Testbeszéd

Amikor először észrevesszük a másikat, kialakul egy alapvető ellenszenv, vagy rokonszenv, vagy egyszerű közömbösség. A rokonszenvet aztán vagy sikerül átváltani barátsággá, párkapcsolattá, vagy marad minden úgy, ahogy volt. De min múlik?

A globális látvány – tetszik, vagy nem?
Első benyomás, és amit akár néhány másodperc alatt megszemlélünk a másikon, ezek adják azt a bizonyos első impulzust. Ennek 3 fő összetevője:

Külső megjelenés – a testmagasság, bőrszín, haj- és szemszín, életkor, öltözködés – ebből máris levonjuk a következtetést a kulturális háttérről. (Nagyon félrevezető lehet!)

Stílus és viselet: Az apróságok összessége. A hajviselet, a smink, a kiegészítők, a divatstílus, amiből a társadalmi helyzetre és a munkakörre-szabadidős tevékenységekre következtetünk.

Testtartás: Mindaz, ahogy az illető saját magát „viseli” a világban. A szleng nagyon jól megmutatja, hogy milyen jellem rejtőzik a testtartások mögött. A „babkaró”, vagy a „karót nyelt” esetleg a „hanyag tartás” nagyon jól kifejezik a testtartásban rejlő jellemvonásokat. A testtartásból ugyancsak kiderül, hogy mennyire tiszteli a környezettét az illető, vagy mennyire ura, vagy áldozata a helyzetnek.

Amit a részletes megfigyelés mutat meg
6 olyan dolog van, amit a részletes megfigyelés, az együtt töltött idő alatt alakít ki bennünk – és ólunk! – komplex véleményt.

Mozdulatok, gesztusok: ha a tévét lehalkítjuk, a gesztusok akkor is árulkodnak arról, milyen jelenet zajlik épp a filmen – hát még ha a hangokat is hallhatjuk! Mindenkinek van egy csak rá jellemző mozdulat készlete. Ugye milyen érdekes megfigyelni egy kisgyereket, akiben felfedezni véljük a „nagypapa fejbólintását” noha a kicsi akár nem is ismerte az öreget.

Arckifejezés: Ez az a dolog, ami egy arcdiagnosztának iszonyú sokat elárul –de a laikusnak is rengeteget. A ráncok, a fogazat, nagyon meghatározzák, milyen az alapvető arckifejezése az illetőnek. A harag, a bánat, vagy a vidámság ráncai ülnek az illető arcán, vagy a dac, az agresszióé? Az alapvető érzelemvilág kiválóan kiderül ebből.

Szemmozgások: A szemünkkel sokkal több infót adunk-kapunk, mint az összes többi érzékszervünkkel. A hangulatok illetve a pihentség-fáradtság, valamint a stressz szint látszik a szemek állapotából. A szerelmesek pillantása, vagy az irigy, esetleg a „gyilkos pillantás” kifejezetten ismert képek. A hazug ember gyakran igyekszik elkerülni a szemkontaktust, míg a stressz alatt álló ember szeme alsó harmadában a fehér rész egyre jobban láthatóvá válik.

Hanghordozás: A hangsúly, a hanghordozás, a hangszín nagyon fontosak. Árnyalják az egész testbeszédet, és gyakran ezen áll, vagy bukik az egész folyamat. Vannak olyan kutatások, melyek azt állítják, hogy a testmagasság és az életkor is meghatározható a hangszín alapján. A beszéd dinamikája, tempója azt is elárulja, érzelmileg hogy viszonyulunk a témához.

Belső jelzések, „rezgések”: Ezek azok a bizonyos „áramütések”, melyek például a szerelmeseket átjárják amikor először érintik meg egymást, vagy az a „zsigeri taszítás” amit egy végtelenül ellenszenves emberrel szemben érzünk. Ha ilyenkor tudatosítjuk magunkban ezt az érzést, lehet, hogy tetten érhetjük egy korábbi kapcsolatunk lenyomatát.
http://www.harmonet.hu/psziche/52737-testbeszed-szotar:-12-alapveto--dol...

A férfi mint nyitott könyv
A vonzalom tipikus jelei

Míg idegen nyelven nehéz ismerkedni, addig egyfajta kommunikációt kiválóan értünk: a testbeszédet. Most megismerheted a vonzódás jeleit!

