De honnan került elő ez a sok mester...?

Hogyan tévesztenek meg napjaink
szellemi vezetői?

3/1. rész
De honnan került elő ez a sok mester...?

Akik rendszeresen olvasnak apróhirdetéseket, az elmúlt néhány évben érdekes jelenségre figyelhettek fel: robbanásszerűen megnőtt a lelkünk rendbetételére jelentkező szellemi vezetők, tisztánlátók, guruk, jósok, boszorkányok, kineziológusok, pszichológusok, trénerek, mindenféle tanácsadók száma.

Ha mesterre van szükségünk, jelöltek százai közül válogathatunk, a legkülönbözőbb szempontok alapján. A piac törvényei szerint ekkora kínálat hosszú távon elképzelhetetlen volna számottevő kereslet nélkül.

Az igény tehát akkora, hogy a lelki vezetésre szép lassan egész iparág épült. Ennyien estünk kétségbe hirtelen? Esetleg már régóta szenvedünk, ám valamiért csak most jutottunk el oda, hogy tegyünk ellene valamit? Szorongunk? Megcsömörlöttünk? Vajon, mit keresünk, amikor úgy döntünk, hogy egy idegen útmutatására bízzuk életünket?

"Nézz ki jól, és érezd magad remekül!" - hangzik a fogyasztói társadalom jelmondata, amely már jó ideje meghatározza életünket. A diadalmas individualizmus korszakában, a reklámok civilizációjában élünk, amelynek szlogenje szerint bármi lehetséges és minden megkapható - az élet kellékei által a tökéletes boldogság is. Csupán a kellékeket kell megszerezni, ami viszont a legtöbbünket alapvető nehézségek elé állít. Ugyanakkor immár Magyarországon sem egészen szokatlanok a karrier-vagyon-luxus szentháromságára épülő sikertörténetek, melyeknek megvalósítóiról egyre többet hallhatunk.

Persze ha a sorok között is tudunk olvasni, hamar gyanút fogunk. A remek közérzethez ugyanis azok sem feltétlenül jutnak közelebb, akik irigylésre méltóan néznek ki, megengedhetik maguknak a síelést Svájcban és a nyaralást Dubaiban, miközben egyetlen telefonnal óriás gépezetet hoznak mozgásba, s mindenhová elér a kezük.

A sikeremberek és a "lúzerek" mára épp úgy tanácstalanul állnak életük megoldatlanságai előtt, csupán egyiküket a "miért nem sikerül?", másikukat az "akkor miért nem tudok örülni?" problémája gyötri. A fogyasztói civilizáció nem ad választ alapvető kérdésekre, az intenzív élvezetek és a luxuscikkek mámora csak ideig-óráig képes elnyomni a belül kongó ürességet, a szorongást és az élet valódi értelmének hiányát.

A hiányérzet piacot teremtett, s ezen a piacon a valódi segítők mellett hamar megjelentek a kétségbeesés vámszedői is, akik jól csengő hirdetésekben kínálnak megoldást kátyúba jutott életünk problémáira.

Több ezer éves szellemi iskolák követői versengenek a modern tudományok képviselőivel, így kerül egy lapra a buddhizmus az NLP-vel, a kabbalizmus a kineziológiával, a taoizmus az agykontrollal. E zavarba ejtő kínálat sokszor egyszerűen "ezotéria" vagy "oktatás" címszó alatt szerepel, mi pedig úgy válogathatunk a mesterek között, akár a zsibvásáron a megunt játékok, kinőtt cipők és divatjamúlt kalapok kupacában.

Más módszerek segítségével, de mindegyikük ugyanazt ígéri. Megelégedettséget a hiányérzet helyett, változást a defektállapot helyett, életprogramot a sodródás helyett, függetlenséget a kiszolgáltatottság helyett, kompetenciát az inkompetencia helyett.

Hogyan döntsük el, melyik hitre, módszerre, programra van szükségünk, s ki az, akire nyugodt szívvel rábízhatjuk magunkat? Minek alapján mondhatjuk ki az ítéletet: ez a mester, ez pedig a szélhámos? Mire figyeljünk, hogy a kétségbeesés legsötétebb órájában se keveredjünk egy csaló vagy egy szekta hálójába?

A 32 éves Csilla megszokott élete szinte napok alatt omlott össze, amikor egyszerre mondtak fel neki munkahelyén, és derült ki, hogy férje már jó ideje megcsalja valakivel. Kétségbeesésében saját maga számára is meglepő lépést tett: jelentkezett egy újsághirdetésre. Az ígéretes néhány sor feladója olyan egyedülálló módszert kínált, amelynek elsajátításával bárki jelentősen javíthat életminőségén. Hamarosan kiderült, hogy ezt a technikát egy meglehetősen drága hétvégi tanfolyam keretében lehet elsajátítani, ám Csilla úgy érezte, hogy jelenlegi helyzetében nincs sok veszítenivalója.

Kezdeti bizalmatlansága hamar feloldódott, amikor egy szuggesztív erejű előadó és egy maroknyi, de egyre lelkesebb csoport társaságában találta magát. A rendkívül jól felépített, magával ragadó előadások hatására rövid idő után úgy érezte, eddig szomorúságban, fásultságban és tudatlanságban tengette mindennapjait, s számára az élet csak most kezdődik igazán. A második nap végére már teljes eufóriában volt, korábbi problémái jelentéktelennek tűntek a káprázatos új lehetőségek fényében. Külön örült neki, hogy a kétnapos előadás valójában nem is kétnapos, mert még számos találkozón fogják tökéletesíteni az elsajátított módszert, és újabbakat tanulni. Még az sem rettentette el, hogy ezek az alkalmak - bár olcsóbban kínálták őket, mint az első hétvégét - az ő pénztárcájára szabva így is nagyon drágák voltak.

A hétvégét követő napok hihetetlen felszabadultságban teltek - soha nem volt még ennyire sugárzó és magabiztos. Váratlan állásajánlattal keresték meg, hűtlen férjének pedig könnyű szívvel adta ki az útját, bízván abban, hogy rövidesen megtalálja az igazán hozzá illő partnert. A tanfolyam csapata az időközben heti rendszerességűvé sűrűsödött találkozók során valódi közösséggé nőtte ki magát, a csodás módszer oktatója pedig olyan lelki mesterré, aki az élet minden területén pontos útbaigazítással szolgált.

