2011. április 4. hétfő - 13:08 | beküldő: Emese-mese
Sziasztok!
Néhány perce regisztráltam az oldalra, megszeretném osztani veletek az örömömet és a bánatomat is.
Úgy gondolom, hogy én egy nagyon szerencsés lány vagyok. Megvolt mindig mindenem, mégsem értékeltem. Mindig többre vágytam. A szüleim szeretnek engem, és ezt tudom is, de nem mutatták ki soha. Olyan "ridegek" voltunk egymással. Most 21 éves vagyok. A párkapcsolataim katasztrofálisak voltak. Mindig sajnáltattam magam, szenvedtem. Mindenkinek volt valakije körülöttem, csak én voltam mindig egyedül. Elhagytak, utána egy évig nem találtam magamra.. nem voltam a régi, és 2 hónapja érkezett valaki az életembe. Valaki, aki nagyon megfogott, teljesen elvarázsolt.
Előtte nem hittem volna soha, hogy érezhetek még másik férfi iránt többet is. De most már tudom, hogy ez az érzés sokkal mélyebb, mint az előzőnél. Kellett hozzá 1 év, hogy megérjek erre a kapcsolatra. És örülök neki nagyon.
2 hónapja együtt vagyunk már, imádom, szeretem, minden.. de van egy apró gond.
Nem tudom, hogy szeret e, és eleve ilyen típus, vagy nem szeret és azért, de nem mutat ki felém semmi érzelmet. Nem becézget, nem bókol, nem "nyáladzik", nem lehet látni rajta hogy olyan nagyon szerelmes lenne. Se egy "hiányzol" vagy valami.
Említettem neki ezt már, hogy olyan jól esne, ha néha hallanék, vagy olvasnék ilyet tőle. Erre azt mondta, hogy ő férfi, és az ilyen kis "nyáladzások" náluk a gyengeség jelei. De azért majd igyekszik romantikus lenni.
Szóval ő ilyen.. és ezt el kell fogadnom, ha vele szeretnék lenni. És én ezt el is tudom fogadni, tudom tolerálni egy bizonyos szintig. De belül szenvedek. És pont azért, mert soha senki nem szeretett, nem éltem még át ezt az érzést, hogy "De jó szeretve lenni". Eddig az volt a baj, hogy nem volt barátom. Most van párom, de nem érzem azt hogy nagyon szeretne engem.
Biztos vagyok benne, hogy nem ver át. És a járást ő kezdeményezte, az ismerkedést viszont én.
A tapasztalataitokat ha megosztanátok velem, nagyon megköszönném!
A hétvégét együtt fogjuk tölteni nagy valószínűséggel náluk, szülei is otthon lesznek. Szép nagy házuk van. És egy romantikus hétvégét szeretnék, hogy emlékezetes legyen nagyon nagyon, és esetleg felébreszthetem benne a romantikus énjét.
Segítsetek nekem! :)
Emese
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 1456 olvasás
-
Hozzászólások
Lolli, neki nem szoktam
Lolli, neki nem szoktam panaszkodni, de lehetséges, csak én nem veszem észre. Mától erre is figyelni fogok
...
Ne csak ígérgesd a változást magadnak, hanem tedd is meg.
Hagyd abba a panaszkodást. Szerintem a barátod unja, hogy csak erről szól a kapcsolatotok.
Képzeld magad az ő helyébe, és lásd kívülről magad.
Tegnap este megbeszéltük a
Tegnap este megbeszéltük a barátommal, hogy nem találkozunk a hétvégén, csak a jövő hétvégén... majdnem 2 hetet kell kibírnom nélküle:(
Nagyon nagyon sokat kell tanulnia a jövő hétre is :/
Próbálok türelmes lenni hozzá, nem nyaggatni, hogy jöjjön már msn-re. Neki most a tanulásra kell koncentrálnia és ezt nekem meg kell értenem. A kapcsolatunk elején volt hogy majdnem egész nap msn-eztünk, mostanra már alig fél órákat :/
Én nagyon türelmetlen ember vagyok, és általa most kaptam egy lehetőséget, hogy megtanuljak türelmesnek lenni mindenkivel. Igyekszem a tőlem telhető legtöbbet kihozni magamból. :)
Remélem a tanulás közben néha én is eszébe jutok hogy mennyire hiányzom neki:$
Nagyon jól éreztem magam
Nagyon jól éreztem magam pénteken, és szombaton is a barátommal. Szerintem ő is jól érezte magát velem.