A testbeszéd legtöbbször tudatalatti dolog, akkor is sokat elárul rólad, amikor nem akarod: a mosolytalan arc szomorúságot, szigorúságot sugároz, míg a görnyedten járó emberről azt gondolják, nincs önbizalma, rejteni szeretné magát.

A vonzalom jele társoságban

Nők és férfiak egymás társaságában a legjobb oldalukat mutatják: kihúzzák magukat, ami azért fontos, mert a férfiak így magasabbnak tűnnek, a hölgyeknek pedig előtérbe kerül a keblük. Egy hanyagul csípőre tett kéz azonnal odavonzza a tekintetet.

Ha társaságban vagy, és több férfivel beszélgetsz állva, abból tudhatod meg, hogy kinek tetszel, ha megnézed, kinek a lábfeje fordul feléd.
Ismerkedésre felhívó jel álló helyzetben a nagyujj beakasztása is: nemcsak az aktust szimbolizálja, hanem egyben rámutat a férfiak fontos testrészére is. Az örök klasszikus a faltámasztós beállás: ha a férfi nem alkoholos állapotában keres támasztékot, hanem csak azért, hogy feléd hajoljon, biztos lehetsz benne, hogy szeretne meghódítani. Ez a támasztó testtartás megjelenhet különböző szituációkban, például, ha székedre teszi rá a kezét.
Ha a férfiak olyan nőt látnak meg, aki tetszik nekik, először is fel akarják hívni magukra a figyelmet. Te is néha észreveheted magadon, hogy igazgatod, dobálod a hajad, ha egy vonzó személy kerül a közeledbe. Bár jól álcázzák, a férfiak hasonlóan hiúk, és ha egy szép hölgyet látnak, akaratlanul megigazítják a hajukat, ruhájukat.
Ha egy férfi viccet mesél, abban legtöbbször nem a sztori a lényeg, hanem az, hogy ennek okán hangosabban beszélhet, és ha eddig nem vette volna észre valaki, akkor biztos kiemelkedik a többiek közül. A viccmesélés leginkább azokra a férfiakra jellemző, akik tudják magukról, hogy külsejükkel nem lennének elég feltűnőek, ezért megpróbálják belső erősségüket bemutatni.

Az antipátia jelei

Ha nem tudod, hányadán állsz a férfival, akivel szeretnéd, hogy több legyen köztetek, vagy pár randi után bizonytalan vagy, akkor olvasd el a következő jeleket! Ha ezeket tapasztalod, lehet, hogy jobb, ha továbbállsz!

Ha másfél méternél közelebb, a személyes zónájában állsz, önkéntelenül hátrébblép.
Ha megérinted a karját, hirtelen odanyúl, és olyan mozdulatot tesz, mintha letörölné.
Nem tudod elkapni a tekintetét, testét nem fordítja feléd.
Ha veled szemben áll vagy ül, kulcsolja, keresztbe rakja a kezét, és/vagy lábát.
Ha veled beszél, hangja nagyon nyugodt, vonásai mozdulatlanok, nem gesztikulál sokat.

Hogyan udvarolnak a férfiak? Hogyan tetszelegnek a nők

Az emberek a másik nemnél elért szexuális sikere közvetlenül attól függ, mennyire képes a testi vonzódás jeleit leadni és a hozzájuk visszairányítottakat felismerni. A nők tájékozottabbak az udvarlás gesztusai terén, a férfiak jó része ugyanis süketen-vakon fogadja az effajta jeleket.

Amikor valaki ellenkező nemű egyénnel kerül kontaktusba, aki nem közömbös számára az alábbi változások mennek végbe szervezetében: megfeszülnek izmai, arcon és szemek körüli zacskók kisebben lesznek, a test petyhüdtsége eltűnik, mellkas kidomborodik, a gyomor automatikusan behúzódik.

A férfi udvarlásgesztusai

A férfiak magukat kellető gesztusokba kezdenek a nő közeledésekor.

