagyok, magam számára viszont elég. :)"
Nem értem miért vagy ilyen negatív. Most mi baj lett hirtelen? Bocsánat ha valami rosszat mondtam. Amúgy Én örülök neked és hogy leírtad a tapasztalataidat.

"A szeretet például egy olyan érzés, ami puszta önszuggesztióval szerintem nem létrehozható"
Épp ezért nem értelek Kedves.. Ha nem önszuggesztióval, akkor hogy? Mert csak a gondolatainkat tudjuk irányítani.

"Vannak törvényszerűségek, amik adottak, bármennyire is azt gondolod épp, hogy felette állsz ezeknek, valójában nem."
A törvényszerűség az hogy a külvilágot csak és kizárólag olyannak látjuk amilyennek hisszük. Ha elhiszed hogy szerelmes vagy Pistibe akkor szerelmes leszel Pistibe.
Szerinted azt gondolom felette állok ezeknek. Még pár hozzászóllás és életrajzot tudsz rólam írni. :-p

"De most bocsásd meg nekem, hogy nem vagyok tökéletes és szerinted nem járok az önismeret és önszeretet olyan magas fokán, amilyenen szerinted állnom kéne vagy amilyenen Te vagy 18 évesen"
Csak nézek és erre nem tudok mit mondani. Te biztos hogy az én hozzászólásomat olvastad? Épp azt írtam hogy te jobban szereted magadat mint én. Félre ne érts. Azért mondtam hogy foglalkozz az önmagad szeretetével mert ez egy önszuggesztiós gyakorlat.. Hogy mondogatod hogy "én szeretem magam". Mindegy ez hosszú, Brian tanításai. A lényeg hogy ő szerinte minél jobban szeretjük magunkat annál jobbak az eredményeink minden téren. És Kedves, lehet hihetetlen de én ezzel csak jót akartam Neked, hogyha tudsz benne hinni, könnyen szeretheted még jobban magad, és lehet a személyiséged, életed még jobb.
Önmagad szeretetére épp azt mondtam hogy nagyon ott van, már képed alapján is.

"De most bocsásd meg nekem, hogy nem vagyok tökéletes (..)"
Lehet ez megint hihetetlen, de nekem jó vagy így, és semmi gondom nincs veled. Csak sajna, néha elég félre érthető vagyok :s, de attól még nem feltétlen úgy gondolom.
Nem verem a nyálam mert szerintem nincs mire...
Versenyezni sem akarok.. És hidd el én csak jót akartam neked. :(

Csak arra nem kaptam (pontos) választ amit kérdeztem :)...De amúgy élmény volt olvasni :D. Olyan jó h elgondolkoztam bizonyos dolgokon, és látom ugyanazt mástól. Pl. Az hogy mások csak a te tükörképeid.
Először is, ha neked megy az önmagad szeretete hát foglalkozz azzal :) Na és hogy értem ezt a szeretettel való foglalkozást.. Hát azt hittem egyértelmű :). Mi az amit tudunk az életben irányítani? Ugye csak a (tudati) gondolkodásunkat. Csak ezt tudjuk, SEMMI MÁST. Ebből kiindulva pedig tök egyszerű, hát hogy tudsz szeretni, ez is csak egy gondolat. Nem vonom kétségbe a bölcsek szavait, én csak 18 leszek de..Máshogy hogy lehetne szeretni, ha nem gondolatokkal? Amikor mást nem is tudunk irányítani. A gondolatokkal meg úgy lehet hogy "Mindenkit szeretek. Mindenkit szeretek. Imádok mindenkit. stb.." én így szoktam. Nagyon jó lesz tőle a kedvem persze jól alkalmazni képzelet is kell, pl. elképzelem hogy megölelek valakit, vagy csak úgy ismeretlen emberalakokat, tök jól bele lehet magad élni és nekem jó kedvem lesz tőle.
Szóval ennyi, remélem kielégítő válasz volt :)
Az önbecsülés egyenlő az önszeretettel, ahogy én tudom.
Ami tök érdekes számomra az hogy te tuti biztos jobban szereted magad mint én (elég csak ránézni a képedre:P), és neked nehezebb a mások szeretete. ez elég fura.. De hát nem vagyunk egyformák. Viszont szerintem akkor próbáld ki az önmagad szeretetét, az önbecsülés növelése a siker legmélyebb titka :p
Ha tudsz rá választ adni akkor én annyit szeretnék tudni hogy az önszeretet növekszik-e, ha másokat szeretünk? Mert Brian azt mondja hogy az önszeretet és félelmek közt fordított arányosság áll fent. Szóval ha csökken az egyik nő a másik. Másik pedig hogy mivel jobban érzem magam növekedett a felelősségvállalásom (lásd. kontroll törvénye), de ha növekedett a felelősségvállalás növekedett az önbecsülés is, mert egymást erősítő elemek. Ha nem vágod Brian-t akkor ezt tabu hogy tudjad miről van szó :)

Ezt írtad:
"És közvetlenül szerintem nincs összefüggés önbecsülés és mások szeretete között, csak közvetetten."
Engem az az összefüggés érdekelne amit mondtam..Szóval ha szeretem az embereket (fent említett módszerrel ugye - érem el) akkor növekszik-e az önbecsülés/önszeretet? És hogy miért is?
Azért mondtam h buta kérdés mert 99%-ig biztos vagyok benne :)
Minden jót, remélem segítettem :)

Értelek Ritocska :)
Én az önmagam szeretetét szoktam hazugságnak érezni. Ugyanis az önbecsülésemet nagyon-nagyon akarom növelni, sokat foglalkoztam vele. Lehet hogy te saját magad szeretetében tudnál hinni, általában azért nem tudjuk szeretni az embereket mert magunkat nem szeretjük. Én nekem egyszerűen "muszáj" szeretni, egyszerűen felismertem a jelentőségét, aki fél az nem él, és én élni akarok bármi áron, ami csak úgy lehetséges ha szeretek hisz akkor nem félek...
Szóval számomra nincs olyan hogy nem tudok szeretni..Belső világunkban minden gondolat, a gondolatokat pedig a hit és az érzelem uralja.
Gondolom azt tudod hogy nem csak az igaz hogy ha jól érzed magad (saját szavaiddal magas a rezgésszámod) mindenkit szeretsz, fordítva is igaz ha mindenkit szeretsz a rezgésszámod is magasabb lesz. Figyelj szerintem próbáld ki az önmagad szeretetét, azt lehet hogy nem érzed hazugságnak.
Egyébként tudom buta kérdés de.. Akkor az önbecsülésem is nő ha másokat szeretek?

Drága Ritocska!
Egyszerűen imádom minden hozzászólásod és legszívesebben kiraknám őket egytől-egyig a címlapra, mert ezekből is rengeteget tanulok.. :)))) sokszor még közelebb állnak hozzám, mint a főírás, mert olyan emberi, olyan életszerű és olyan Te... Köszönöm
maradok tisztelőd szeretettel :))

Kinek másnak:) Úgy értem hogy erre a gondolatra gondolni hogy mindenkit szeretsz, mindenkit szeretsz, mindenkit szeretsz. Így nem szoktál erre gondolni??
Mert szerintem ez a leghatékonyabb személyiségfejlesztés (önbecsölés is nő, nőnie kell) :)
Az önfejlesztésre akartam rákérdezni hogy hogyan "fejleszted" magad, de szerintem ez a legjobb módszer, akárhogy vesszük. Vagy nem így van? ;)

Köszönöm szépen kedves :)
Amúgy te is szoktál ezzel foglalkozni, emberek szeretetével?

A megoldás mindig pofonegyszerű, csak általában túlbonyolítjuk.
Ez a helyzet a félelmekkel is. Az alapfélelmeken kívül, amik ugye az életben maradást hivatottak szolgálni, mindent más félelmet mi magunk kreálunk.
A félelmek az én meglátásom szerint ragaszkodások. Félelem attól, hogy elveszítünk valamit magunkból, vagy másokból. Valamit, amit birtokolunk. Ez lehet az önállóságunk, vagy lehet mások szeretete, "kevés vagyok" érzés, épp ki, mitől fél. A lényeg, hogyha szembe tudsz fordulni egy félelmeddel, azzal fel is oldod.
Én mindig úgy élem meg egy-egy félelem megoldását, mintha levetném magam egy szikláról a semmibe. (Pedig az alapfélelemhez kapcsolódik.) Nehéz rászánni magad, de, amikor megteszem annyira jó érzéssel tölt el, mintha repülnél. :)
Örülök Neked, a felismerések sokszor euforikusak és nagyon jó érzés kíséri őket (hiszen közelebb kerülsz a Benső Énedhez általuk, vagyis ahhoz, aki valójában vagy.)
Sok, sok sikert kívánok Neked és persze a legjobbakat!
(És tuti, hogy a meditáció is sikerülni fog. Bár nem tudod, hogy épp hogy állsz, lehet már sikerült is. ;)

A válasz: Igen. :)

Azért mert azt írtam, hogy örökség, vagy más szavakat..lényegtelen, az a fontos, hogy tudni kell hátra nézni ahhoz, hogy új jövőképet tudjunk alkotni. És fel kell mérni, hogy ennek milyen hatásai voltak, és vannak az életünkre nézve.
Úgy gondolom, hogy van súlya a dolgoknak, és a nyulat is nevén nevezzük. Tehát a nyúl, az nyúl...
2x2 az 4...
Ettől nem lesz rosszabb semmi, a gondolkodásom sem lesz negatívabbb..
Persze lovagolhatunk itt a szavakon órákon át, de felesleges, mert az emberek nem ezért járnak ide, hanem a feltöltődés miatt.
Oda van már az a régi hangulat, ahol minden nap, és minden órában egymást támogattuk itt az oldalon.
Csak megtűrt vendégnek érzem itt már magam...de lényegtelen.
Mert óriásit segített az életben előrelépni ez a közösség.
És nagyszerű megtapasztalni a közösséget a valóságban is, nem csak a virtuális oldalról.

Örülök, hogy tetszik.:) Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat. :)

Drága Lolli!
Az ugrott be arról, amit írtál, hogy én nem hiszek az ilyen jellegű örökségekben. Bár például kíváncsi vagyok nagyon a gyakorlatban a Hellinger-féle családállításra, de ez nem hit (bár még az is fakadhat belőle), csak tapasztalatvágy. (Sok dologra vagyok kíváncsi. xD)
Alapvetően azt hiszem mindegy mit minek nevezünk, hogyan fogalmazzuk meg, milyen kategóriába tesszük, hogyan rendszerezzük. A lényeg az, hogy miben hiszünk.
Ha azt hiszed valamiről, hogy nehéz tőle megszabadulni, az hited szerint lesz. Ha azt hiszed, hogy valami sok és sokat kell tenni érte, az is úgy lesz. Ha abban hiszel, hogy örökség, akkor örökséggé válik.
Remélem, hogy érted mire célzok ezzel.
„...csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem.”
A gyógyulás szerintem elkerülhetetlen, nem csak lehetőség. ;)
Minden jót és szépet kívánok Neked, amit csak magadnak kívánsz! Puszillak!

Beszélgettem e videó kapcsán a lányokkal, kell az az újabb a pofon? kérdeztem... Igen. Hangzott hosszas idő után a válasz. Nehéz dolog ez a változz magad, ne mástól várd, hogy változzon című elmélet. Pont ezek a pofonok tanítanak meg arra, hogy na ne. Ne. Van, akinek hosszabb idő, nem tudod siettetni. Tempó és jellem kérdése.
Épp ideje az ilyen humoros megközelítésnek. Alapvideó. Nálam is. De jó, hogy másnak is tetszik!

Valahogy olyannak érzem a kiszolgáltatott érzést, mint az alkoholizmust. Nehéz róla beszélni, az emberek nem akarnak erről hallani, bevallani, kinyílni. Nem beszélnek. Valahol szégyenlik is talán. Magukban őrlődnek. Ha van is aki meghallgatja, alig van segítség. Csak hogy meghallgatod, óvatosan kérdezgeted s vársz. Figyelsz rá. Hátha hív és változtatni mer.
Senki nem tud segíteni, ha maga az illető valahogy szembe nem mer nézni önmagával, és a démonaival. Az ébresztés kell. Akár így, akár úgy, 'nem baj, ha nem vagy tökéletes, úgy is szeretlek' alapon. Mármint aki tényleg fontos neked. Zurhorst könyveit én is csak ajánlani tudom, meleg szívvel, van egy második része is: Szeresd önmagad, és készülj örömmel a következő válságra. Beleolvasás szinten is jó!

"Ha elegendő bátorság van bennünk ahhoz, hogy gyökeresen megváltoztassuk szemléletmódunkat, nagy valószínűséggel be fogjuk látni: nem a társunk az oka a problémáinknak..." - és ha mégis...? kérdezi valaki, nos? Mindenképp olvasson utána, mert valahol mégis:

"A másikat becsaphatjuk, egy időre talán magunkat is, de előbb-utóbb garantáltan meg kell fizetnünk annak az árát, ha túlságosan elpiszkolódunk lelkileg." (megint eszembe jutott az asszertivitás, a vitakultúra... oly hiányosak ebben az ismereteink... :-()

Ez az egyik legjobb és legbarátságosabb video, ami mostanában rám akadt. A könyv pedig hasonló a titokhoz.

:-))

Nagyon örülök és jó, hogy felhoztad a témát!

Szép napot!

Én kb.1 hónapja kaptam ezt a videót, háááát haláli!!! Sajnos egyet kellett értsek vele a gombolyagokat illetően:-)) Sőt a férfi ismerőseim körében is felmértem a semmi doboz létezését. Mindenkinek ajánlom! Köszi, hogy megosztottad, nekem nem jutott eszembe, hogy itt közzé tegyem, de az ismerőseim megkapták:-)