Mennyei zenekar

Hangszerek vagyunk Isten zenekarában,
Mindenki hangja más-más dallamban,
Egyikünk G-mólban, másikunk C-dúrban,
Van, aki hosszan, van ki csak fellobban.

Bármelyikünk nélkül más lenne. Hiányos.
Hisz e zenei műben minden taktus fontos,
Ezerféle különleges varázsok,
S a formái is mennyire mások!

Az egyik gömbölyű, és bohókás,
A másik karcsú, és hosszúkás,
Van olyan, amelyik elfér a kezedben,
S van, amelyik csak egy teremben.

Az egyiket ütni kell, vagy őt kell odaütögetni,
A másikat pedig ujjakkal kell simogatni.
A harmadikba elég csak belefújni,
A negyediket hónunk alá is kell szorítani.

Részévé válsz a nagy műnek,
Tudod, a szeretet nevűnek.
Mert ez az, mit EGYütt játszunk,
Akár ülünk, fekszünk, vagy állunk.

Mindegy, hogy fújjuk, netán ütjük-vágjuk,
Simogatjuk, húzogatjuk, vagy rázzuk.
Hisz közösen hozzuk létre az alkotást,
Amik mi magunk vagyunk, senki más.

Ő a karmester, s mi a hangszer,
Ismétlünk ha kell százezerszer.
Hangold fel magad a mennyei dallamra,
Az Istennel közösen létrehozott darabra.

Szeretettel:egy zenésztárs. :)

Címkék: