2008. január 25. péntek - 21:39 | beküldő: olinagy
Nagy időpazarlással keresik a fölöslegest, és sokan élik le az életüket úgy, hogy csak az élet eszközeit keresik. Vedd szemügyre az egyént, és vizsgáld meg az összességet: nincs, akinek élete ne a holnapra irányulna. Hogy mi rossz van ebben? - kérdezed. Végtelen sok. Hiszen nem él, aki így él – csak élni készülődik. Mindent elmulaszt. Még ha odafigyelünk, akkor is lehagy bennünket az élet; így pedig, ha késlekedünk, elfut mellettünk, mint valami idegen: az utolsó napon ér véget, de mindegyiken elvész. Aki elmulasztja a pillanatokat, végül elmulasztja egész életét. Az élet, akár egy pillanat: mulandó; s miért ne élnénk szépen a kicsit, ha abból áll össze az egész?
Ossz szeretetet, bárhová mész: Legfőképpen a saját házadban… ügyelj rá, hogy mindenki jobb érzésekkel és boldogabban távozzék tőled, mint ahogyan jött. Légy Isten jóságának élő kifejeződése; jóság ragyogjon a szemeidben, a mosolyodban, meleg, üdvözlő szavaidban.
Szeretettel
- olinagy blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 837 olvasás
-
Hozzászólások
Kedves mezoeva!
Bátorság? Igen!
És kitartás! Amihez az út a HIT-en keresztül vezet. Akkor már nem is olyan nehéz....:-)))))))))
Légy Áldott!
Köszönöm Olinagy!
Én is a saját tapasztalatomat írtam le ,az biztos,hogy nagy bátorságot igényel és kitarást a mostban való létezés.
Üdv.Évi.
Kedves mezoeva!
Persze, hogy nem könnyű elérni ezt az állapotot. De törekedni kell rá! A fejlődés egyenes útja, a tapasztalás, tanulás. No és persze az akarat, hogy merre vetted az irányt, mivel azonosulsz.
Innen már csak előre vezet az út, és az út egy folyamat, a folyamatot éljük és törekszünk azzá lenni, amit szeretnénk. Én is csak egy úton lévő vagyok. A fenti írás magamnak szól, hogy emlékezzem minden pillanatban, amikor az élet nyers eseményei ettől eltéríteni szeretnének. Egy apró szösszenet, ami ha másnak is segít, csak örülök és mosolygok......
Szép a vers!
Légy Áldott!
Hogyan tudunk a mában élni?
Kedves,Olinagy mindaz amit leírtál szép és igaz de mindezt elérni,hogy a mostban éljünk nagyon hosszú és kitaró munkával érhető el. Kevesen vannak azok az emberek akik már ezt elérték. Ahoz,hogy a mában éljünk meg kell tanunulni tudatosan létezni. Meg kell talániuk az embereknek előszőr is saját magukat önmagukat elengedni sok sok régi aspektust,állandó figyelmet igényel mindez.Saját tapasztalataimat írtam le hozzá egy versemet csatolom.
Harmichárom évesen
Harmichárom évesen,
Majdnem mindent elértem,
Tudatosan létezem,
Egyre jobban élvezem.
Élvezem az életet,
Bár sok mindent nem ismerek,
Állandóan csak figyelek,
Tapasztalom amit lehet.
Kiküldtem és várom,
Mindent mi még álom,
Tudom megérkezik,
A hiányzó iker párom.
Nagyon egyetértek kedves Olinagy!
Itt és most élünk, itt és most szeressünk, ne sajnáljuk kimutatni.
Egyszer az egyik fiam szülői értekezletén a középiskolában döbbenten hallgattam, ahogy a szülők arra kérik
egymást és a tanárokat, hogy büntessék ezért és ezért a gyerekeiket. Magamban mélyen megvetettem ezért
őket, hogy a saját gyermekükre kérik a büntetést azért az érzelmi hiányosságokon alapuló hibákért, amiket
a gyerekeknek ú.m. otthonról kelleni hozni magukkal. Csendben voltam még néhány szülőtársammal, amíg rámkérdezett
az ofő, hogy hát az Anyukának nincs véleménye. De van, csak nem biztos, hogy ez a közeg szívesen hallaná - mondtam,
de ő bíztatott. Nekem az a véleményem, hogy próbáljuk őket igazán szeretni, úgy hogy beleképzeljük magunkat a gyer-
mekeink helyébe. Nehéz kor a kamaszkor, sok mindennek meg kell felelniük, keresik a helyüket a világban, elégedetlenek
magukkal, akkor ne gyengítsük őket büntetésekkel, hanem erősítsük őket szeretettel. Aztán mondtam is rá példákat, ki
is próbáltunk egyet az osztályban....sikerrel. Nos, ez jutott eszembe az írásodról Olinagy, köszönöm!
Szeretettel: Ery
Szeretem az ilyen
Szeretem az ilyen kijózanító eszmefuttatásokat, köszönöm Oli!
És a lányok kiegészítése is nagyon sokat adott!
"Az üzenetem az, hogy sokkal több vagy annál, mint ami szembe tűnik."(Kryon)
Kedves Judit!
Nem az az ostoba, aki nem tud, hanem az, aki nem akar tudni.
Csak fel a fejjel! Te már rájöttél, innen csak előre van......:-))))))))
Köszönöm metisztelő szavaid!
Légy Áldott!
Drága Olinagy!
Szeretem olvasni az írásaidat! Egy nemrég olvasott könyvben illusztrációként volt egy sírfelirat. Ez állt rajta: Itt nyugszik X Y, aki holnap akart boldog lenni! Valószinüleg a korom miatt is, de mindenesetre érzékenyen érintett ez a felirat. Sokszor eszembe jut, ezért most le is írom, mert a leírt szőnak nagy ereje van. ÉN MA AKAROK BOLDOG LENNI! Ma örülök a napsütésnek, a madarak énekének és a körülöttem élő embereknek!
Hálás vagyok, hogy megtaláltalak Titeket! Jó veletek, köztetek lenni, érezni, hogy repedezik a páncél, ami a hosszu évek alatt rámkeményedett. Szeretetel: Judit
Olinagy.....akik öszintén szeretnek....
Mindenkinek.:
Kisérjen utadon milliónyi áldás,
Minden boldog percért legyél hálás...
Szeress minden embert, ahogy ők Téged ,
S egy hálás mosolyért hálásak neked!
Becsülj meg minden igaz barátságot.
Mellettük megleled a boldogságot!!
Szeretettel: ágicától