A pozitív élményektől kivirágzott Csilla hamarosan megismerkedett egy vonzó férfivel. A kapcsolat ígéretesen indult, ezért Csilla enyhe lelkiismeret-furdalással ugyan, de minden második hétvégéjét szabaddá tette udvarlója számára. Igencsak meglepődött, amikor mestere dühösen kérte számon mulasztásaiért, és azt állítván, hogy a férfi "veszélyezteti megújult személyiségét", arra buzdította, hogy azonnal szakítson vele. Csilla megzavarodott az addig tapasztaltaktól szögesen eltérő reakciótól: erős bűntudatot érzett, ugyanakkor józan kritikai érzéke jelezte, hogy valami nincs rendben.

Eleinte megpróbálta összeegyeztetni kapcsolatát és a tanfolyamot, amely új magabiztossága forrását jelentette - ám próbálkozásaira csak még nyugtalanítóbb reakciókat kapott. Csoporttársai egyre hűvösebben bántak vele, a mester nyomán ők is azt sugallták, hogy súlyos hibát követ el - egyikük száján még az "áruló" szó is kicsúszott, amiért minden második alkalmat elmulaszt. Mestere többször megfenyegette, hogy ha nem hajlandó követni a "helyes utat", kitaszítják maguk közül, ám az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor felszólította, hogy fizesse ki azokat a találkozókat is, amelyeken nem vesz részt, hiszen ő sem követelhet más elbírálást, mint a többiek. Csilla ekkor döntött - és becsukta maga után az ajtót.

A fenti epizód óta másfél év telt el, és Csilla azóta is boldog, harmonikus kapcsolatban él új partnerével.
"Abban a kétségbeesett élethelyzetben nagyon jól jött, hogy találtam egy közeget, ahol elfogadtak, bíztattak, és azt állították, mindenre képes vagyok." - mondja - "Így utólag átgondolva, az 'egyedülálló módszer' lényege csupán ennyi volt, minden más eleme nélkülözhető. Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy jókor találtam rájuk, s még hálásabb, hogy időben szállhattam ki. Ma már ugyanis tudom, hogy ez a közösség egy szekta volt. Mindenhez a mester jóváhagyása, bölcs ítélete kellett, aki az eredményeket csak addig támogatta, ameddig nem váltunk általuk túlságosan függetlenné - és legfőképpen ameddig fizettünk. Erre talán a mai napig sem döbbentem volna rá, ha akkor nem találkozom a jelenlegi barátommal. Mindenkinek azt javaslom, bármennyire is kétségbeesett, arra a néhány percre még őrizze meg lélekjelenlétét, amíg kiválasztja, kitől kér segítséget."

Csilla esete egyáltalán nem egyedi, és nem is a legkirívóbbak közül való. Ugyanakkor szép számmal akadnak pozitív példák is, olyan tanácsadók, akik egy-egy nehéz élethelyzetben valóban képesek segíteni rajtunk. A kérdés csupán az, miként találhatjuk meg őket a sok önjelölt próféta között.

***

Hogyan tévesztenek meg napjaink
szellemi vezetői?

3/2. rész
Fát vágni fejetlen baltával...
...avagy hogyan segítsenek rajtad, ha azt sem tudod, mit akarsz?

Ahhoz, hogy megtaláld a számodra legmegfelelőbb segítőt, először is nem árt tudnod, mit keresel. Ez a látszólagos közhely valójában jóval bonyolultabb feladat, mint amilyennek első hangzásra tűnik, sőt általában épp itt kezdődnek a problémák.

Sokszor csak annyit tudsz, hogy valami nem működik az életedben, rosszul érzed magad a bőrödben, és akár komoly áldozatokra is kész vagy a változásért. Nincs konkrétabb vágyad, mint hogy "legyen már jó végre".

Ez a bizonytalanul várakozó, befogadásra kész állapot akár veszélyes is lehet. Ilyenkor hiheted el könnyedén egy szélhámosnak, hogy ő jövőbeli boldogságod egyedüli letéteményese. Ilyenkor képzelheted azt egy szektáról, hogy ráleltél igazi családodra, s egész addigi életed tévedés, rossz álom volt csupán. Ilyenkor válhatsz fanatikus hívévé egy módszernek, egy vallásnak, egy eszmének. És ilyenkor történhet meg az, hogy szeretteid rémülten nézik, miként fordulsz ki önmagadból, de kétségbeesett meggyőzési kísérleteikben csupán tudatlanságuk, ne adj isten irigységük bizonyságát látod.

Mielőtt tehát úgy döntesz, segítőhöz fordulsz, érdemes tisztázod magadban, életed mely területén szeretnél változtatni, nagyjából mit akarsz elérni, és ebben milyen szerepet szánsz lelki/szellemi vezetődnek. Ha már ennél a kérdésnél elakadsz, és úgy érzed, tökéletes káosz uralkodik a fejedben, számodra első körben valószínűleg egy önismereti tanfolyam vagy egy pszichológus a megfelelő választás.

Bármely specifikusabb módszer korai lehet: hiába ad ugyanis életprogramot, ha üres edényedet saját tartalmaival tölti fel, s Te közben továbbra sem tudod meg, ki vagy és mire van szükséged valójában.

Lewis Carroll Alice Csodaországban című művében Alice egyszer csak egy útkereszteződéshez ér, ahol két ösvény áll előtte - mindkettő előre mutat, ám ellentétes irányban. Egy fán ülő macskától kérdi meg, melyik utat válassza.
- Az attól függ, hová akarsz menni - mondja a macska.
- Nem tudom - feleli Alice.
- Akkor voltaképpen mindegy, melyik utat választod, nem igaz? - hangzik a macska válasza.

Ha az első kérdésre már határozott válaszod van, lássuk a következőt. Az alapvető választás ugyanis az, hogy praktikus ismeretekre van szükséged, vagy spirituális útra kell, hogy lépj. Tehát mit szeretnél? Sikeresebbnek lenni abban, ami most vagy, esetleg egy egészen újfajta gondolkodásmódot és életformát?

Ha az előbbit, akkor ne a misztikus tanítások felé indulj. A vallás soha nem lesz igazi otthonod, ha kizárólag kudarcaid elől menekülsz bele, és az ezotéria rendeltetése sem az, hogy titokzatos varázsigék és meditációk segítségével jobban érvényesülj a fogyasztói civilizációban. Ne azért akarj megismerkedni ezekkel a tanításokkal, mert sikertelen vagy az üzleti életben vagy átmeneti válságba jutott a magánéleted.

