thesecret.hu

Szorít… fent is, lent is..
az abroncsokon bimbódzó virágkoszorú,
de alatta rozsda, eszi, a vas kegyetlen pántját..
Burjánzik alóla körös-körül a lelkem, vele a félelem
és sebzi folyvást a maró tehetetlenség.
Utat keres magának, kiutat innen,
ahol másképp létezik a magas Istenség.
Átfonja virág-rozsda temető, kering benne,
mint eltévedt, kósza reménytelen szerető. Tovább »

Emlékeztek még az elsőre? Az első barátságra, az igazi aranyszállal átkötött barátságra? Mostanában nagyon sokszor eszembe jut… Nem voltam igazán óvodás, mert anyukám a testvéremmel volt otthon gyesen, így csak az iskola előtti kötelező jellegű nagycsoportba jártam. Érdekes módon ott nem emlékszem arra, hogy kifejezett barát-társam lett volna. Persze itthon, a szomszédból voltak barátok, játszópajtások, de az az igazán barátság az iskolában talált rám. Tovább »

Együttlét. Milyen szép szó, mennyi érzés, mennyi kifejezés van benne. Milyen tág, a benne rejlő lehetőségek tárháza! Hiszen lehet bensőséges, baráti, családi, társadalmi, szerelmi, intim. Mennyi minden megbújik mögötte. Utalhat kellemes percekre, borzongató pillanatokra, fergeteges jókedvre, meghitt csöndekre… Együttlét… amikor együtt vagy vele. Tovább »

Érdekesek az emberek. Szívesen belenéznék a gondolataikba, remélem, mindegyiknek van a fejében ilyen. Nem csak azért, mert egy fenemód kíváncsi teremtés vagyok. Hanem legfőképpen azért, mert némely cselekedeteiket nem tudom mire vélni… Ma reggel a buszon külön tanulmányt lehetett volna összeállítani az emberek viselkedésével kapcsolatban. Tovább »

Tegnap este elkezdtem írni… Mégpedig arról, hogy nem tudom, hogy merre kanyarodik a témám útja, hiszen, olyan sok minden foglalkoztat, kavarog a fejemben, nem tudom, melyik tör utat magának az érvényesülés felé. Gondolok itt például a „Minden napra egy mese” c. politikai kabaréra, ami tényleg minden napra juttat egy elképesztő adótervezet-ötletet, megszorítás-felvetést, amitől amúgy is búskomor honfitársaim még búval béleltebbek lesznek. Tovább »

"A szűkagyúság megöli a képzeletet. Egyoldalú tézisek, üres frázisok, lopott ideálok, merev rendszerek. Én ezektől félek. Rettegek tőlük és gyűlölöm őket. Természetesen nagyon fontos az, hogy mi a helyes és mi nem az. A hibákat, tévedéseket felül kell bírálni, és még korrigálni lehet őket. Ha van bátorságunk beismerni a tévedést, változtathatunk a dolgokon. Tovább »

Láthatjátok, amit én… Megint valami változott… Nem írtam öt napja… idézetet sem... Megvan a miértje… Besértődtem a világra. Az emberekre, a barátokra, a környezetemre, mindenre.. Legalábbis így gondoltam… Most így visszagondolva, elfáradtam. Nem volt persze akkora megterhelés, ami ennek külön okozója lenne. Így alakult egyszerűen. Értek olyan pofonok, amivel nem számoltam, ami meglepett. Tovább »

"Ha bármi rosszul alakult az életemben, akárcsak ha egy tanár tolt le, csak hazajöttem és zenéltem. Ez ráébresztett arra, hogy rendben vagyok magammal. Különböző dolgok történnek az életedben, dolgok a családoddal, ahogyan felnősz. A zene számomra mindig is menekülés volt ezek elől." (Matthew James Bellamy) Tovább »

Elfáradt a tegnapi nap, elfáradtam benne magam is. Semmi olyan tevékenység nem volt persze fizikálisan, ami indokolttá tette volna, ott fent a kis manók dolgoznak megállás nélkül. Tovább »

"A jutalom, amiért túléltük az ünnepeket, az újév, és már el is jutottunk az újévi fogadalmak csodás hagyományához. Hagyd hátra a múltad, és kezdd elölről! Nehéz ellenállni a kísértésnek újrakezdéskor, hogy a múlt év problémáit a szőnyeg alá söpörjük. Ki dönti el, hogy mikor ér véget a régi, és kezdődik az új? Nem jelzik a naptárban, nem szülinap, nem egy új év. Ez egy esemény. Kicsi vagy nagy? Tovább »

Hideg, dér, „télszag”, köd. Ráereszkedik az emberek hangulatára is. Észlelem, érzékelem és próbálom vidítani. No persze a magam kis sajátos módján, több-kevesebb sikerrel. De ugyanakkor a magam életében is észlelem apró jeleit. Közömbösség, szürkeség, tunyaság, brrrrr, nem szeretem ezeket, mégis belelopóznak a napjaimba. Tavaly ilyenkor, már felfényeztem a lakást, vagyis mindenhol a fényfüzérek már esténként ünnepi hangulatot varázsoltak. Már októberben, persze az kicsit korai volt, mégis akkor éreztem szükségét. Most is érzem, de az előbb felsorolt jelzők, még késleltették ezt. Ma lesz a napja , hogy előkeresem őket. Tovább »

Töröltem... Nem tudom, hogy kell másképpen megoldani... :))

Akkor cenzúrázva....

Itt élünk. Ez valami fantasztikus! Gondolná az ember lánya….. Hiszen annyi volt az ígéret, mint égen a csillag! Megpróbálom én is megígérni, hogy ez az írásom lesz az utolsó, amely hangot ad az elmúlt hónapok történéseinek. Tovább »

Június 21.
Ha a lényeket vonzónak és jelentőségteljesnek látjuk, ez csak örömöt hozhat, míg ha a hibáikat keressük, szellemi szegénység keletkezik. Akkor állandóan rossz társaságban leszünk, és nehéz lesz képességeinket kibontakoztatni.
Ole Nydahl Tovább »

Június 17. Tovább »