Nyakukhoz nyúlnak, nyakkendőt igazítanak, nyakkendő híján gallért simítanak, nemlétező porszemeket söprögetnek, inget vagy zakót igazgatnak. A legenergikusabb szexuális megnyilvánulás a nő irányába az övbe dugott hüvelykujj agresszív gesztusa, mely erőteljesen hangsúlyozza a nemi szervek tájékát. A nő irányba fordul és lábfejét is felé fordítja, pillantásával pedig egy másodperc töredékével tovább tartja fogva a nő pillantását. Ha már úrrá lett rajta a szenvedély, pupillája is kitágul. Gyakran áll csípőre tett kézzel, hogy mutassa kaland iránti hajlandóságát. Ha ül vagy falhoz támaszkodik, szétveti lábát és combtövét mutogatja.

http://www.mindigno.hu/parkapcsolat/10-parvalasztas/29-testbeszed-az-udv...

Keresztbe tett kezek,lábak:negatív,teljes el zárkozás.

http://www.blikk.hu/blikk_statikus/20090330/mit_arul_el_az_alvas_kozbeni...

Úgy hogy jól gondoljátok meg hogyan viselkedtek,mert minden egyes mozdulatotok el árul titeket.
Ki sem kell nyitnia szátokat.:)

Azért jó a testbeszéd mert természetes,nincs megjátszva,őszinte,és belülről jön.

Könyv ajánló:
TESTBESZÉD A vágy titokzatos nyelve:Martin Lloyd-Elliott

TESTBESZÉD:gondolat olvasás gesztusokból:Allan Pease

Címkék:

Hozzászólások

Szeretetemen SEMMI és SENKI nem változtathat!

Kedves Mágus Uram, talán már sejtem, hogy a dolgaink hogyan működnek, ezért arra kérem, hogy nyugodt szívvel fedje fel előttem magát, mert a ragaszkodásomon, szeretetemen SEMMI és SENKI nem változtathat!

"Könyörögtem eleget, de véget ért egy fejezet"

Az Isten sem tudja, hogy honnan, de a fenti dalsor villant be, amikor idelapoztam. Megpróbáltam mindent... rajtam tényleg nem múlott semmi, de a "süket" füleiről én már nem próbálom lefejteni a becses kezeit, kedves Mágus Uram!

Nem kell már semmi...

Isten bocsássa meg nekem, hogy hajdanában a valóság néhány ajándékpillanatára vágytam! (De nem kell már semmi, még bizalom sem)

Adj bizalmat...

és esküszöm mindenre, ami szent, hogy nem fogsz csalatkozni bennem! (Ez a mai estém zárszava ... és Mágus uramnak szól)

A történelem ismétli önmagát

Az érveim elfogytak... és én már nem érvelek, mert a történelem ismétli önmagát.
Hajdanában próbáltam: szépen, aztán erőteljesebben, végül dühösen szóra bírni Ádámot, de az égvilágon semmi sem vezetett eredményre, pedig olyan szép vallomásokat írtam neki, hogy azoktól már egy kőszikla is meglágyult volna.

Áh, Mágus uramat is hasonló fából faragták, mint Ádámot, mert süketnek tetteti magát!

Rettenetesen össze vagyok zavarodva

mert amikor azt mondom, hogy „A”, akkor az Univerzum a fejét csóválja és mutat egy „Á” betűt.
Amikor viszont azt mondom, hogy „Á”, akkor az Univerzum egy „A” betűvel csapkodja a padomat és dühöng, amiért tévesztem a betűket.

Én ma megfordítom a helyzetet és arra kérem Mágus uramat, hogy vegye fel már végre a „telefont” és mondjon egy „a”-t vagy egy „b”-t … pontosabban egy „A”-t vagy egy „Á”-t!

Szűcs Judit – Telefon: https://www.youtube.com/watch?v=COyiydF2k0k
Várom a hívást! És a kőbe vésett szabályokat tartom!

Az igazság homályos

de annyi tuti, hogy nem pattanok fel a székemről, nem vágódok bele a kocsimba és nem toppanok be a Mítoszok Palotájába, hogy megkérdezzem tőle: „szia, hogy vagy mostanában!? „ :)

:)

Nem tudtam belátni, elfogadni? Bizonyára éretlen voltam, mint egy vadalma! :)

Megtörtént?

Közölte velem a becsületes nevét?

Majd a tudtomra adta azt is, hogy a valóságban semmit sem akarhatok tőle? Mivel én igencsak ritkán akarok bármit is egy pasitól… és ha készpénznek veszem, amit írtál, akkor egy, azaz csakis 1 pasi jöhet számításba… Ádám,… ami azt jelentené, hogy lapozhatok (lapoznék) vissza a „ponyvaregényem” elejére, hiszen más jelöltek a fenti kritériumok mindegyikének: nem felelnek meg.

Tudod, én már fenntartással fogadok mindent, hiszen hosszú évekig mást sem hallgattam, mint azt, hogy Ő már semmilyen síkon nem szereplője a mi spirituális utazásunknak, ezért igencsak meglepne, ha mégiscsak velem utazna! :)

Egyébként én róla BÁRMIT (még a legvadabb dolgokat) is könnyedén elhiszem, hiszen a valóságos tapasztalatok mindig erősebbek, mint az egyéb forrásokból táplálkozók!

Megtortent

„hahó, én X.Y vagyok” Még „a valóságban semmit sem akarhatsz tőlem”

DE EZT SEM TUDTAD BE LATNI ES ELFOGADNI, mirol beszelsz?

Bemutatkozáskor

első körben - főleg akkor, amikor először találkozok valakivel - általában azonnal elfelejtem az illető nevét, s utána másoktól érdeklődöm: "hogy is hívták". Mivel ezzel Pipacs is így van, nyugodtan bemutatkozhat neki a híres Mágus Úr, hiszen kicsi az esélye annak, hogy megjegyzi! :) S az arcmemóriája is pokolian rossz, így aztán a kockázat szinte nulla!

***

Két pasi - A és Á - úgy összezavarta Pipacsot, hogy néha már a híres Jakobson-féle kommunikációs modellt sem tudja felrajzolni, és a testbeszédes tétel harmadára nem emlékszik, :) de ez az Ő baja.

Most pitypangot fűzök, de utána még visszanézek.

Azt sem tudom, hogy kihez tartozom...

Mágus Uram, én tőled konokabb pasit nem ismerek. Hát semmivel sem lehet terád hatni? Ma is úgy fekszem le, hogy azt sem tudom, kihez tartozom... Jó éjt!

Kérés

Mágus Uram, én nem követelek, nem kérek semmit a valóságodból, csak amit magadtól adsz, de ha nem adsz, az sem baj, de tiszteld meg a spirituális kapcsolatunkat és engemet azzal, hogy lerántod róla a személytelenség leplét! Ez az egy kérésem van… és nem lesz több, ezt megígérem!

Egy spirituális kapcsolat is kapcsolat

Vajon miért kell engem bizonytalanságban tartani? S miért nem lehet legalább olyan szinten felvállalni, hogy „hahó, én X.Y vagyok”, … hiszen egy spirituális kapcsolat is kapcsolat.

Még „a valóságban semmit sem akarhatsz tőlem” szabályát is hajlandó lennék elfogadni, betartani, de ez így – személytelenül és álarcban - nagyon nem úriemberhez méltó viselkedés!

Vajon hol a határ a valóság és a képzelet között?

Ha valamit tisztán érzek, tisztán érzékelek, az lehet-e képzelgés?
Viszont az élményhez én társítottam arcot, ezért a bizonyosság hiányzik!
Vajon mikor tudhatom már meg végre, hogy ki az, aki minden éjszaka egy másik tudatállapotba emel engem, miközben ölel?

- Miről beszél ez? Bolond? – kérdezhetik egyesek, ahogy a fenti soraimat olvassák, pedig oly igazak, hogy igazabbak már nem is lehetnének!

Csodaszép hosszú és beszédes ujjai vannak

És nagy kár, hogy soha, még egy bemutatkozás erejéig sem érinthettem meg… (Ezt egy pasiról írta)

"Egy jel önmagában nem jelent semmit"

Állítja egy szakértő ebben a videóban: https://www.youtube.com/watch?v=RIFEoTTejrY

Csípőre tett kezek

Csípőre tett kezek: idegességet, számonkérést, dühöt jelentenek általános esetekben, de egy randin már egészen más a helyzet, hiszen a szexuális kihívás jele. A napokban eléggé sok csípőre tett kézzel találkoztam, mert egyesek a határaikat próbálgatják.