Ha gyakorlati problémád van, gyakorlati módszert keress - pl. marketing kurzust, agykontroll tanfolyamot vagy kommunikációs tréninget. Bárki bármit ígér, a helytelenül értelmezett ezotéria nem oldja meg praktikus gondjaidat, és felszínes érdeklődésed miatt annak valódi tartalmaihoz sem tudsz eljutni. Így legfeljebb divat-ezoterikus lehetsz, akinek útkeresése társasági beszédtéma, tele homályos fogalmakkal és nagyképűséggel.

A zen-buddhizmus a vágyakat se beteljesíteni, se elfojtani nem segíti, pusztán átéli. Nem az emberi természet tökéletesítése, csupán megtapasztalása a célja. Bárhogyan döntünk, a szenvedést nem tudjuk kikerülni, pontosan ott vár ránk mindig, ahová menekülünk előle. A zen-buddhizmus szerint a mester nem mások, hanem önmaga mestere. Tanítványai nem azért gyűlnek köréje, hogy kövessék őt, hanem hogy bátorítást nyerjenek példájából. A mester sem kívánja vezetni a tanítványokat, de neki oly sok van, hogy szívesen megosztja másokkal. Egy zen-mestertől hiába is várnánk magyarázatot - sosem beszél nyíltan, nehogy megfossza tanítványát a felfedezés örömétől.

A keleti tanítások irányába kizárólag akkor érdemes elindulnod, ha kész vagy elkötelezni magad egy hosszú, csöppet sem csillogó, próbatételekkel teli útnak, melynek végére érve alapvetően más emberré válsz, mint aki most vagy - más szokásokkal, más célokkal, más értékrenddel. Hogy egy kicsit közelebb kerülj ahhoz, ez miről is szól voltaképpen, érdemes megismerkedned egy különös mester nevével.

A hatvanas évek Franciaországában óriási sikere volt egy bizonyos Arnauld Desjardins vezette, keleti tanításokkal foglalkozó televíziós műsornak. Desjardins lebilincselő riportfilmeket forgatott Ázsiában, a hindu ashrámokban, buddhista kolostorokban, szufita közösségekben, találkozott és beszélgetett az ott élő lelki mesterekkel, bölcsekkel.

Mindenkit meglepett, sőt sokan el is fordultak tőle, amikor népszerűsége csúcsán egyszer csak otthagyta a televíziót, és maga is lelki vezetésbe kezdett. Mivel nyitott szellemű keresőként csaknem minden vallási és szellemi hagyományt élénk érdeklődéssel tanulmányozott, némelyek szélsőséges szinkretizmussal vádolták, noha ő mindvégig ragaszkodott ahhoz, hogy keresztény.

Amikor évtizedekkel később egy vallási folyóirat riportere váltásának okáról faggatta, Desjardins meglepő kijelentést tett: Ázsia lelkisége lehanyatlott, elfogytak a mesterek, akiket felkereshetett volna. Meghaltak a tibeti aszkéták, az indiai bölcsek, s a szentek és szerzetesek világát egy pénzt és kényelmet hajszoló társadalom foglalta el.

Desjardins 1974-ben létrehozta első ashramját, ahol a szellemi keresőket fogadta - teljesen ingyen. A hozzá fordulókat meghallgatta, és legjobb tudása szerint tanácsot is adott nekik. Noha ezt a lelkigyakorlatos helyet semmi módon nem reklámozta, özönlöttek az érdeklődők, s hamarosan jóval tágasabb helyet kellett neki keresni.

Amikor megkérdezték tőle, hogyan válhat valaki lelki mesterré, Desjardins így válaszolt:

"Ahhoz, hogy valaki lelki mesterré váljon, le kell töltenie az inaséveket, és tapasztalatokat szereznie egy lelki úton, kiállva a próbákat. Mielőtt tanácsokat adna, el kell jutnia az igazi békéhez. Ami engem illet, türelmes, állhatatos, olykor nyakas voltam. Az évek során elindult bennem egy átalakulás, amelyre bárki képes.
Az emberi természet nem csupán képtelenség, erőszak, reménytelenség, hazugság, képmutatás és hitványság, de magában rejti a szeretetet és a részvétet is. A lelki mesternek hosszú felkészülésre van szüksége, a pszichológiai és lelki formálódás éveire, melyek elegendő bölcsességet biztosítanak. Magam mindig vigyázok, hogy a tanácsok ne alanyiságomból, ne tudattalanomból jöjjenek elő.
A rossz tanács igen nagy pusztítást okozhat, ezért ha nem látok világosan, inkább hallgatok."

Desjardins a nyugat lelki keresését gyakran zavarosnak és felszínesnek tartja. Az a tapasztalata, hogy a legtöbben gyorstalpaló kurzust szeretnének elvégezni a bölcsességért, valami mágikus receptet várnak, hogy eljuthassanak a legmagasabb tudatállapotba. Ő azonban senkinek sem ígér könnyű sikert, mint ahogyan véleménye szerint egyetlen lelki mesternek sem szabadna megtennie.

Noha egyszerű útról van szó, ez nem jelenti azt, hogy ez az út egyszersmind könnyű is. Rengeteg elmélkedéssel, gyakorlással és aszkézissel van kikövezve, és ami a legfontosabb, el kell fogadni, hogy ez az út nem hozzátesz valamit ahhoz, amik vagyunk, hanem mély belső átalakulást követel.

Ha már a második kérdésre is tudod a választ, elérkeztünk az utolsóhoz. Szellemi iskolákból és gyakorlati tanfolyamokból is ezer meg ezer kínálja magát - melyik a Neked való?

Nos, ez az a kérdés, amelyre annyi a válasz, ahányan feltesszük. A legjobb tanács, hogy nagyon figyelj arra a belső hangra, amely, ha nem nyomod el, meglepő pontossággal tudatja Veled, merre indulj. Fogadd meg, amit Hamvas Béla tanácsolt Smaragdina című művében: "Guarda e passa!" - vagyis nézd meg, és lépj tovább! Nézz meg mindent, s ami jó, tartsd meg! Ha épp annyira megőrzöd nyitottságodat és kiváncsiságodat, mint józan kritikai érzékedet, nagy felfedezések várnak Rád.

***

Hogyan tévesztenek meg napjaink
szellemi vezetői?

3/3. rész
A lélek Mekk Elekjei...
...avagy mire képes, aki bármit megígér?

"Egyszer - még régen, az iskolában - felelnem kellett. Nem tudtam megoldani egy matematikapéldát, valami képletet kellett volna használnom, de nem jutott eszembe. Körbelestem, hátha súg valaki - hát súgott is az osztályelső. Azt súgta:
- Gondolkozz!
Hát nem ilyen segítők vagyunk mi is?"
(Popper Péter)

Most érkeztünk el a legnehezebb kérdésekhez. Kinek helyezhetjük kezébe az életünket, s miről ismerhetjük fel a szélhámost? Létezik-e biztos támpont, amely megóv minket attól, hogy bizalmunkat és pénzünket egy csalóra pazaroljuk?

A probléma megközelítéséhez ne menjünk messzebbre a mester szó ipari jelentésénél, és gondoljunk a középkori céhekre, melyek egészen a 19. századig működtek Európában. Ezek a hierarchikus szervezetek kimondták, hogy csak azon mesterek űzhetnek valamely ipari foglalkozást, akik a céh tagjai közé tartoznak. Ide pedig csak a legjobbak kerülhettek be.

"A tiszteletet nem kierőszakolni, hanem megszolgálni kell."
(Gracián)
A mesterré válásnak igen szigorú feltételeket szabtak: a reménybeli jelöltnek a kiképzés után először inaskodnia, majd legénykednie kellett, sőt, hogy tudását tökéletesítse, előírták, hogy vándorlegényként külföldön is tapasztalatot szerezzen. Ezután készítette el az ún. mesterremeket, s ha ez megfelelő minőségű volt, próbaidőre bekerülhetett a céhbe. A megrendelő így biztos lehetett benne, hogy a pénzéért minőségi munkát kap, ha mégsem így történt, az iparos a céhhez tartozását tette kockára.

Voltak tehát egzakt feltételei, sőt garanciái annak, hogy valaki mesternek nevezhesse magát, s nem a laikus megrendelőnek kellett kitalálnia, mi alapján döntse el egy szakember alkalmasságát.
A lélek, a szellem persze jóval bonyolultabb kérdés - egy egyesületi tagság vagy hivatalos minősítés még egyáltalán nem garantálja, hogy jó kezekbe kerülünk. A régi szempontok között akad azonban, amely a mai napig is érvényes és jól alkalmazható. Néhány kulcsszó: BIZONYÍTOTT TUDÁS, TAPASZTALAT, REFERENCIA.

Hogyan fogj hozzá a kereséséhez?

- Ha teheted, első körben ne egy újságban vagy az interneten, hanem ismerőseid körében tájékozódj. Sokkal nagyobb biztonsággal fordulhatsz olyasvalakihez, akit egy barátod vagy munkatársad már kipróbált, és jó szívvel ajánl Neked.

- Ha valaki egy adott terület szaktekintélyeként hirdeti magát, alaposan nézz utána az addigi tevékenységének. Az internet az információk kimeríthetetlen forrása, ha valaki bármiben komoly eredményeket ért el, légy biztos benne, hogy számos oldalon találkozhatsz a nevével. Ha mégsem, nyugodtan elkezdhetsz gyanakodni.

- Látogass az adott témába vágó internetes fórumokat - ezek sokszorosan informatívabbak, mint egy hirdetés vagy akár újságcikk. Főleg a női magazinok fórumai hasznosak, itt a hölgyek egymás között, névtelenül, nagyon őszintén számolnak be személyes tapasztalataikról. Ne légy szemérmes kérdezni! Sorstársaid rengeteg kidobott időt és pénzt spórolhatnak meg Neked.

- Nem biztos, hogy mindig a "sztárok" a leghatékonyabbak, mégis egyfajta garanciát jelent, ha valakinek a neve sokat forog mértékadó tévéműsorokban vagy újságcikkekben.

- Ha az adott tanácsadó vagy mester hirdetésben kínálja szolgáltatásait, fordíts némi figyelmet annak nyelvezetére. A szenzációhajhász, túl sokat és túl gyorsan ígérő szöveg rendszerint semmi jót nem jelent. Az emberi lélek bonyolult, érzékeny szerkezet - hogyan ígérhetné valaki felelősséggel, hogy úgy rázza ki belőle a problémákat, akár egy nejlonzacskóból a szemetet? Bíztató a logikus, tömör, korrekt megfogalmazás és a referenciák.

"Más dolog valakinek megmutatni, hogy téved, és megint más az igazság birtokába juttatni."
(John Locke)
- Noha önmagában sem a diploma, sem annak hiánya nem dönti el, hogy valaki alkalmas-e lelki vezetőnek, azért nem árt, ha mesterünk korábban behatóan foglalkozott választott területének ismereteivel, módszertanával, s nem közvetlenül a motoros fűrész mellett határozta el, hogy holnaptól kezdve tanácsadással foglalkozik.

- Bíztató, ha személyes találkozáskor azonnali ígérgetés és kalkuláció helyett őszintén feltárja, hogyan látja a problémádat, annak megoldásában reálisan mit és mennyi idő alatt lehet elérni. Még bíztatóbb, ha elsősorban a Te teendőidet és nem saját csodálatos képességeit emeli ki.

"Ne félj túlságosan az ellentmondásoktól! Kényelmetlenek, de jótékony hatásúak."
(Martin Du Gard)
- Jó jel, ha a találkozáskor ösztönös rokonszenvet és bizalmat érzel - még az előtt vagy a nélkül, hogy a mester saját képességeinek és eredményeinek legendáriumát ismertette volna veled.

- Nagyobb bizalommal fordulhatsz hozzá, ha meggyőző publikációkat közöl könyvekben, szakfolyóiratokban, újságokban vagy az interneten.

Mikor kezdj el gyanakodni?

"A búzakalász, ami érett, fejét lehajtja. Minden, ami érett, fejét lehajtja. Ha peckesen áll, abból tudhatod, hogy üres, s hamar eltörik a szára."
(Zurab Murvanidze)

- Ha látatlanban vagy az első találkozáskor biztos sikert ígér, aminek érdekében tőled nem vár semmiféle erőfeszítést, csupán a pénzedet.

- Ha a vele való beszélgetés során többször is erőszakkal nyomod el a belső hangot, amely valamiért tiltakozik az együttműködés ellen.