Amikor mentem hozzá, a villamoson, és a metrón döntöttem el, hogy a barátnőmnek nem fogok mindent elmondani a kapcsolatomról, mert tényleg elbizonytalanít engem sokszor! És ez végül is nem csak az ő hibája, hanem az enyém is, mert elhiszek neki mindent, és hagyom magam befolyásolni.
Nem beszéltem meg vele semmit, mármint a barátommal. Én úgy gondolom, hogy normálisan viselkedek vele, a hisztiről leszokom mindenképpen, mert az életemet keserítené meg.. szerintem romlottam a szemében picit a hét eleji hisztimmel. Éppen ezért, hiába bizonygatom neki szavakkal, hogy több ilyen nem lesz, lehet, hogy azt mondja erre rendben.. de belül kételkedni fog. Ő olyan ember, aki a szavakra nem nagyon ad.. neki a tettek a fontosak. És idővel fogja látni hogy a hisztiről és a rossz szokásaimat (állandó fogdosás, simogatás.. kis idő után zavaró:D) elhagyom. Főleg, hogy most vizsgaidőszaka van. Remélem és bízom benne hogy értékelni fogja :):)
Bíznom kell benne, mert a féltékenykedés is megkeseríti az életemet. Nagyon sok lánybarátja van, osztálytársai, imádják őt... 2-3 lány volt akire komolyabban is féltékeny voltam. De több ismerőse is mondta, hogy nem kell izgulnom. És ő is ezt mondta. Úgyhogy a legfontosabb szerintem a bizalom, minden emberi kapcsolatban. Mert ha bízunk, akkor nincs miért hisztizni szerintem:)
...
Úgy látom, megnyugtatott a barátod, és ez jó dolog.
A barátnőddel meg kitárgyalod a kapcsolatod minden részletét, vigyázz hogy nehogy elveszítsd a hitedet magadban. Azt mond amit akar, és ha úgy látod, hogy csak elbizonytalanít téged, akkor nem kell elmondani neki mindent.
Kérdezd meg a barátodtól, hogy ő mondta e azt a barátnődnek, hogy te tapadós vagy.
Mondja a szemedbe, és ne a másik félen keresztül kommunikáljon veled, mert az gyanakváshoz vezethet.
Veled legyen őszinte a kapcsolatotokról, és ne a barátnődnek mondja meg, ha valami veled kapcsolatban nem tetszik neki.
Ez a nap is szomorúan
Ez a nap is szomorúan kezdődik...
Barátnőm szerint el fogom üldözni a barátomat... és ő honnan veszi ezt? A pasija és az én pasim nagyon jó barátok.. Valószínűleg mondott egy két dolgot neki.
És tapadós vagyok szerinte :S És nem mondja meg honnan sejti... úgyhogy tuti az én barátomtól. :(
Ma megbeszélek vele mindent. Remélem sikerrel......
Szó szerint így van ahogy
Szó szerint így van ahogy leírtad nekem Lolli, te nagyon tudsz valamit :)
Ha magamat szeretem, nincs szükségem mások - jelen esetben a párom - szeretetére. Tehát magamon kell változtatni.. Hisz senki nem szeretne együtt lenni egy negatív, örökké síró és panaszkodó valakivel.
Bűnfaló, bennem az elején váltottál ki nagy nagy indulatot, amikor írtad, hogy nem szeretem őt. Az írásod végére már mosolyogtam:D
Hidd el, hogy néha a kemény szavak sokkal hatásosabbak mint a kedves szavak. És elgondolkodok azon amit írtál, de ez így egyszerre "sok" információ, és meg kell emésztenem.
A tegnap délutánom sokkal jobban sikerült mindennél.
A barátom rám írt msn-en, nem volt internete hétfő este. Ezt tudtam is. De hogy miért nem szólt? Ezen voltam kiakadva. Hát azért nem szólt, mert nem volt pénze a telefonján. Ezt is tudtam. Azt is tudtam, hogy van a családban legalább 3 mobiltelefon még, amiről szólhatott volna. Kiderült, hogy ő olyan ember, hogy nem szeret kölcsönkérni senkitől semmit, még családon belül sem. Ezért nem szólt. Kedden pedig egész nap iskolában volt, azért nyomta ki a telefon hívásomat állandóan. Hozzáteszem, hogy én úgy tudtam, hogy délig van suliban. Ezért már mindenfélét elkezdtem képzelni:D
Haragszik rám, rossz volt a hangulata tegnap. Morcos volt, duzzogott. Sokat kell tanulnia, amit már írtam is nektek, úgyhogy hagytam őt tanulni inkább.
Nagyon sajnálom a tegnapi kis jelenetemet, megbántam nagyon. De ezek után sokkal jobban megbecsülöm őt. Azt is leírtam neki, hogy úgy érzem, nem vagyok számára annyira fontos. Erre ő azt válaszolta, hogy nem tud úgy viselkedni már most hogy mindennél fontosabb vagyok neki. Idő kell neki az ilyen dolgokhoz, és ez nála természetes. Megnyugtatott, hogy nem velem van a gond:) És én ennek nagyon örültem. Este 10ig beszélgettünk, utána mentem is aludni. Kipihentem az elmúlt 2 napot.
Ki szeretném engesztelni őt.
Pénteken találkozunk, ott is alszok nála, aztán szombaton este hazajövök, hogy tudjon tanulni még.
Szerencsére nekem egyszerű munkám van, recepciós vagyok, úgyhogy van időm olvasgatni itt az oldalon. :)
Igyekszem szeretni magam, magamon dolgozni, változtatni, aztán úgy is jön a többi.
De a legfontosabb most szerintem, hogy múljon el a haragja és a rossz kedve felém, és legyen jókedvű újra.
Várom az ötleteket :) :P
...és még a címmel
...és még a címmel kapcsolatban jutott az eszembe egy gondolat, hogy a szeretetet nem lehet megszerezni senkitől és semmiből. Így hát az nem szerencse kérdése! Óriási tévhit, társadalmi agymosás. Vakítás, szemfényvesztés. Semmi egyéb.
A szeretetet megengedni lehet. Vagy meg engeded, hogy beáramoljon, vagy nem. Jelenleg akadályozod.
Remélem adtam egy kis meditálni valót.
Bocs hogy ilyen kemény. De ez van. Vagy felébredsz a téves álomvilágból, vagy szenvedsz tovább. Ez a két lehetőség van. SZENVEDÉS v. SZABADSÁG
A gondolatokat nem nehéz meg
A gondolatokat nem nehéz meg állítani, mivel folyton ezt tesszük. Ezt tudjuk a legjobban.
A gondolatok jönnek és mennek. Függetlenül mindentől. Ám amikor odafigyelsz valamelyikre, azonnal megálljt parancsolsz neki és elkezded vizsgálni, elemezni, minthogy tovább engednéd.
Úgy hogy egyáltalán nem nehéz a gondolatokat megállítani. Ezt már jól begyakoroltuk.
Úgyhogy inkább azt kellene most már begyakorolni, hogy meg tudd engedni, hogy haladhassanak a maguk módján tovább.
De mondok én még keményebb dolgot erre szerelem dologra. Tisztában vagyok vele, hogy kemény lesz, de csak az tud segíteni, aki képes felismerni és kétségbe vonni az eszméidet. Azt, amiben hiszel és csak akadályoz.
Szóval mi is a szerelem?
Van egy elképzelésed a másikról. Minden megvan a fejedben, milyen legyen. Még talán le is írod ezeket a gondolatokat. Legyen magas, alacsony, kövér sovány, barna, vörös, szőke, hosszú illetve rövid hajú, zöldszemű, kék, vagy lila, sárga és még egy csomó mindent. Kész a teljes lista, milyen legyen. Ez vagy le van írva, agy nincs, nem ez számít. A fejedben ott van.
Aztán hirtelen ott terem előtted egy ember a listáddal teljesen azonos. Éltek éldegéltek és egyszer csak a listáról kihúzol valamit, mert az még sincs meg benne, aztán a következőt és a következőt és így tovább...
Sajnos kedves olvasó, Te nem abba az emberbe vagy szerelmes, még csak nem is szereted, mert képtelen vagy látni, a listádtól. Sajnos, Te a listádba vagy szerelmes és nem abba a valakibe, akit még látni sem látsz, nem hogy értsd, vagy szeresd.
