Gondolataid hatalma

Gondolataink teremtő erővel bírnak, ez kétségtelen. Ha eléggé tisztán el tudok képzelni egy tájat, akkor azt papírra tudom vetni, és ezzel máris alkottam egy rajzot. Amiről ritkábban lehet hallani az az, hogy közvetett módon miképp lehetséges bármilyen változást előidézni csupán a gondolat erejével. Talán már észrevetted azt, hogy az a személy, aki az elétet igazságtalannak látja, egyre több számára igazságtalan helyzetbe kerül. Úgyszintén, aki a betegségre, mint egy pusztító veszélyre összpontosít, az gyakran betegszik meg, aki az embereket barátságosaknak tartja, azzal valamiért könnyebben ismerkednek, és fordítva. Egyszóval létezik egyfajta kapcsolat a valóság és a gondolkodás között, amit érdekes módon bárkinél észrevehetsz. Ez valamennyire logikus is. Érdekes jelenség még a placebo hatás: a betegnek odaadnak egy semleges tablettát, amiről kapcsolatban elhitetik vele azt, hogy különleges és jótékony hatású. Attól a pillanattól kezdve, amikor a beteg erősen elkezd hinni abban, hogy javulni fog az állapota, automatikusan beáll a gyógyulás folyamata.

Úgy tűnik tehát, hogy létezik a gondolatnak egy olyan formája, amely képes átformálni fixnek hitt valóságot.

Egy olyan kísérletet szeretnék megosztani veletek, amit bárki kipróbálhat és ami a gyakorlatban is rámutat arra, hogy hogyan képes a gondolat befolyásolni a valóságot. Röviden annyit, hogy két babszemet kell kicsiráztatnod azonos körülmények között azzal a különbséggel, hogy az egyiket folyamatosan táplálni fogod a gondolataiddal. 2-3 hét után pedig azt veheted észre, hogy az a növény, amelyre telepatikusan hatottál, nagyságrendileg jóval megelőzi azt a másik növényt, amelyik ugyanannyi napfényt és vizet kapott. A gyerekek sokkal látványosabb eredményt képesek elérni. Először is két babszemre lesz szükséged. Helyezd el őket két azonos nagyságú, vastagságú és nedvességű vattába. Fontos, hogy a vatta kissé lukacsos legyen annak érdekében, hogy megfelelő oxigénhez juthasson a két szem. A két vattát kezdetben rakd 2 kis tálra, majd miután kicsirázott átrakhatod őket egy nagyobb pohárba, később pedig már földbe ültetheted. A két babszemet rakd egymás mellé, és ugyanannyi vizet adj mindkettőnek ahhoz, hogy mindkét növény ugyanannyi napfényt és vizet kapjon. Válassz ki egyet közülük, amelyre majd a gondolataiddal hatni fogsz, és valamilyen módon jelöld meg, hogy a továbbiakban majd egyből felismerhesd. Én például egy kisebb cédulát raktam elé, amire egy mosolygó smiley-t firkáltam, de ez teljesen egyéni, hogy kinek hogy szimpatikusabb. Minden este lefekvés előtt, illetve minden reggel ébredés után hunyd be a szemed 5 percre, és képzeld el amilyen érzékletesen csak tudod, ahogyan az általad kiválasztott növény lassan kicsirázik, majd kihajtja a legelső levelét, tovább növekszik, és ahogyan nő, úgy egyre több levelet hajt ki. Érezz szeretet, amikor a növényre gondolsz, örülj annak, ahogyan fejlődni látod a gondolataidban. Ha gondolod, akkor szólhatsz is hozzá. Megmondhatod neki azt, hogy szereted, hogy vigyázol rá, vagy pedig megkérheted arra, hogy fejlődjön ki szépen. Napközben amikor csak az időd engedi, nézz a kiszemelt virágra, és küldj szeretetet felé. Gondolatban azon sikerélmenyeidről, jó tulajdonságaidról és terveidről mesélj neki, amelyek benned pozitív érzéseket keltenek és boldoggá tesznek. Ha senki sem lát/hall, akkor meg is babusgathatod és hangosan is szólhatsz hozzá. Végül pedig a legfontosabb, hogy légy türelmes! Ez a fajta energiaátadás nem csak egyoldalú. Általánosságban véve a te közérzeted is egyre jobb lesz az idő múlásával. Ugyanennyire fontosak az emberi kapcsolatok is, és ennyire számít az, hogy embertársadat biztatod vagy pedig kigúnyolod. Ugyanígy kihat a gondolkodásod mindenre ami körülötted van és terád egyszerre.

Egyre jobban!



Kedves Pipacsvirág

Köszönöm a linket, jópofa a kísérlet!
A lefagyasztott víz viselkedésről már hallottam, nagyon érdekes dolgok ezek. :)

Amikor először kipróbáltam ezt a kísérletet, akkor még másodikos vagy harmadikos voltam(9-10 éves lehettem). Biológia házi feladat volt és kaptunk rá X napot. Akkor még semmit sem tudtam a gondolatok teremtő erejéről, csak egyszerűen "beleszerettem". :D
Hülyén hangzik, de így volt. Valahogyan ráereztem arra, hogy kapcsolatban állok vele. Olyan érzés volt, mintha szólni akart volna hozzám, én pedig csak kíváncsian figyeltem. Ekkor értettem meg azt, hogy valami hasonlót üzenhetett: "hé, itt vagyok, ugyanúgy élek, ahogyan te is. Egy mélyebb dimenzióban ugyanis mind egyek vagyunk." Nagy szeretetérzet fogott el, én pedig csak egyre többet figyeltem rá. Egy 9-10 éves gyerek színvonalán üzentem neki gondolatban, és bár reakciót nem hallottam/láttam, de éreztem, és teljesen megértettem azt, amit most szavakkal nem tudnék egyértelműen megfogalmazni. Oly hirtelen és olyan nagy sebességgel kezdett el fejlődni, hogy nem volt szükség egy második babra ahhoz, hogy a szüleim is elcsodálkozzanak rajta. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy kb. olyan 6-7-szer nagyobb volt az én növényem minden osztálytársaménál.

5-6 év után már szereztem némi ismeretet ezekről a dolgokról, és eldöntöttem, hogy újra kipróbálom. Ezzel az alkalommal nem volt olyan nagy az eltérés(kb csak két és félszeres), de egyértelműen meggyőzött arról, hogy működik a dolog. :)