Megint szöszöltem

Békében magammal,
békében a világgal.
Békében sorsommal,
békében mindavval,
mit az élet hoz, s tartogat,
ki békében van, nem válogat
Egybeolvasztja magába,
az élet színkavalkádját,
a pillanat csodás varázsát,
hisz élte érted van,
s élted értem van.
Így vagy te, mindaz, ami van.

Szabad vagy, hiszed, vagy sem,
sosem volt külön semmi sem,
a mesék mind, mind igazak,
bárhogy hiszed, neked van igazad.
Te vagy a király és a királynő,
te vagy a mag, és te vagy a megvető,
az új búza, a szárba szökkenő,
a pék, a lisztből kenyeret sütő,
a kisgyermek, a serclit eszegető,
és a hajléktalan nincstelen éhező,
Te vagy a hóhér, te vagy az áldozat,
te vagy a tett, s te vagy minden pillanat.
te vagy a csillag az égen,
s te vagy maga az ég is,
minden alatta, s felette is.

Feküdj fel a hullámra,
s ne gondolj a hullámra,
nincs halál, csak megújulás,
az élet örök feltámadás.
Mint a főnixmadár, olyanok vagyunk,
hamuvá égünk, és utána fent szárnyalunk,
kell a halál, kell az élet,
sohasem volt végítélet,
Mindez ott van a szívedben,
s ott van a szívemben,
hunyd be a szemed, s lásd a csodát,
ki a tükörből néz vissza rád. :)

Címkék:

Hozzászólások



:)

Feltámadós ünnepet mindannyitoknak. <3
Ági