Dobd el a fejedből az előítéleteidet, a címkéidet, minden elképzelésedet valakiről és kezdj el végre tisztán látni. Vagy mondhatnám azt is, hogy itt az ideje végre felébredni a hülyeségből, az illúzióból, amit magad kreálsz, és szenvedsz tőle, mert nem úgy ugrál a világ, ahogy Te fütyülsz neki.
Ha változtatni szeretnél a dolgokon, akkor felejtsd el végre, hogy a külvilágot kell megváltoztatni. Változtass magadon és megváltozik a világ.
Aminek ellenállsz, az veled marad. Addig, amíg ellenállsz neki, amíg a figyelmeddel erőt adsz neki.
Amint veszed a bátorságodat, összeszeded minden erődet és megengeded végre, hogy megtörténjen veled a jelen, akkor végre szabaddá válsz. Addig csak vakon járkálsz és mindig keresni fogsz valakit, vagy valamit, hogy jobb érzéseid legyenek, önző módon. A legrosszabb, amit tehetsz az életed ellen az, ha menekülsz az érzéseid elől.
Egész életében egyesek azzal küszködnek, miként tudnának megszabadulni saját szenvedéseiktől.
Hogyan tudnál megszabadulni olyantól, ami nem is létezik? Csak a fejedben? Úgy, hogy nem hiszed el!
Remélem néhányotokból dühös indulatokat váltottam ki, és végre elgondolkozik, hogy vajon miért érzi magát dühösnek.
"A szeretet néha kemény és jól pofán vág, hogy észrevedd mennyire vakon élsz"
Szeretettel!
...
Kétségbeesett vagy, és dramatizálod a helyzetet a gondolataiddal.
A tehetetlenséget nem élted meg.
feltehetőleg feszültnek is érzed magad.
Egy idő után kisugárzod magadból a nyomást, ami benned van és ki is vetítheted rá.
A hátráltató gondolatoktól kellene megszabadulni, hogy bízhass magadban, és a másikban.
Valószínűleg máshogy fejezi ki feléd a szeretetét, nem úgy ahogy te elvárod.
Magadat ha megszereted, akkor senki szeretetére nem lesz szükséged.
Azt a hiányt amit régen elszenvedtél, senki sem fogja helyetted begyógyítani.
Túlságosan aggódsz.
Emlékezz vissza életed egy olyan eseményére, amikor tehetetlennek bizonyultál, mert nem tudtad, hogy kire számíts. Ezt elevenítsd fel. A párkapcsolat nem fogja begyógyítani, de te magadért megteheted.
Nem ártana egy gondolati tisztítás, amit magad is könnyedén megtehetsz, hogy kikapcsolódj az agyad forgatta múlt történeteiből, amiket ismételsz. Illetve ismételed az érzéseidet, negatív gondolataidat szokás szerűen.
Ez olyan mintha rágyújtanál egy negatív érzés cigire. Ettől függ, hogy hogy érzed magad, nem pedig attól, hogy TE hogyan akarod érezni magad. Más kezébe adod az érzéseid hatalmát. Lásd meg ezt.
A folyamatot meg lehet állítani.
Talán még mindig lehet kapni jópofa fém keverőtálakat, amik az összes háztartásban fellelhetők.
Kb. 4db kell. Egy mély, egy közepes, egy kisebb, és a legkisebb. :)))
Fogsz egy fakanalat, és bevonod textillel.
Lefekszel, és a legmélyebbet az alhasadra teszed, és megütöd a fakanállal az oldalán.
Csak a hangra figyelsz, egész addig, amíg az a legfinomabban el nem ül, majd újból ütsz.
A közepes tálat a hasad közepére teszed. A kicsit a melled közé, és a legkisebbet, fent a mellkasodra.
Érdemes 4-percenként cserélgetni a tálakat, mert idővel megunod a hangjukat.
A kisebb tálakat az élén kell megütni, mivel könnyen elmozdulnak.
Először próbáld negyedórán keresztül, majd pár nap múlva egyre hosszabb időre, egész 1 órára kitolva.
Egy hét intervallumban ismételgesd ezt a gyakorlatot.
Közben csak a hangra szabad figyelni, és az ütésre.
Egyébként nem is tudsz máshova figyelni.
Ez a szokatlan tett, teljesen kikapcsolja a gondolatokat a fejedből.
Valamint a gondolat nélkül töltött órák száma összeadódik, és megnő a belső energiád, ezt meg fogod érezni.
Megnő az intuíciód, kreatívabb leszel.
Nehéz megállítani a gondolatainkat amik őrölnek minket, de nem lehetetlen.
Köszönöm Cathsy! Türelmes
Köszönöm Cathsy!
Türelmes leszek, már az is vagyok. Lenyugodtam. Azért is jó, ha ilyen türelmes vagyok, mert ha látja, hogy ebben a nehéz időszakban türelmes vagyok vele, és támogatom, akkor az sokat ér nagyon, szerintem. Úgyhogy ezen leszek.. :)
:)
Neten keress rá a szeretet nyelvre. Párkapcsolatban ez okozza a legtöbb gondot: más a szeretet nyelvünk. Van hozzá rövid kis teszt is, töltsd ki, és töltesd ki vele is. Így megtudjátok egymásról, melyikőtök hogyan fejezi ki azt, hogy szereti a másikat. Például, aki "bújós típus", annak a szeretet nyelve valószínűleg az érintés. Ezt adja, ezt is várja el a másiktól. Ha a másik fél szeretet nyelve mondjuk a minőségi idő, akkor ezt adja, és ezt is várja el. Kb olyan, mintha az egyik olaszul, a másik svédül beszélne. Nem értik egymást. De ha tudom, hogy én olaszul beszélek, ő meg svédül, akkor már tettünk egy lépést a megértés felé.
Írod azt is, hogy most zh-kat ír, készül a szakdogára. Ez baromi feszült időszak. Zh előtt én is ideges, ingerült vagyok, nem szívesen csacsogok senkivel. Azzal se, akit amúgy imádok. A közeli ismerőseim is tudják, hogy ma még lehet velem beszélni, de holnap már nem, mert pénteken latin doga, szombaton másik két zh, és idegbeteg vagyok tőle... Szóval türelem!
Igazán nincs mit! Tudom
Igazán nincs mit! Tudom milyen érzés ez, és azt is, hogy mennyire nehéz legyűrni. Próbálj meg inkább csak magadra koncentrálni most, esetleg mondogass magadnak olyasmiket, amitől megnyugszol és jobb kedved lesz. Ezek általában szoktak valamicskét segíteni, csak kitartóan kell csinálni! :)
Köszönöm Kamilla. Igazad van
Köszönöm Kamilla. Igazad van mindenben, de a legrosszabb a várakozás kétségek közt. :/
Én egyébként is érzékenyebb vagyok, nagyon hamar eltörik a mécses, izgulós vagy. Nincs étvágyam sem, 1 szendvicset ettem egész nap és nem is kívánom az ételt. Pedig aztán én 2 óránként minimum eszek:) :D
Türelmes leszek, és megvárom amíg feljön msn-re, többet nem írok neki, nem hívom fel stb...
ne keseredj el
Kedves Emese-mese!
Igazat adok Neked abban, hogy rosszul esett amit csinál, vagy inkább nem csinál.
De azt mondom, hogy légy türelmes, mert sosem tudhatod, hogy mi van a háttérben. És mivel a leírásodból a párod elég befelé fordulónak tűnik nekem, nem csoda, ha feléd is zárkózott. Ha majd amikor lehiggadnak a körülmények, egy alkalmas pillanatban személyesen megkérdezed tőle, hogy ez miért volt, kedvesen elmondod neki, hogy Téged ez bánt, és megkéred, hogy legközelebb erre jobban figyeljen, szerintem nagyobb eredményeket érsz el nála.
Arról nem is beszélve, hogy nem érdemes ilyen dolgokon örlődni. Pláne! ha azt nézzük, hogy mi a Titok lényege: a frekvenciák. Nem várhatunk kedvező hatásokat, ha negatívak vagyunk. Ezért mondom, hogy ha ne vedd annyira magadra ezeket! Adj időt neki is, magadnak és kettőtöknek is, hogy összecsiszolódjatok.
Mellesleg jegyzem meg, ami nekünk ésszerűnek tűnik, azt a pasiknak teljesen másik nyelv, amit hát Isten bocsá' nem tanítottak meg velük az oviban :)
Én amit eddig megtanultam a kapcsolataimból, az az, hogy nem szabad ajtóstul a házba rontani, meg kell várni mindennek az idejét, és a higgadt és elfogadó kommunikáció fontos!
Remélem a napod további része kellemesen alakul, és sikerül zöldágra vergődnök a barátoddal!!
Azt hittem, hogy a tegnapi
Azt hittem, hogy a tegnapi nap valaminek a kezdete... de az estém egy pokol volt.
Mindennap beszélünk este msn-en. Most kicsit kevesebbet, mint az elején, mert zh-kat ír, tanul, nyelvvizsgára készül, és a szakdolgozatát írja. Mindenesetre én vártam őt msn-en. Mindig rám írt, még ha tanult közben, akkor is. Tegnap nem írt. Én sem írtam rá, mert azt hittem rejtve van és tanul. Tudtam, hogy ha befejezi, úgyis fog írni nekem. Hát nem írt. 20 órától éjfélig ott ültem a számítógép előtt. Sírtam, teljesen kétségbe voltam esve, hogy mi történt, miért nem ír. Tudni kell azt is, hogy az internete nem a legjobb, és sokszor van olyan, hogy elmegy magától, és nincs internet. Erre gondoltam én is. Hogy nincs internete már megint. És nem is ezzel van a baj. Hanem hogy nem szól nekem, hogy ne várjam őt, menjek aludni inkább, mert tudja jól hogy ott ülök és várom.. Mobilján nincs pénz. Telefonján sincs facebook. A házukban kb 3 emberből csak volt valakinek a kártyáján pénz szerintem... igazán szólhatott volna.
Én olyan kétségbeesett voltam, annyira ki borultam, hogy írtam neki egy sms-t. Barátnőm szerint durva lett, de szerintem nem annyira.
Leírtam benne, hogy 8 órától itt várlak msn-en, hol vagy? Igazán szólhatnál hogy ne várjalak, mert elmentem volna már rég aludni. Ezek mind azt bizonyítják hogy nem vagyok fontos neked, kicsit sem, pedig te nekem nagyon fontos vagy:( De ez így mit sem ér..
Valami ilyesmit írtam.. Nincs lehetetlen, csak tehetetlen :(
1 órára rá megbántam hogy ilyet írtam neki, és küldtem egy kedves sms-t neki. Visszaigazoló sms azonban nem jött.. kikapcsolta a telefonját ezek szerint..
Írtam neki msn-en is ma reggel, bocsánatot kértem. Iskolába van 9 órától, úgyhogy most azért nincs fent. Próbáltam a benti telefonomról felhívni őt, hát ki van kapcsolva... kérdem én, még ő van megsértődve? :O
Említette vasárnap, hogy a héten 2 zh-t is fog írni, én arra tippelek hogy most írta az egyiket, és azért van kikapcsolva. Ha miattam lenne, az hülyeség lenni szerintem, mert egyszer úgyis kell beszélnünk. Sms-t így is tudok írni. Örökké nem lehet kikapcsolva, úgyhogy nem tudom mi történt.
A lényeg, hogy nem ad életjelet magáról. És ilyen még nem volt soha.
Odafigyelek rá, figyelmes vagyok, kényeztetem, még azt is felajánlottam neki, hogy a sok tanulása miatt nem tudnánk annyit találkozni hétköznap, úgyhogy inkább ne is találkozzunk, csak hétvégente, és tanuljon inkább otthon. Még a szakdolgozatában is segítettem. És ezt teszi velem. Szerintem nem ezt érdemlem :( Vagy mégis?
Rosszul érzem magam, nagyon rosszul. Álmos vagyok, fáradt vagyok, kisírt szemeimmel jöttem be dolgozni. Kétségbeesett vagyok, ugyanakkor csalódott is. Azt hittem végre megtapasztalhatom azt az érzést, amikor TUDOM hogy szeret, hogy fontos vagyok neki, hogy számítok neki nagyon is, azt, hogy én vagyok az élete értelme, de nem úgy néz ki. Vagy pedig, valami hatalmas dolog történt, amiért nem írt nekem..
Én becsülöm őt, olyanokat tettem már meg ebben az 1 hónapban, amit soha egy pasinak se tettem volna meg.
Egy jó tanács mindenkinek: Becsüljétek meg a párotokat nagyon, és adjatok hálát azért, amiért mellettetek van valaki, aki igazán szeret titeket.