"Az okos százfélét gondol, az ostoba csak egyet."
(Rusztaveli)
- Ha személyiségedtől független, általános, "egyedül üdvözítő" módszert kínál.

- Ha olyan stílusban hirdet egy lelki vagy szellemi fejlődést megcélzó módszert, mint egy kereskedelmi szolgáltatást.

- Ha feltűnően sokat ad a külsőségekre.

- Ha olyan erőszakosan, ellentmondást nem tűrőn vezet a világosság felé, hogy közben tehetetlen, ügyefogyott kiskorúnak érzed magad.

- Ha gyors, könnyű, fájdalommentes eredményekkel kecsegtet.

- Ha kezded úgy érezni, nélküle már nem boldogulnál a világban, ő pedig nem gyengíteni, hanem erősíteni próbálja ezt a meggyőződésedet.

- Ha tevékenységét megpróbálja a titokzatosság ködébe burkolni.

- Ha más módszereket/vallásokat/szellemiségeket nem ismer el, s szavaiból az tűnik ki, hogy ő az igazság egyedüli letéteményese.

- Ha tanfolyamán két hét alatt elsajátítható, amit máshol több év alatt tanítanak meg.

- Ha "nincs múltja", vagyis az első találkozáskor nem mesél saját magáról, a módszeréről, hitéről, lelki-szellemi útjáról, a kérdésekre pedig kitérő vagy homályos válaszokat ad.

- Ha van múltja, de az nem tűnik meggyőzőnek és hitelesnek.

- Ha irreálisan magas összeget vagy egyáltalán kér a segítségért.

- Ha nem ismeri azt a választ, hogy "nem tudom", ha soha nem tépelődik, egyetlen pillanatra sem bizonytalanodik el. Még a nagy próféták és vallásalapítók is küzdöttek olykor kétségekkel - ő volna az egyetlen, aki minden kérdésben tévedhetetlen?

- Ha pátosza mindent beborít, s akár egy bulvármagazin, kizárólag sorstragédiákban és tökéletes harmóniában képes gondolkodni. Nem feltétlenül érzékenyebb vagy hatékonyabb az a segítő, aki minden problémához könnyes szemmel, kenetteljes stílusban közelít.

- Ha viselkedésében nincs alázat, s nem nyilvánvaló, hogy épp annyira nyitott a tanulásra is, mint a tanításra.

És hogy a végén szolgáljunk némi jó hírrel is: ha a fentieket mind figyelembe veszed és betartod, az még nem garantálja, hogy adott esetben nem eshetsz áldozatául egy karizmatikus gazembernek. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy ígérjen bárki bármit, Te mindig tartsd fenn magadnak a kételkedés jogát.

Mesterkurzus hírlevél

****

********

"Ha körbenézünk a világban, a spirituális életben éppen annyi útvesztőt találunk, mint az élet bármely más területén. Tényleg elhisszük, hogy ha valaki már öt éve meditál, vagy tíz éve jógázik, akkor ő már emelkedettebb, mint a többiek? Jó esetben egy kicsit tudatosabb a problémáira – egy kicsit.

Ez a gondolat indított arra, hogy az elmúlt 15 évben a spirituális utak zűrösebb részeihez szükséges józan ítélőképesség kialakításáról írjak könyveket – mint a hatalom, szex, megvilágosodás, guruk, botrányok, pszichológia, neurózisok. De ide tartozik még a fejlődni vágyó emberek tudás hiánya miatti zavaros motivációja is.

Utazásaim során spirituális tanítók százaival és gyakorlók ezreivel találkoztam. Szinte arcon csapott az a felismerés, ahogyan a spirituális nézeteinket, élményeinket és világképünket alattomos és észrevétlen módon, a szexuális úton terjedő betegségekhez hasonlóan “fertőzik meg” a fogalmi tévedések. Ezek a tévedések a spirituális elvekhez kapcsolódó éretlen hozzáállásunkban és zavart megértésünkben gyökereznek.

A spirituális úton terjedő betegségek tízes listáját gyűjtöttem itt össze – a felsorolás nem teljes, de érdemes életünkben odafigyelni rájuk:

1. Instant spiritualitás: egy olyan kultúrában, amely a sebességet, az egyszerre több dolog párhuzamos végzését és az azonnali eredményeket értékeli, ott a spiritualitás is nagy eséllyel instant spiritualitássá válik. Ez nem más, mint egy kollektív elképzelés arról, hogy az emberi létből adódó szenvedésektől könnyen és gyorsan meg lehet szabadulni. Egy dologban biztosak lehetünk: a spirituális átalakulás soha nem megy gyorsan.

2. Hamis spiritualitás: úgy viselkedni, beszélni, öltözködni, mint amilyennek egy spirituális embert elképzelünk. A spiritualitás ilyen imitálásának annyi köze van a valódi spiritualitáshoz, mint egy leopárd mintás anyagnak az eredeti leopárdbőrhöz.

3. Zavart motiváció: bár a növekedésre való vágyunk tiszta és igaz, gyakran keverednek hozzá olyan szükségletek, mint a szeretet, a valahova tartozás, a belső üresség kitöltése iránti vágy, az az elképzelés, hogy egy spirituális ösvényt követve megszabadulunk a szenvedéseinktől, valamint az a törekvés, hogy különlegesebbek, jobbak, sőt kiválasztottak legyünk.

4. Azonosulás a spirituális élménnyel: az ego spirituális élményekkel azonosítja magát, és azt hisszük, mi magunk vagyunk az a dolog, amivel az élmény során találkoztunk. A legtöbb esetben ez az állapot nem tart örökké, de hosszúra nyúlhat a magukat megvilágosodottnak tartó és/vagy spirituális tanítóként működő embereknél.

5. A spiritualizált ego: akkor alakul ki, amikor egy erős egóval bíró ember személyiségét a spirituális eszmék és fogalmak megtámogatják, így tovább erősítve az egoját. Az eredmény ilyenkor egy “golyóálló” személyiségszerkezet, ugyanis amikor az ego spiritualizálódik, elvágjuk magunkat minden új behatástól, segítségtől, építő visszajelzéstől. Megközelíthetetlenné válunk, elzárva ezzel magunkat a spirituális növekedéstől – mindezt persze a spiritualitás nevében.

6. Önjelölt spirituális tanítók tömegei: manapság számos felkapott spirituális iskola működik, és ontják a magukat megvilágosodott mesternek gondoló embereket, akiknek a valós tudatszintje messze elmarad ettől. Úgy működik ez, mint egy spirituális futószalag: gyere, vedd át a tüzet, érezd meg te is, és bumm, megvilágosodtál, mostantól te is képes vagy hasonló módon megvilágosítani másokat. A probléma nem a tanításokkal van, hanem azzal, hogy ezek a tanítók spirituális mesternek adják el magukat.

7. Spirituális gőg: akkor következik be, amikor egy gyakorló több éves kemény munka eredményeként elérkezik a bölcsesség egy bizonyos szintjére, és ezt az eredményt a további tapasztalatoktól való elzárkózásra használja. A spirituális felsőbbrendűség érzése szintén egy fajtája a spirituális úton terjedő betegségeknek, és úgy nyilvánul meg, hogy jobbnak, bölcsebbnek tartjuk magunkat másoknál, mert mi spirituálisak vagyunk.

8. Csoportszellem, más néven ashram betegség: egy spirituális közösség normákat alakít ki a megfelelő gondolkodásról, beszédről, öltözködésről. Azok a személyek és közösségek, akiket megfertőzött a csoportszellem, elutasítják azokat az embereket, attitűdöket és helyzeteket, amelyek nem felelnek meg a csoport íratlan szabályainak.

9. Kiválasztottság érzés: annak a hite, hogy a mi csoportunk spirituálisan fejlettebb, emelkedettebb, közelebb van az Igazsághoz – magyarul jobb, mint a többi csoport. (És ez nem csak a zsidókra érvényes.) Nagy különbség van aközött, amikor valaki megtalálja a maga számára leginkább megfelelő utat, tanítót, közösséget, vagy megtalálja az Egyetlen Igaz Utat.

10. A halálos vírus: “én már megérkeztem”: Ez a betegség olyan súlyos, hogy végzetes lehet a spirituális fejlődésünkre nézve. Annak a hite, hogy mi már elérkeztünk a spirituális utunk végcéljához. Amint ez a hit beeszi magát az elménkbe, a fejlődésünk véget ér.

Ahogy Marc Gaffni tanítása szerint “a szeretet lényege az elfogadás”, úgy az önmagunk szeretetének lényege az önelfogadás. Csak olyan embert szerethetsz igazán, akit a teljes valójában tisztán látsz – önmagadat is ideértve.”

Marc tanítása szellemében én is úgy gondolom, a legkritikusabb pont a spirituális úton való tájékozódásban az, hogy fel tudjuk ismerni a személyiség egészét átható zavarokat és a mindannyiunkra jellemző önáltatásokat. Ehhez jó adag humorérzékre és a valódi barátaink támogatására van szükségünk. Amikor akadályba ütközünk a spirituális úton, a kétségbeesés, kételkedés és az önleértékelés lehet rajtunk úrrá, de bíznunk kell magunkban és másokban, hogy valóban változást hozzunk a világra.

Forrás: Mariana Caplan"

Hozzászólások



Megvagyok, csak közben

Megvagyok, csak közben családoztam...

:-)

kicsit több időt vesz ez most el...



7. Spirituális gőg: akkor

7. Spirituális gőg: akkor következik be, amikor egy gyakorló több éves kemény munka eredményeként elérkezik a bölcsesség egy bizonyos szintjére, és ezt az eredményt a további tapasztalatoktól való elzárkózásra használja. A spirituális felsőbbrendűség érzése szintén egy fajtája a spirituális úton terjedő betegségeknek, és úgy nyilvánul meg, hogy jobbnak, bölcsebbnek tartjuk magunkat másoknál, mert mi spirituálisak vagyunk.

Ahogy Marc Gaffni tanítása szerint “a szeretet lényege az elfogadás”, úgy az önmagunk szeretetének lényege az önelfogadás. Csak olyan embert szerethetsz igazán, akit a teljes valójában tisztán látsz – önmagadat is ideértve.”

Marc tanítása szellemében én is úgy gondolom, a legkritikusabb pont a spirituális úton való tájékozódásban az, hogy fel tudjuk ismerni a személyiség egészét átható zavarokat és a mindannyiunkra jellemző önáltatásokat. Ehhez jó adag humorérzékre és a valódi barátaink támogatására van szükségünk. Amikor akadályba ütközünk a spirituális úton, a kétségbeesés, kételkedés és az önleértékelés lehet rajtunk úrrá, de bíznunk kell magunkban és másokban, hogy valóban változást hozzunk a világra.



Hogyan fogj hozzá a

Hogyan fogj hozzá a kereséséhez?

- Ha teheted, első körben ne egy újságban vagy az interneten, hanem ismerőseid körében tájékozódj. Sokkal nagyobb biztonsággal fordulhatsz olyasvalakihez, akit egy barátod vagy munkatársad már kipróbált, és jó szívvel ajánl Neked.

- Ha valaki egy adott terület szaktekintélyeként hirdeti magát, alaposan nézz utána az addigi tevékenységének. Az internet az információk kimeríthetetlen forrása, ha valaki bármiben komoly eredményeket ért el, légy biztos benne, hogy számos oldalon találkozhatsz a nevével. Ha mégsem, nyugodtan elkezdhetsz gyanakodni.

- Ha az adott tanácsadó vagy mester hirdetésben kínálja szolgáltatásait, fordíts némi figyelmet annak nyelvezetére. A szenzációhajhász, túl sokat és túl gyorsan ígérő szöveg rendszerint semmi jót nem jelent. Az emberi lélek bonyolult, érzékeny szerkezet - hogyan ígérhetné valaki felelősséggel, hogy úgy rázza ki belőle a problémákat, akár egy nejlonzacskóból a szemetet? Bíztató a logikus, tömör, korrekt megfogalmazás és a referenciák.



Csak nézd meg a nagy

Csak nézd meg a nagy filmjeit, a kisember szemszögéből mutatja be a világnak a hatalmi politikát. Szívszaggató, hogy mennyire rámutat az embertelenségre, a kisemmizésre, és hogy mennyi bölcs és fáradt szomorúság van abban, ahogy engedi kinevetni magát.

A skorpiók ellen nem lehet ész- vagy szívérvekkel harcolni. Egyik sincs nekik.

Maradunk mi itt békák, egy kis tóban, vagy akárhol is, de dalolva.

:-)



angyay, ma

angyay, ma brillírozol!

:-))

:P

;)

kimentettem:

" Javaslatok szívünk ébresztéséhez

1.Tanulj meg magaddal türelmesnek lenni, másokkal is könnyebb lesz!

2.Válaszd a türelmes, sokszor a lemondással járó önmérséklet, figyelmesség mindennapi gyakorlatát.

3.Menj ki a természetbe, ismerkedj meg fûvel, fával, széllel. Engedd meg magadnak, hogy tanulhass egy fától, az esõtõl, a virágoktól. Tanulj a széltõl és a pataktól, kövektõl, a hegytõl!

4.A világot megváltoztatni nem tudod, ahogy a másik embert sem, viszont a hozzáállásodat igen!

5.A Belsõ világod a külsõ világ tükrében pillanthatod meg. A másik ember is te magad vagy. Engedd, hogy mások tanítsanak.

6."Nem minden arany, ami annak látszik! " Sokszor a könnyû és gyors nem vezet sehova, legtöbbször a kevés az sok és a sok az inkább kevés.

7.Légy hálás, köszönd meg azt a Teremtõnek amid van, azt is ami nincs. Fejezd ki háládat életedért, barátaidért, egészségedért, látásodért, testedért, családodért, lehetőségeidért."



Charlie Chaplin írta a 70. születésnapján:

Oly nehéz ez... magunkat megtalálni, majd azonosnak maradni önmagunkkal: azt csinálni, amit szeretünk és szeretni, amit csinálunk... az a béke hihetetlen, hiszen élsz és élni hagysz ... szereted... (nem önzőn) önmagad!

Nézzétek, mit találtam:

Charlie Chaplin írta a 70. születésnapján:

"Amikor elkezdtem szeretni önmagam, észrevettem, hogy a kínok, a szenvedések és érzelmi fájdalmak csak figyelmeztető jelei annak, hogy a saját igazságom ellenében élem az életem.
Ma már tudom, hogy ez: HITELESSÉG.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem, hogy mennyire tud bántani valakit az, ha rá akarom erőltetni a vágyaimat, miközben az idő még nem jött el erre, illetve az adott személy még nem állt készen rá, még akkor is, ha ez a személy én magam voltam.
Ma ezt úgy hívom: TISZTELET.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy másfajta élet után vágyakozzak és láttam, hogy minden, ami körülvesz, az valójában egy lehetőség arra, hogy fejlődjek.
Ma ezt úgy hívom: ÉRETTSÉG.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, megértettem, hogy minden körülmények között a megfelelő helyen és időben vagyok és minden a megfelelő pillanatban történik. Így nyugodt lehetek.
Ma ezt úgy hívom: ÖNBIZALOM.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal, hogy raboljam a saját időmet és abbahagytam a jövőre vonatkozó nagy tervek gyártását.
Ma csak olyan dolgokat cselekszem, amik örömet okoznak nekem és boldoggá tesznek. Olyan dolgokat, amik felvidítják a szívemet. Mindezt a magam módján csinálom, a saját ritmusomban.
Ma ezt úgy hívom: EGYSZERŰSÉG.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felszabadítottam magam azok alól a dolgok alól, amik nem tettek jót az egészségemnek - ételek, emberek, dolgok, helyzetek és minden, ami elvitt önmagamtól. Először ezt a hozzáállást egészséges egoizmusnak tartottam.
Ma már tudom, hogy ez: ÖNMAGAM SZERETETE.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, felhagytam azzal a próbálkozással, hogy mindig igazam legyen, és azóta sokkal kevesebb alkalommal tévedtem.
Ma ezt úgy hívom: SZERÉNYSÉG.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, elutasítottam, hogy a múltban éljek és a jövő miatt aggódjak. Most, csak a pillanatnak élek, ahol MINDEN történik.
Ma napról napra élem az életem és úgy hívom: BETELJESEDÉS.

Amikor elkezdtem szeretni önmagam, észrevettem, hogy az elmém képes arra, hogy zavarjon és beteggé tegyen. De ahogy összekapcsoltam a szívemmel, az elmém nagyon hasznos szövetségessé vált.
Ma ezt úgy hívom: A SZÍV BÖLCSESSÉGE.

Nem kell, hogy féljünk a vitáktól, összekülönbözésektől vagy bármilyen problémától önmagunkkal vagy másokkal.
Még a csillagok is összeütköznek néha, és a találkozásukból új világok születnek.
Ma már tudom, hogy EZ AZ ÉLET."



ezt ide mentem: "lelki béke "

ezt ide mentem:

"lelki béke

" ... mint én, és annyi megjelent és még meg nem jelent könyvet olvastál és írtál, valamint, hogyha 22 éven át önismereti - öntisztítási (lelkiismeret tisztítási!) önbeavatási naplót folytattál mint én".

Kedves Szilárd, te már 22 éve végzel öntisztítást? Hú, ezzel most totálisan megleptél!

Azt olvastam, aki hatékonyan végez öntisztítást, az könnyedén túllép a sérelmein. Szembenéz önmagával, az esetleges önutálatával, a félelmeivel, a mások iránt érzett megvetésével, a mások iránt érzett gyűlöletével, haragjával és hatástalanítja azokat, ... ezáltal pedig megtalálja a lelki békéjét." (pipacska)

...

a lelki béke talán Chaplin szavaiból is kitűnik, az egyik legjobb, ami terjed a neten



Támadtak már a rendes nevemen is :)

De nem tudnak érdekelni, egy dologra nem adnak rendes választ miért is nem tudják szeretni önmagukat. :)



Tökéletesen igazad van, drága lény :)

Jól mondod Unigue :)



***

Igen, sejtettük, szokjuk, ez van, egyelőre várunk.

:-)

Szép napot Kedvesek!



Kedves Angyay!

Közben megszületett a válasz a kérdésre, mi is lehetett az igazi célja ennek az egésznek?

Azt nem tudhatjuk igazán, hogy ők is mit is akartak, a lényeg, hogy elmentek innen.
Az harcol ennyire, akinek az élete, megélhetése múlik rajta. Akinek vannak olyan hibái, amit nem szívesen tereget ki.

Az furcsa, miért nem kért senki elnézést azért, hogy tévedett. De nem érdekes. A béka és a skorpió meséje tanulságos, a skorpió képtelen az empátiára és nem is tudja, valóban milyen emberi károkat is csinál, csak azért, hogy az igazát kinyilvánítsa és önmagát érvényesítse.

Pedig az igazat mindig felfedi az idő.
Így történt ebben az esetben is.

Azt tehát nem tudjuk, valóban miért is görgött rajtunk át a gyűlölethenger (hisz nem ránk voltak dühösek, hanem valakire, akivel összekevertek).
Azt kell tehát nézzük, az oldal hogyan viszonyult ehhez a támadáshoz.
Kiderült hát, ki gondolja komolyan és ki nem. Talán ennyi volt ennek a fura eseményláncolatnak a célja.

Talán más. Talán mindenki átgondolja, érdemes-e ide írni vagy hagyjuk az oldalt szétesni, széthúzásokat erősíteni.

Nagyon köszönöm, hogy mertél kiállni. És ez nagyon nagy dolog. Maroknyi csapat. Ezt a jó érzést nem felejtem el Nektek.

Sosem felejtem el, hogy igenis létezik összefogás. Még akkor sem, ha az oldalt ellepik az angol és francia vírus-spamek és a (sokkal régebbi és nagyobb) harcot ellenük végül is az oldal nem éli túl.

Ami rajtunk múlt, megtettük.

Szép napot, szép hetet, minden kedves és kedvtelen olvasónak!



Szép napot, szép hetet

Szép napot, szép hetet kedvesek és kedvtelenek!

Angyay kérdését nem felejtettem el, csak nem tudok rá válaszolni.

Mert ha nagyon érdekelne, körbejárnám az összes helyet, amit a dühöngőbrigád felemlegetett, és akkor tudhatnám, merre is keverik a ... lapokat épp.

Csakhogy ez már teljesen mindegy.

Az a lényeg, én, és más, mit tanultunk ebből.

Továbbra is kiállok magamért, ha valaki bántani meri alaptalanul a nevem, vagy más nevét. Netán az oldalt, ahol gyakorlatilag felnőttem. Volt itt már rengeteg csodadoktor, mester, guru és mágus. Aki eleve így jön ide, mint az egyetlen helyes út tudósa, és kinyilvánít... hát tegye... csak hagyja a másikat is élni és ne törölje másokba a sáros cipőjét.

Igen, Admin nincs a helyzet magaslatán, rögtön az elején rövidre zárhatta volna a vélt és légből kapott ostobaságokat és nincs ez a nick sárbataposás.

Ez van. Lejárt lemez. Ez már egy másik oldal. Lehet újjáépíteni, lehet romba dőlni hagyni.

Köszönöm, most megmutattátok, ki is gondolja komolyan az összefogást és ki az, aki csak tátog vagy fecseg.



Kezdetnek is! Remek! Derren

Kezdetnek is! Remek!

Derren meg rendesen meglep!

Mennem kell, ennem,
de nem hevesen,

legyetek hegyek, csermelyek
éljetek, legyetek, egyetek!

:-)

Nevessetek! Szép estét! Szép hetet!

:-)))



Pipacska, gondoltál már egy

Pipacska, gondoltál már egy számra?

:-)

:-o



Sajt? .. Ilyenkor a holdra

Sajt? .. Ilyenkor a holdra gondolok... ! Meg a cicára, aki elvitte! Vagy a tigris...

:-)))



:-) almát eszem.. ropog a

:-) almát eszem.. ropog a fogam, alatta...

:-((

:-)))



Derren ... (nem Darren) hát

Derren ... (nem Darren) hát tessék, így nem figyelek én, mert a pizza jár az eszemben...

Hol jár az eszem, csak a pizzát figyelem... :-))



... hmm, megyek, én is

... hmm, megyek, én is gyorsan összerakok egyet!

mire megkel, kikelet lesz :-)



Köszi az új Darrent, nagggyon

Köszi az új Darrent, nagggyon ott van!



Igen, Kezdet, ezt is

Igen, Kezdet, Darrentől is tettem fel ide, igaz, jóval előrébb :-)) , itt magyar felirattal is,

https://www.youtube.com/watch?v=k5bGRbCiU4c

De JÓ, hogy ismered!!!!

De jó!



Kérünk! Emailban,

Kérünk! Emailban, cseppekben!

Vagy MZ/X... nyitom az ablakot!

Emlékszik valaki a Mézgáékra?

:-))

Én közben filmezem. Filszemem lészen.

:-)))))))))))



Nézem, Kezdet, köszi!

Nézem, Kezdet, köszi!



:-)

és akkor még nem is beszéltünk pár, huzamosan fontos dologról:

A párhuzamos valóságokról :-)))

Látta valaki a Pillangóhatást?

https://www.youtube.com/watch?v=A89WB83eC4A

Vagy What if... c. filmet!

https://www.youtube.com/watch?v=SNW_7Ffvvdk

Az Ösztönt is megtaláltam:

https://www.youtube.com/watch?v=TvuhLAWfkE0

Hétvégi unaloműző, gondolathozó :-))

Jó filmek!



Mi a hasonlóság a matek és az

Mi a hasonlóság a matek és az evés között?

A szám.

ááááááááááááááá



gondolj egy számra

... :-( maradnak a linkek, a bejegyzésen belül.

rákattintasz jobb gombbal a képre, amit feltennél, és azt választod, hogy kép megjelenítése... akkor fent a hivatkozó linket kiszeded és voila!!!

ezt lessétek meg!

Gondolj egy számra!

http://3.bp.blogspot.com/-S5ieFKRmgu0/U2e-0oFuwxI/AAAAAAAADl8/jI0nhPqmW8...

:-)



... és akkor még nem

... és akkor még nem említettem a multikat, akik pontosan tudják, mit és hova kell pakolni ahhoz, hogy megvedd, akkor is ha nincs rá szükséged.

Igen, van mit tanulni. :-)



és emberismeret :-))

és emberismeret :-))



... nem lehet képet csatolni

... nem lehet képet csatolni alulra... :-((((



ahogy lebeg, azt nem tudom

ahogy lebeg, azt nem tudom hogy csinálja...



:-))

"El lehet kerülni a megvezettetést? Lehetünk elég éberek?"

Legalább tudjunk róla. Már az is valami!

Aztán már ügyesebben is reagálhat az ember.

és persze óvatosabb, éberebb és megfontoltabb lehet.

Talán.

Csak ez nehogy odajusson, hogy elfelejtünk élni, örülni, nevetni, tervezgetni, csak úgy spontán lenni, meg ilyesmi haszontalanságok.

:-)

Azt hittem nem vagytok itt... :-)))))