A csípőre tett kezeket nem egy randin láttam, :) hanem akkor, amikor egy gyereksereget figyelgettem a buszmegállóban. Hihetetlen, hogy az agresszivitás mennyire jelen van már a kiskamaszok életében is. A testbeszéd jelzéseit, a "csípőlövéseket" pedig általában mindig ütések követik.

Még a hangja is felejthetetlen

az új ideálomnak, ... talán azért visszhangzik egész délután a fülemben.

(... de pasikról a nap további részében már nem beszélek, csak okos dolgokról)

*

Talán nem illik, de ha már kigondoltam, akkor leírom és közreadom: megyek és az ágyban tesztelem a testbeszédet!
( ... és nem a szememmel "olvasom")

A Sors gúnyos fintora

ismét, hogy hiába találtam egy éppen olyan szép, okos, nekem való pasit, mint amilyen Ádám volt, mégsem jártam nagyobb sikerrel, mint korábban.

Tudom, senkit sem illik egy másikhoz hasonlítani, de azért fogalmaztam úgy, ahogyan fogalmaztam, mert Ádám után nagyon sokáig, hosszú évekig senkiben, egyetlen hímben sem láttam fantáziát.

A látásomat legalább már visszanyertem, s ez akkor is eredmény, ha a reménytelen képzelgés szintjén marad az új ügyem.

Ez hülyébb mint a sokévi átlag

gondolhatják rólam mások, s magam is így hiszem, mert mindig egy olyan pasit nézek ki magamnak, aki elérhetetlen! Még Ádámnál is több esélyem volt hajdanában, mint a mostani ideálomnál, mert abban a régi szituációban semmiképpen sem lehetett azt mondani, hogy rám sem bagózik...

Egész délelőtt azon töprengtem, hogy vajon mit csinál, kivel van, :) ... pedig semmi közöm hozzá...

Nem egy kacsingatós fajta

az én új ideálom, ... vagy pedig másra kacsintgat. Mi legyen ez? Egy kijelentés? Vagy egy kérdés? Hm, maradok az utóbbinál, mert akkor még bizonytalankodhatom és reménykedhetem! Miben? Abban, hogy nem így van, hanem másképpen!

...

Igen, csak az ártalmatlan mosolynál tartok - és nem többnél - egy bizonyos illetővel. Tudom, mert különbséget tudok tenni jelek és nem jelek között, s ezért még mindig azt állítom, hogy évekkel ezelőtt Ádám kacsingatott is, nemcsak mosolygott.

Vágyam: " én édes ...,* csak egyszer kacsints rám!"
( Univerzum, ezt az új ideálommal kapcsolatban fogalmaztam meg)

Ártalmatlan mosoly

Így van, a számítógéppel írt szövegekből is messzemenő következtetéseket tudok levonni, ezért tudom, hogy csakis az ártalmatlan mosolynál tartok - és nem többnél - egy bizonyos illetővel.

*

"A grafológia (íráselemzés) az ember személyiségének kézírásból való megismerésével foglalkozik", de én olyan ügyes vagyok, :) hogy a számítógéppel írt szövegekből is messzemenő következtetéseket tudok levonni!

Mikor alkalmazom ezt a módszert?
Csakis akkor, ha a testbeszéd olvasása valamiféle akadályba ütközik.

Nincsen szükségem a testbeszéd olvasásának tudományára

Az átkozott egóm bizonyosan ismét átvette fölöttem a hatalmat, mert kicsordultak a könnyeim.
Amiatt, hogy nekem nincsen szükségem a testbeszéd olvasásának tudományára, ugyanis az imádott pasit csak fényképeken, meg a képzeletem vásznán láttam.

Kilának

A "matematikát csak téglánként lehet felépíteni: ott egyetlen szó sem felesleges, minden következő részlet az előzőre épít", de amiről én akartam (én szerettem volna) beszélni, az kézzelfogható téglák nélkül épült, s elmagyarázhatatlan!

Az "épület" pedig a valóságos világ és egy ismeretlen "dimenzió" határmezsgyéjén áll.

Bocsáss meg, ha hülyeségeket írtam, de az általam felvázolt misztikus élmény elmeséléséhez minden szó felesleges, mert csak az érti, aki maga is tapasztalta.

Te közéjük tartozol?

átérzem Pipacs!

ne magyarázkodj, felesleges :)