2009. április 26. vasárnap - 10:27 | beküldő: Alfajáró
„Régen sokat idegeskedtem, de 1934 egy tavaszi napján, amint a West Dougherty utcán sétáltam Webb Cityben, olyasmit láttam, ami egy életre véget vetett idegeskedésemnek. Nem tartott tovább tíz másodpercnél, de ebben a tíz másodpercben többet tudtam meg az életről, mint a megelőző tíz évben. Két éve egy zöldségüzletet vezettem Webb Cityben - mesélte Harold Abbott. - Nemcsak minden megtakarított pénzemet vesztettem el, hanem olyan adósságokba keveredtem, amelyeknek a törlesztése hét évig tartott. A zöldségüzletemet az előző szombaton kellett bezárnom; most a Merchants és Miners Bankba mentem pénzt kölcsönözni, hogy Kansas Citybe mehessek munkát keresni. Úgy kullogtam, mint akit megvertek. Elvesztettem a hitemet és a küzdőképességemet. Ekkor hirtelen megláttam egy szembejövőt, akinek nem volt lába. Egy görkorcsolyakerekeken guruló deszkán ült. Kezében egy fadarabot tartott, azzal hajtotta magát. Mikor találkoztam vele, éppen átkelt az úttesten, és emelte magát, hogy fel tudjon ugratni a járdára. Ahogy megemelte a deszkáját, a szemembe nézett. Hatalmas vigyorral üdvözölt. »Jó reggelt, uram. Szép napunk van, ugye?« - mondta lelkesen. Ahogy álltam és néztem, rájöttem, hogy milyen gazdag vagyok. Van lábam. Tudok járni. Elszégyelltem magam önsajnálatom miatt. Azt mondtam, ha ő boldog, vidám és magabiztos tud lenni láb nélkül, akkor én sokkal inkább az kell hogy legyek lábbal. Már éreztem is, hogy kihúzom magam. Összesen száz dollárt akartam kölcsönözni a banktól. Most már volt bátorságom kétszázat kérni. Azt akartam mondani, hogy Kansas Citybe megyek állást keresni. Most kijelentettem, hogy Kansas Citybe megyek állást találni. Megkaptam a kölcsönt és az állást is.
A következő szavak vannak a fürdőszobai tükrömre ragasztva, és minden reggel elolvasom őket borotválkozás közben:
„Szemembe' könny, hogy nincs cipőm,
De kimentem az utcára,
és egy embernek nem volt lába."
Egyszer megkérdeztem Eddie Rickenbackert, mi volt a legfőbb tanulsága életveszélyes kalandjának, amikor társaival huszonegy napig hányódott a Csendes-óceánon egy mentőtutajon. „A legfőbb tanulsága az volt ennek a kalandnak, hogyha van elég édesvized és elég ennivalód, akkor semmire sem szabad panaszkodni."
A Time-ban jelent meg egy cikk egy őrmesterről, aki megsebesült Guadalcanalnál. A torkán sebesült meg egy gránátrepesztől, és hét vérátömlesztést kapott. Egy papíron ezt kérdezte az orvosától: „Életben maradok?" Az orvos ezt felelte: „Igen." Írt egy másik cédulát: „Tudok majd beszélni?" A válasz megint igenlő volt. Ekkor írt egy harmadik cédulát: „Akkor mi a fenén idegeskedem?"
Állj hát meg, és kérdezd meg magadtól: „Mi a fenén idegeskedem?" Alighanem rájössz, hogy valami jelentéktelen apróságon.
Életünkben a dolgok körülbelül kilencven százaléka rendben megy, és tíz százaléka rosszul. Ha boldogok akarunk lenni, akkor a rendben levő kilencven százalékra kell koncentrálnunk, és el kell felejtenünk a maradék tízet. Ha idegesek akarunk lenni, keserűek és gyomorbajosak, akkor a tíz százalék bajra kell koncentrálnunk, és figyelmen kívül kell hagynunk a csodálatos kilencven százalékot.
Anglia Cromwell idején épült templomaiban rendszerint ki van írva: „Gondolkozz és adj hálát." Ezeket a szavakat kell a szívünkbe vésnünk: „Gondolkozz és adj hálát." Gondolkozzunk azon, mennyi mindent kaptunk, és adjunk hálát Istennek mindezért.
Jonathan Swift, a Gulliver utazásai szerzője az angol irodalom legsötétebb pesszimistája volt. Annyira sajnálta, hogy megszületett, hogy születésnapján fekete ruhát öltött és böjtölt; de az angol irodalom e kiemelkedő pesszimistája még borulátásában is dicsérte a vidámság és a boldogság egészségadó erejét. „A világ legjobb orvosai Doktor Diéta, Doktor Csend és Doktor Elégedettség."
Mi a nap minden órájában ingyen részesülhetünk Doktor Elégedettség szolgálatában, ha figyelmünket hihetetlen gazdagságunkra fordítjuk -mert gazdagabbak vagyunk, mint Ali Baba a barlangban. Eladnád-e a két szemed egy billió dollárért? Mit kérnél a lábadért? A kezedért? A hallásodért? A gyermekeidért? A családodért? Add mindezt össze és rájössz, nem adnád el, amid van, Rockefeller, Ford és Morgan minden aranyáért sem.
Értékeljük-e mindezt? Dehogyis. Mint Schopenhauer megmondta: „Ritkán gondolunk arra, amink van, és gyakran arra, amink hiányzik." Igen, a legnagyobb tragédia a Földön ez a hajlam, hogy „ritkán gondoljunk arra, amink van, és gyakran arra, amink hiányzik". Több nyomorúságot okozott már, mint az összes háború és járvány.
Emiatt lett John Palmer „kedves fickóból igazi morgómedvévé", és majdnem tönkretette vele a házasságát. Tudom, mert elmesélte.
Palmer úr a New Jersey-beli Patersonban él. „Nem sokkal azután, hogy leszereltem, saját üzletet nyitottam. Éjjel-nappal dolgoztam. A dolgaim jól mentek. Aztán jött a baj. Nem tudtam alapanyagot és alkatrészeket szerezni. Attól féltem, be kell csuknom a boltom. Annyit idegeskedtem, hogy kedves fickóból igazi morgómedvévé váltam. Olyan savanyú és rosszkedvű lettem - akkor ugyan nem jöttem rá, de ma már tudom, hogy majdnem elvesztettem miatta boldog otthonomat. Egy nap aztán egy fiatal hadirokkant, aki nálam dolgozott, ezt mondta nekem: »Szégyelld magad, Johnnie. Úgy viselkedsz, mintha a világon csak neked lenne bajod. Lehet, hogy tényleg be kell csuknod a boltot egy időre - na és akkor mi van? Újra kinyithatsz, ha rendbe jönnek a dolgok. Egy csomó mindenért hálásnak kellene lenned. De te csak morogsz. Bárcsak a te cipődben lehetnék! Nézz rám. Fél karom van, és a fél arcomat elvitte egy lövés, de nem panaszkodom. Viszont, ha te nem hagyod abba a morgást és dörmögést, akkor nemcsak a boltot veszíted el, hanem az egészségedet, az otthonodat és a barátaidat is!«
Ezek a szavak mellbe vágtak. Rájöttem, milyen jó dolgom is van. Akkor, ott elhatároztam, hogy megváltozom, és megint a régi önmagam leszek -és lettem is."....
TARTSD SZÁMON A JÓT -ÉS NE A BAJAIDAT!
Ketten nézték a börtönrácsokat:
Egy csillagot látott, egy meg sarat.
( részlet Dale Carnegie: Sikerkalauz 2 Ne aggódj, tanulj meg élni!c könyvéből)
- Alfajáró blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 1957 olvasás
-
Hozzászólások
Én is megköszönöm kedves Felebarátom, hogy frissült.
És fent van újra, így olvashatom:)
Mottóm: ....nem a hangszer vagy a muzsika számít, hanem a dallam, ami belőlünk jön, mert ha az megvan, a lelkünk, a szellemünk kommunikál egymással.
Szijja Boldi:)))))))
Flow Hát, bizony nem árt:)Ez a köünyv amúgy is kalauz az élethez egyszer elolvasni kevés:)))
Kedves Erus83:)
Flow Miért lenne butaság azt hinned?:)Tudod ez az első felismerés a mennyei próféciák szerint, hogy semmi se véletlen:"ELSŐ FELISMERÉS
Lényege: az életünket megváltoztató véletlenek tudatosítása. Az az érzés, hogy a háttérben egy másik folyamat is zajlik.
"Melyebb spirituális erő munkál mindenben, amit cselekszünk."
Az emberi élet során előforduló véletlenek kapcsán újragondoljuk milyen rejtélyek veszik körül életünket ezen a bolygón. Még nem értjük, de sejtjük, hogy a titokzatos véletlenek igazából nem véletlenek. Érezzük, hogy az életnek van egy másik oldala, amelyet meg föl kell fedeznünk egy másik folyamat, amely a felszín alatt zajlik.
