Elmefecsegés

Elmefecsegés

Itt, ebben a végtelen csendben,
elcsendesedik az elme? Rendben!

Akartam... maradni csendben. Hiába!
Folyamatos volt az elme locsogása...
csak karattyolt, karattyolt, és mondta,
hogy mennyi mennyi is az ő gondja.
Félni a múlttól, félni a jövőtől,
megfeledkezni a végtelen jelenről.
Hallgass! Hallgass már, te majom!
Nem érted, hogy a csendet akarom?
És csak megállás nélkül mondta... Tovább »

Címkék: