2010. december 11. szombat - 23:45 | beküldő: Ryka
Gondolom, sokan tudjátok már, hogy a COACHING egy életvezetési tréning, amely segít céljaid elérésében, hogy egy vágyott életet élhess.
Hoztam Nektek a hétvégére egy feladatot, ha akartok önmagatokon dolgozni!
Olvastam, hogy a kudarc 99%-ban azokra az emberekre jellemző, akik szeretnek kifogásokat gyártani.
Te milyen vagy? Nézz vissza ha jó esik, és vedd szemügyre, hogy eddig hogyan csináltad. Volt olyan, hogy kifogásokat gyártottál? Lehet. Talán féltél, nem figyeltél, legyőzött a szorongásod, alacsony volt az önértékelésed, kényelmes voltál vagy bármi egyéb. Nem baj! Nézzünk előre és építkezzünk a jelenből!
Tudom, hogy látszólag nehéz, de nem látok más utat, nekünk magunknak kell felvállalni a döntéseinket, kezünkbe venni a sorsunkat és a vágyott cél felé megtenni azokat a lépéseket, amelyek közelebb visznek majd hozzá! Nincs jó vagy rossz pillanat. Egyszerűen sok kicsi döntés a megfelelő helyen és időben. Mélyen hiszem, hogy az élet számtalanszor megismétli a lehetőséget, ha szemfülesek vagyunk, akkor élünk vele és máris közelebb kerülünk a vágyott állapotunkhoz.
Mégis miért olyan körülményes sokszor? Pontosan azért, mert kifogás-gyártókká válunk. Azok pedig lehúznak, megnyugtatnak, hátradőlünk és kifelé mutogatunk, hogy a körülmények vagy mások tettek keresztbe. Nem igaz. Nézz újra rá a helyzetre.
Mindent megvizsgáltál? Tényleg nincs új nézőpont? Biztosan nincs más lehetőség?
Sokszor nehéz egyedül megvizsgálni és felfedezni az összefüggéseket, ha benne pörgünk az elakadásunkban. Ilyenkor jön jól egy pártatlan külső személy, aki vezetett kérdéseivel segít meglátni azokat az összefüggéseket, amelyek ott vannak, csak megrekedt élethelyzetünkben képtelenek vagyunk felismerni.
Én tudom, hogy több van benned, mint gondolnád…. de ez kevés. :) Akkor tudok érdemben segíteni, ha Te is tudod, csak időszakosan megrekedtél. Akkor fel lehet hozni tartósan az energiáidat olyan magasra, hogy kiforgatod majd az egész világot.
Szerintem a világ pont olyan, amilyen szemmel nézzük. Ezért nem mindegy, hogy „milyen a szemünk”. Már ha érted… :)
szeretettel
Hegedüs Erika
életvezetési tréner, coach
www.venuszok.hu
- Ryka blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 1488 olvasás
-
Hozzászólások
Köszönöm válaszaitokat!
Szavak... ma már nem írnám meg amit akkor megírtam. Kedves Lolli, és Ryka, milyen az ember:) Némileg konszolidálódni látszódik a helyzet idehaza, ám tudom ez csak a víz felszíne. Most sima, máskor fodrosodó... A mélyben a szeretet munkálkodjon, s akkor mindegy. Köszönöm szavaitokat! Sokat segítettek.
Tudod Ragyogás...
ezek hullámok. Elsőre talán nagyok. Aztán csillapodnak. Van, amikor könnyen megy, máskor kudarcot vallunk. Van, amikor jól kezeljük, kellően tudatosak vagyunk, máskor kevésbé. A türelem, leginkább Önmagad irányában sokat segít... és persze az nagyon jó, ha kellően kritikusan szemléled önmagad. Tudom, sokan írják, hogy legyél tudatos... na ja. Legyél. De hidd el, hogy mi emberek mindig rendelkezünk nyomógombokkal, rengeteg tanulás, tapasztalás, sok fájdalom, rácsodálkozás, felismerés, derű követi ezt az utat. Nem? Mindenkinek más lesz a megoldás, sajnos vagy sem, de nem lehet uniformizált megoldásokat másoktól átvenni.
Akkor hogyan? Szerintem az találja meg önmaga eszköztárát, aki nem fárad, aki következetes, türelmes és élvezi, hogy változik, tapasztal, hagyja, hogy fájjon, majd elengedi, megéli a pillanatait, nyomon követi ha gyarló vagy igazságtalanul bántó... igyekszik értelmezni tetteinek okait, hogy kisimogassa önmaga fájásait.