Az első felismerés akkor következik be, amikor tudatosodnak bennünk az életünkben bekövetkező véletlenek. "
Ezt még Freud is elimerte szinkronicitásnak nevezte el:"
:"amely szerint nincsenek véletlenek, csupán szinkronicitás létezik, minden mindennel összefügg és kölcsönhatásban van,A szinkronicitás - egyidejűség - elve, tehát kimondja, hogy a látszólag egymástól független dolgok, események között is van egy magasabb rendű rendezőelv szerint irányított kapcsolat."Ez pedig azt jelenheti hogy az eleve elrendelt sors és a szabad akarat ugyanaz,tehát bárhova mész jó helyre mész::)"Vocatus atque non vocatus, Deus adhaeret."(Híva sőt hívatlanul, jelen van az Isten.) A Delphoi jósda felirata:)))
:)
Jó hogy újra előjött ez az írás, nagyon kellett nekem is. Időnként tényleg jó magunkba mélyedni és számotvetni azért amink van és nem azt sajnálni ami nincs :)
Köszi újra Lámpáskám :)
A szeretet mindent áthat.....
Szeretlek! Sajnálom! Kérlek bocsáss meg! Köszönöm!
Mosolyogj Magyarország :)
Köszi
erus83
Ezt most Sorsszerűnek érzem, hogy rátaláltam erre az oldalra. Az élet tényleg mindent megold helyettünk? Mert én úgy érzem terel az utamon egyfolytában, ahogy most is. Butaság ezt elhinni?
Szijja Gini:)))
Flow Örülök hogy bekukantottál Kartács:))))
Drága Baglyom!:-)))
Szuper lelkesítő, igazán felemelő részlet volt, örök hálám érte!!!
Szeretettel ölellek!
Életem...
Az első millióm 2 hónap alatt ebből lett...
Di-Ann:)))
Flow Örülök ha tetszett:)))"Az élet szép, az élet minden"
:)
Csodaszép volt, köszönöm!
"Az álmom az enyém. És létezik!"
Kedves Gyöngyök:)))
Flow Hát igen tényleg egyszerűen rosszul gondolkozunk, mert ugye mindig ahoz visszonyitjuk magunkat ami jobb több,bele se gondolunk hogy valójában sok emberhez képest gazdagok és szerncsések vagyunk, legtöbbször csak akkor, ha szembesülünk :)De még ha jól belegondolunk egy középkorban élő királynak se voltak ilyen luxus dolgai áram média olyan anyagok olyan jármüvek stb amit mi természetesnek veszünk:)No meg senki se fog a halálos agyán vagyonról kocsiról meg értékekről beszélni csak a szereteiről:)Ráadásul legtöbbször akkor ébredünk rá mik az igazán értékes "dolgaink"ha elveszítjük:és azok nem is dolgok: személyek :)
Én is örülök hogy itt vagy:))))
Alfajáró!!
Nagyon köszönöm ezt az írást, ezeket a gondolatokat!
Igen.. valahogy így kellene gondolkodnunk!!
Mert sokszor csak akkor döbbenünk rá a valóságra, milyen gazdagok is vagyunk, ha ilyen megnyílvánulással találjuk szembe magunkat. Én sokszor szégyelltem már magamat , ha nyavalygok, s az az ember akinek több oka lenne rá, képes örülni az életnek, s mosolyogni tud.
Örülök, hogy köztetek lehetek...
:)))
Flow Köszönöm a hozzászólásaitokat.Kicsilány,Jugik, Boldim, Ery, Mókuska:)))Örülök ha tetszik:)))Még ha a 90%-ról feletkeznénk el néha, de legtöbbször élni is:)Mert váltságos időszakai mindig lesznek az életünknek, és mit csinál az átlag ember idegeskedik miközben az az igazság ami szintén ebben a könyben van:"Még Montaigne, a nagy francia filozófus is elkövette ezt a hibát. „Az életem tele volt a legszörnyűbb csapásokkal, melyek java soha nem következett be." Akárcsak az én életem - vagy a tiéd." és tényleg így van:)))Ami meg most zavar benünket az egy két év múlva már nem akkor miért várunk addig?Jó kérdés:)))Ez is a könyv üzenet:"Az én szememben az emberi természet legtragikusabb vonása, hogy hajlamosak vagyunk elhalasztani az életet. Mindannyian egy csodálatos rózsalugasról ábrándozunk, amely a látóhatár szélén virul - ahelyett, hogy élveznénk az ablakunk alatt nyíló rózsákat.
Miért vagyunk ilyen ostobák - ilyen tragikusan ostobák?
„Mily különös is életünk kis körforgása! - írta Stephen Leacock. - A gyermek azt mondja: »Majd, ha nagy leszek«. De mikor lesz ez? A nagy fiú azt mondja: »Majd, ha felnőtt leszek«. Aztán felnőtt-ként azt mondja: »Majd, ha megnősülök«. De hát mi is a nősülés? A gondolat arra változik: »Majd, ha nyugdíjas leszek«. Aztán nyugdíjasként végigtekint a megtett úton; a tájon mintha hideg szél fújna; valahogy lemaradt az egészről, és most már késő. Csak akkor tanuljuk meg, amikor már késő, hogy az életet élni kell minden napjában és minden órájában.(D C)
De benne van a titok is csak egy picit másfogalmazásban"Évekkel ezelőtt olvastam egy könyvet, amely maradandó és mély benyomást gyakorolt életemre. Amint az ember gondolkozik volt a címe, az írója James Allen, a lényege pedig a következő:
„Az ember rájön, hogy amint megváltoztatja gondolatait a dolgokról és más emberekről, a dolgok és más emberek megváltoznak vele szemben... Radikálisan változtassuk meg gondolatainkat, és el fogunk képedni, milyen hatással lesz életünkre. Az ember nem azt vonzza, amit szeretne, hanem ami rá hasonlít... Az istenség, amely sorsunkat alakítja, mi vagyunk. Saját magunk... Amit az ember elér,
az gondolatai egyenes következménye... Csak akkor emelkedhetünk fel, győzhetünk és lehetünk sikeresek, ha gondolatainkat is felemeljük. Csak akkor maradunk gyengék, alávetettek és nyomorultak, ha nem vagyunk hajlandóak gondolatainkat felemelni."
A Teremtés Könyve szerint a Teremtő az egész világ urává tette az embert. Hatalmas ajándék. De én nem ilyen királyi előjogokra vágyom. Csak annyit szeretnék, ha önmagam ura lehetnék - gondolataim, félelmeim, tudatom és lelkem ura. "(DC)
Ery igen emlékszem arra a blogodra ahol írtál róluk, az biztos is olyan tanítókat nem képeznek sehol:))))
Köszönöm!
Köszönöm,hogy olvashattam !Sok dologban megerősítést kaptam!Mókuska
Drága Alfi!
Köszönöm és nagyon örülök, amikor itt vagy köztünk!:)))
Az Unokahugom mozgássérült. Mikor vele vagyok, látom az erőt benne, egyúttal mindig érzem, hogy teljes életet él és tanít, folyamatosan tanít bennünket ezzel!
"Élj a Szíved Erejével!"
Szeretettel: Ery
www.lyoness.hu
Drága Lámpáskám :)
Imádom a 90 százalékomat :) Köszönöm Neked ezt az erősítő kiemelést :)
Szeretlek :) Boldogságod :)
A szeretet mindent áthat.....
Szeretlek! Sajnálom! Kérlek bocsáss meg! Köszönöm!
Mosolyogj Magyarország :)
Kedves Alfajáró!
Gondolom mindenkiben ugyane a válasz. Nem! Nem adnám! Semmi kincsért!
Nagyon jó, hogy feltetted! Köszönöm! Időnként figyelmeztetnünk kell magunkat a
meglévő kincseinkre, hogy tudatosuljon bennünk mennyire szerencsések vagyunk!
Miért is síratnánk a 10 %-ot mikor a 90 % a miénk :-))) hiszen ez elképesztően sok!
Szép napot kívánok!
Jugik
http://www.jugik09.gemsziget.com
Gabóca :))))
Mindig a legjobbkor, a legjobb időben :)))))
Köszönöm :))))))
" A gyermeki értelem nem végez összehasonlítást, hanem minden dolgot és minden eseményt egyedinek, egyszerinek és véglegesnek tekint. "
http://www.youtube.com/watch?v=rzpW7P83sb4
Kedves Angel-a:)))
Flow Nincsmit:))))Azt a könyvet én már évek alatt sokszor kiolvastam,ha semmi se használ abban mindig találok emberi bölcseséget ami segít, :))))
Kedves Alfajáró!
Köszönöm szépen az írásodat. Ez rávezetett engem arra, hogy újra elő kell vennem ezt a csodálatos könyvet.:)))))
"Ha veszel, megtelik a kezed, ha adsz, megtelik a szíved"
Drága Alfajáróm...
Akkor még egyszer köszönöm..., mert én is azért írtam mindjárt, mert ez az írás úgy éreztem nekem is szól.
Szeretettel ölellek: Ágicád
"Szívünk a törés helyén is megerősödhet."
Köszönöm:)))
Flow Örülök ha tetszett:)))Ágicám téged olvasva jött hogy felrakom , van amikkor semmilyen filozofia ezos dolog nem hat annyira mint az egyszerű emberek túlélő stratégiája váltságos helyzetben:))))
Ragyogásom köszönöm nagyon szép:))))
Alfi, megint telibe trafáltad a közönyt:)
Csodálatosan szépek ezek a kis bölcs meglátások. Köszönöm, hogy kiemelted, és hogy olvashatom!
Cserébe: Kárász Izabella : Gyermekszemek
Láttad már gyermeked szemét? Nézz bele!
Ártatlan, nagy tágra nyílt csoda. Nézi vele a világot, téged, és nincs mindig egy véleményen veled. Benne több van az égből, mint a földből. És téged is olyannak akar látni mint az égieket.
Te erről mit sem tudsz. Pedig te vagy az apja, vagy az anyja. Úgy néz rád, mint te Istenre. Mit jelentene, ha nem megbízható, nem tökéletes, nem igaz, és nem könyörülő volna az Isten? Mi lennél te Isten nélkül?
S nem láttad még a gyermeket lassan járni, nesztelenül, mezítelen lélekkel haladni? Nem láttad még sötét szemekkel, roskadozó terhekkel, mély pillantásokkal bújni előled, meglapulva és megcsalatva? Vagy benned csalódott kegyetlenül, vagy magárahagyatottságában rossz útra tévedt. Fogd csak meg a kezét! Érezd milyen melegen simul a te erős kezedbe, és mennyire bízik abban, hogy jó helyre vezeted! Kétféle életet élsz. A te váradnak falain belüli és kivüli életet. Ablakodban kora tavasztól késő őszig nyílik virág. Még fel is írtad egyszer a kőfalra: BÉKELAK. Tehát kívül eszményi és jó vagy. S ha este hazamegy, fél gyermeked. Miért? Hidd el amennyire megérted az ő lelkét, annyira vagy közel az Isten országához. Kincset kaptál. Aranyat vagy csillogó gyémántot. Ahogy akarod nevezni. Úgy sincs rá kifejezés. Piros dobogó gyermekszívet kaptál. Tiszta, ártatlan gyermeklelket.
Csodálatos kérdező, kutató gyermekszemeket. Őrizd őket. Ki ne ejtsd kezedből! El ne törd! Tudod, hogy a világban azért van annyi szerencsétlen ember, mert nem minden gyermeklélek kerül megfelelő kezekbe? Finom mívű porcelán a gyermek lelke, könnyen törik. Olyan szép hivatásod van. Adott neked Isten valakit, aki az ő országába való....
Légy olyan. Szeress, akarj bízzál, remélj, keress, kutass, tégy úgy mint a gyermek. Meg fogja tenni az Úr, áldani fog az otthon, és tied lesz az élet legnagyobb jutalma: őszinte barátod lesz gyermeked.
Igen. Igen. Igen. Élni jó:) És én IGENT mondok életemre.
Drága Alfajáróm...
Köszönöm, hogy ebből az írásodból erőt meríthettem.Több dolog is tudatosult bennem.A "csodálatos kilencven
százalékra" kell koncentrálni!!! "Gondolkozz és adj hálát."Ez az amit általában figyelmen kívül hagyunk....Az örömöket,észre kell venni....a legapróbbakat is,és hálásnak lenni a sorsnak, hogy ezt megérhetjük....
Szeretettel ölel:Ágica
Kedves Alfajáró!
Nagyon örülök az írásodnak, vagyis az idézetnek amit közreadtál nekünk. A mai időkben bizony nem árt, ha néha figyelmeztetnek minket, mert hajlamosak vagyunk belemerülni a gondjainkba. Igaz, én olyan természettel vagyok megáldva, hogy ösztönösen mindennek, mindenkinek a jó oldalát nézem, de azért voltam már olyan élethelyzetekben, amikor a saját hajamnál fogva kellet kirángatnom magam az önsajnálatból.
Ezért örülök én a Te írásodnak, mert kellenek ezek a jelek nekem, nekünk, hogy vegyük észre az apró örömöket az életünkben. Mert még a legnehezebb időkben is vannak szépségek.
Köszönöm Neked!
Szeretettel: Judit
"Csak egy helyen szeretnék élni, és ez az a hely, ahol a szeretet örökké uralkodik."