A Mókus utcai óvoda végnapjai

Egyszer megkérdezték Einsteintől, szerinte milyen fegyverekkel vívják meg majd a harmadik világháborút. A választ többnyire ismerjük, ami így hangzott: Azt nem tudom, de arra tudok válaszolni, hogy mivel harcolnak majd az emberek a negyedik világháborúban. Kövekkel, és botokkal. Einstein tőle szokatlan módon azonban tévedett. A harmadik világháború ugyanis már zajlik, és ez pedig a pénz háborúja.

Néhány országban ugyan még léteznek királyok, de az ő szerepük, pozíciójuk inkább csak formális. A parlamentek, a pártok problémamegoldó képességét már ismerjük, és oka van annak, hogy az emberek teljesen kiábrándultak a politikából. A vallások is fokozatosan veszítették el tekintélyüket, szintén érthető okokból. Mi maradhat akkor még, amivel az embereket dróton lehet rángatni, félelemben és sakkban lehet tartani? Nos ez a valami a pénz. Az egyetlen, és utolsó eszköz, ami még képes téged fogságban tartani.

Ki döntötte el, hogy mennyi pénz legyen a világban? Ki határozta meg, hogy mi mennyibe kerüljön, melyik munka mennyit érjen? Erre a kérdésre szeretném megkapni a választ. Álljon elő bátran az, aki ezt valamikor meghatározta, vagy a mai napig szabályozza. Mert szívesen elmagyaráznám neki, hogy téved, és nem ért ahhoz, amit csinál.

Ugyanakkor mindabban, ami most történik, mégis van valami jó. Az utolsó rablánc, ami még a megborult világunkat szimbolizálja, vagyis a pénz, most válik végleg nevetségessé. Nem magával a pénz létével van gondom, hanem azzal, ahogyan keletkezik, és ahogy uralja az életünket.

Én mondom neked, add ide a pénzed, megparancsolom, hogy élj úgy, ahogy azt én meghatározom neked. Nem tetszik? Mért nem? Másoktól elfogadod, és ehhez elég annyi, hogy egy jobb öltönyben, egy patinásabb épületben találnak ki valamit, amit törvénynek nevezünk, és máris legalizáltuk azt, hogy te egy jogfosztott, önálló gondolkodásra, és önálló életre képtelen lénnyé válj. Megkérdezem tőled ismét, mint mostanában többször is, ki az, aki képtelen önállóan élni az életét? A válaszom most is ugyanaz, és te is tisztában vagy vele. A gyerek. A gyereknek kell megmondani, meghatározni sok mindent. Valóban szükséged van még arra, hogy mások irányítsanak téged? Lehet, hogy ez a rengeteg szabály, korlát nem véletlenül keletkezik a világban? Előfordulhat, hogy mindez azért történik, hogy eleged legyen végre abból, hogy mások intézkedjenek helyetted, és megértsd végre, hogy mindent tudsz, a mindent tudás benned van, akár csak az a képesség, hogy tudd magadtól is élni az életet? Hány ostoba törvény, hány gyerekeknek szóló korlátozásra van még szükséged ahhoz, hogy felismerd mindezt, és végre megállj a saját lábadon? Szeretnél dimenziót váltani? Hát ennyi az egész, éld a saját életed, a saját érzéseiddel, a saját személyiségeddel, és egy percig se kételkedj abban, hogy képes vagy rá. És még egy szóval sem mondom az, hogy ne törődj másokkal, és legyél önző. Csak annyit mondok, dobd most már ki az ovis jeledet, és bátran nőj fel. Mert a gyerek függ a szüleitől, de a felnőtt éli önállóan az életét.

Címkék:

Hozzászólások



Biztos nem én vettem egyedül

Biztos nem én vettem egyedül észre,hogy mi újság van,és ennek szívből örülök:)A világunk pedig változik,aki ráeszmél úgy járt,aki meg nem,az úgy járt:)Em van:)



:)

Helló ugyanaz :)
Keveset járok erre mostanában, de mindig jókor és jó helyen vagyok , akkor amikor akarom , vagy ha megérzem hol is kellene most lennem :) Még mindig tetszik ahogy és amit írsz :) Érdekes ember vagy , gondolkodásmódod , és a részekből összeállt világ amit te látsz , olyan amilyennek te látod :) Megsúgok valamit , de ne mond el senkinek , hasonlóan látok :)) Tudod , sokaknak sok helyen , sok időben , és oly sokszor elmondjuk hasonló szavakkal ugyanazt :) amit te is , de sokan vannak akik nem értik, nem hallják meg, nem akarják meghallani , nem is akarnak hallani sem róla, olyannak akarják látni , hogy nincs is :) pedig van !
Ezen a kedves helyen nem tudok veled eszme cserélni , fontosabb dolgom van :) Köszönöm meghívásod ezen találkozóra :) tisztelettel Merkaba