Megértem, hogy nehéz magasan rezegni TARTÓSAN, ha a környezetünk nagyon nem ilyen. Igazuk van a többieknek, koncentrálj Önmagadra. Legyen a tarsolyodban mindig valami, amivel újra és újra magasan tarthatod a rezgésed. Ha kell, időről-időre engedd meg magadnak, hogy eltávolodsz azoktól, akik lehúznak. Én abban hiszek, hogy az egészséges önzés szükségszerű a teljes élethez. Ha Te jól vagy, akkor a környezeted is jól lesz. Szerintem. Lehet, hogy más másképp látja, de ahonnan én nézem, onnan így látszik. :))))
És igen, amikor elkezdődött a fiatal felnőttkorunk szerintem egyáltalán nem voltunk tudatosak. Öntudatosak talán. :))) Ehhez kell az idő, a sok élmény, tapasztalás. Nem lehet kikerülni. És tudod, hogy még Te is kellesz... hogy a gyerek fejlődjön... hogy olykor lepattanjon a szülőjéről. Ezek a játszmák elkerülhetetlenek... pont azért, mert Ők még máshol járnak a tapasztalásaik során.
Játssz helikopterezést... olykor nézd kívülről, ahogy Te reagálsz, ahogy Ő próbálgatja a szárnyait, küzd korlátaival és sokszor talán lázadásból tesz vagy mond bármit is, közben egészen mást gondol, ha éppen gondol valamit. :)
Az agykontroll hatalmas eszköz a kezedben. Kreálj magadnak egy megértő családod magad köré, akik egyre többször csodálkoznak Rád... és pl. akarják majd tudni, hogy mitől vagy Te ilyen rugalmas, megértő, érző, önmagát képviselő stb. lény.
Talán....
szeretettel
Ryka
Haló Ragyi!
:)))
Van egy jó hír, nem őket kell emelgetni a magasabb rezgésszintre.
Valószínű ellenállást alakítottak ki feléd, és te is ellenállsz dolgokban nekik.
Ezt az ellenállást kell meggyógyítani magadban, és nem fogsz ugrani arra, amit mondanak.
És kell egy bizonyos távolságot teremteni.
Nagyon jó, hogy végre vett magának laptopot, legalább függetlenedni akar. Teljesen mindegy, hogy erről mit mondott, legalább ez motiválta abban, hogy tovább lépjen. Hurá!
:D Nem tudom, hogy csináltam, de begyógyítottam az ellenállásaimat, azóta az se izgat fel, ha valaki beszól, vagy bírál, vagy nagyképűnek nevez. Nyugodtan...biztos van valami igazságmagja.
Az anyukámat két hónapja majdnem megvertem... :D Szegény, azóta rengeteget javult a kapcsolatunk, ez is annak köszönhetően, hogy begyógyultak az ellenállások. Sírás dühöngés váltogatta egymást, és az érzések feldolgozása, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy megszűnjön az ellenállás.
Apummal távolságot tartok, már ez is sokat segített, hogy megerősödjek.
Rengeteg hibát sikerült feltárni, és semmit nem meditáltam, csak átéltem az érzéseket.
Azóta nyugodt, és kiegyensúlyozott vagyok.
Szoktál dühös lenni?
Ez nagyon klassz dolog most, Ryka!
Arra keresek éppen most megoldást, hogy, hogyan tudnám családom 4 tagját, a vonzatukkal, választott párjuk, és a gyermekeik, egyetemben, felemelni magasabb rezgésszintre, még mielőtt frissen megszerzett vonzóhatásomat elszipkáznák?
Mert ők vannak jelenleg többségben. Túlsúlyban, ha szabad ezt a kifejezést használnom!
Ezen dolgozom magamban, és tudom, egyenlőre a megoldás az, hogy én megmaradjak ezen a szinten. Erika, mit javasolsz? Hogyan tovább? Bár az is igaz, nem nagyon érdeklik se a könyvek, se a jó beszélgetések, mivel mindig lehurrognak, hogy én csak "ilyenekről" tudok beszélni! Azóta, amióta az Agykontrollt elvégeztem, velem nem lehet értelmesen elcsevegni.
Vagy egy példa: itthon a számítógép. Ami az én szerzeményem volt, és természetesen mindenki használhatja. Napi szinten, ugyanabban az időben tudtunk csak gyermekemmel odamenni a géphez. Mit érzékelt, ha én voltam kitartóbb, és 5, öt egész percet kértem, hogy a megrendeléseimet leellenőrizzem? Háborút, hogy ő, aki egész nap dolgozik, nem tud a péphez jönni, és most vett egy laptopot magának. Mit írt ki a Facebookra? Hogy vége a háborúnak. Amit én pl. nem érzetem annak. De hát ő még fiatal, igaz? Más voltam magam is fiatalkoromban, és nem voltam ennyire tudatos.
Tudnál erre mondani valami biztatót, Ryka?