thesecret.hu

Nagyon belejöttem! Ez az írás csodákra képes. Tovább kattogtam, majd írtam...és csak írtam... igyekszem helyreállítani a félig elvesztett hitem.
Ezt az írást nem ide írtam, magamnak és egy barátnőmnek, de bemásolom, hogy egyben legyen! Ez nekem most felismerés! Vagyis tudtam, csak igyekeztem rendet tenni a sok kérdés és érzés között. Elnézést ha kicsit pongyola és összevissza, de eredetileg tényleg csak magamnak íródott.

1. eset:
Tegyük fel, hogy a volt kedvesem még nem szeret, mert nem mer szeretni, még nem tud senkit szeretni, mert nem dolgozta fel a múltját, de a lehetőség egy szerelemre köztünk tényleg ott van/volt és ezt éreztem meg. Mert én már kész vagyok/voltam rá. szóval lehet csak 2 év múlva, vagy x hónap, év múlva érik meg a dologra. Ha így van el kell engednem, ott legbelül, a lelkemből is.!!!! Mert 2 vagy x évig nem kattoghatok, vérezhetek, nyílt sebbel nem járkálhatok, mert beledöglök és nem hiszem, hogy ez a feladatom, sorsom, szerepem az életben! Tehát nincs mit vesztenem, vagyis nem veszítem el, mert x év múlva majd a Jó Isten, vagy az angyalok, vagy a sors vagy nevezzük bárhogy úgy rendezi, hogy együtt legyünk. Viszont itt jön a bökkenő. Addig én nem akarok pasi nélkül lenni!!!!!!!!!!!! Nem azért mert nem tudok egyedül lenni, hisz most is ezt teszem és jó tud lenni, igenis vannak teljesként megélt, kerek perceim, óráim, napjaim. Ám szeretni, ölelni szeretnék és szexelni! De nekem ez csak szerelemmel megy, mert ha szexelek szerelmes leszek, vagy csak azzal szexelek általában, akibe szerelmes is tudnék lenni? :) Na melyik volt előbb a tyúk vagy a tojás. Na most ebbe nem megyek bele, mert feneketlen a bugyor. :) Szóval ölelésre, szexre és ebből adódó szerelemre vágyom, mert nőből vagyok, a 30-as éveimet élem, ami ugye a legszebb nő kor aszongyák. Tehát ha a volt kedvesem a nagy Ő, akkor vágyhatok másra, más szerelemre? Vagy az új is nagy Ő lesz? :) Vagy egyáltalán van nagy Ő? Vagy mindegyik nagy a maga nemében? Na egy újabb feneketlen bugyor. Ugrok! Tehát mindegy is most ez! jönni fog egy új szerelem az életemben, egy csodás ember, férfi, tele szenvedéllyel, mélységgel, érzelemmel és kölcsönös lesz. X év múlva meg vége lesz és visszajön, vagyis újra találkozunk Tehát nézhetjük úgy is, hogy x ideig lesz az egyik nagy Ő, ami tele lesz csodával és tanulással, majd utána jön a másik nagy Ő. Vagy csak az egyik lesz a nagy Ő...na majd kiderül.:)

2. eset:
A volt kedvesem sosem szerett szerelemmel, nem is fog. Benéztem az egészet. Egyoldalu volt! Vagy mégsem? Létezik igaz szerelem, úgy hogy nem viszonozzák? A Vígasztalások könyvében azt hallottam és talán még máshol is olvastam, hogy nem és a lelkem mélyén én is azt érzem, hogy nem, ami nem kölcsönös az nem szerelem De én most akkor is úgy érzem, hogy ez tényleg az volt részemről! :) Én tényleg szerlmes voltam/ vagyok.:( Talán majd utólag jövök rá hogy ez nem az volt?Vagy az volt, de lehetséges még olyanabb szerelem? :) Vagy mind a kettő az a maga nemében és csak azért lesz jelentéktelenebb az egyik szerelem, érzés a másiknál, mert az már a múlt és csitultak az érzelmek és az új viszont a jelenben izzik? Tehát az egész csak egy érzéki csalódás...De most mindegy ez is. Tehát itt egyszerűbb a képlet, elengedem, jön a nagy Ő, szerelem, szeretet, ölelés, összetartozás, felvállalás stb.

Tehát az irományom konklúziója!:) Vagy az 1. eset az igaz, vagy a 2. eset, mostmár tényleg el kell engednem a volt kedvesem és ettől függetlenül mind a két esetben vágyhatok szerelemre és jönni is fog és már most közeledik napról napra egy fantasztikus FÉRFI az életembe! Miért? Mert ezt szeretném és megérdemlem!