2011. augusztus 4. csütörtök - 09:00 | beküldő: Egnesz
Szeretnék segítséget kérni Tőletek, mert 2 hete csak őrlődöm, és nem jutok sok mindenre. 33 éves Nő vagyok, régóta egyedül, de nem magányosan.
Az Én életem elég egyhangúan működött, egészen 2011-ig. Aztán rájöttem, hogy ha változást akarok, Nekem kell tennem érte! El kezdtem járni kineziológushoz, aminek meg is lett az eredménye. Szakmailag előbbre jutottam, így több lett az önbecsülésem is.
De a magánéletem egyenlő volt a 0-val, több éve. Aztán tavasszal valamilyen megmagyarázhatatlan ok miatt regisztráltam egy oldalon, amiről később kiderült, hogy társkereső. Valahol a lelkem mélyén éreztem, hogy még nem vagyok "Kész" erre, mert sok mindent nem tudok még magamról. Szó mi szó, jöttek is az üzenetek, alig tudtam megszámolni őket. De egyik sem volt olyan, amitől beindult volna bennem valami, így mindegyiket sikerült "lepattintani". Nem is tudom, Nálam ez valamilyen belső reakció, a megérzéseimre hagyatkozva. Vagy 10-15 pasit sikerült lerázni, de igyekeztem nem bántó lenni. De az egyik üzenet mégis más volt. Jól esett, és megnevettetett. Őt nem érdekelte, hogy le akarom rázni. Levelezni kezdtünk. Nagyon megfogott a nyíltságával, humorával. Szinte mindent megírtam Neki, kiöntöttem a szívem. De ez fordítva is így volt. Igaz, Nekem tetszett közben Valaki, de tudtam, hogy nincs értelme, és csak bánatot okozott volna. És mindeközben az járt a fejemben, hogy miért nem tetszik ez a férfik, aki annyira belelát az érzéseimbe, annyira megértő, hogy az már fájt. És 1 hónap múlva már annyira beleette magát a gondolataimba, hogy ha egy este nem írt, kész voltam. És akkor rájöttem, hogy az a Férfi, akire mindig is vágytam, ITT van. Megijedtem. Mert akit kívántam magamnak, az eljött!! És rájöttem később, hogy minden ideál, amit felépítettem magamnak, csak hazugság volt. Mármint a külsőségeket tekintve.
Újra meg próbáltam lerázni, mondtam, felejtsen el! Nem értette! Összeszedtem minden bátorságom, és megírtam Neki, hogy Nekem ez már kicsit több, mint levelezés. De félek a találkozástól. Megnyugtatott, lelket öntött Belém. Chatelni kezdtünk, majd telefonon is beszéltünk. Olyan összhang alakult ki közöttünk, amit ritkán tapasztalok. Szinte a gondolataimat is látta. Félelmetes volt!
Majdnem 2 hónap múlva az első levél után találkoztunk először. Az az érzés, amikor megfogta a kezem, leírhatatlan volt! Olyan energiákat éreztem, mint soha! Szárnyaltam! És már nem érdekelt, hogy külsőre nem olyan, mint amilyet megálmodtam, mert Benne is volt Valami, ami megfogott. Beleszerettem. Amikor együtt vagyunk, az valami fantasztikus. Nem gondolkodom, nem agyalok, nem görcsölök. De ha nincs Velem, olyan, mintha kiszakítanának Belőlem egy darabot!
Én szerelmes, Ő nem, bár szeret. Azt mondja, ha nem találkozunk hiányzom Neki. Mégsem tesz érte semmit. Látom, fél valamitől. (8 hónapja lépett ki egy 6 éves kapcsolatból, mert megcsalták.) Talán még nem készült fel egy új kapcsolatra? Nem érti, miért vagyok olyan biztos, hogy szeretem Őt. Mit szeretek benne, hisz nem is az esetem?-kérdezte. Hogy hozzám egy jóképű férfi való, nem Ő!!! Nem érti, hogy ez teljesen másról szól! Mondogatja, ismerkedjek mással is! Ez fáj! Ha meg együtt vagyunk, látom a tekintetében, a mozdulataiban, hogy ragaszkodik hozzám. Ölelget, puszilgat. De két hete nem találkoztunk. És ez nagyon fáj!! Igaz, tudom, hogy ebben az időszakban sok a munkája, mégis kiborultam. Én szabadságon vagyok, így ez még nehezebb. Mondta, foglaljam el magam, és igaza volt! Túlságosan is ráérek agyalni, így rágörcsölök mindenre. Igaza volt!
És most itt vagyok, fel kell építenem Önmagam újra! És várni. Rá. És megmutatni, hogy nem egy hisztérika vagyok, hanem Nő, aki hisz Magában, hisz a jövőjében. Mert van! Van célom, van feladatom! Lehet, hogy hülyeség, de 3 asztrológus -és itt ezen az oldalon a Párkapcsolati Tanácsadó is- megerősített, hogy van közös jövőnk. Csak ezt Ő még nem látja. De nem akarok semmit ráerőltetni. Viszont félek, hogy elveszítem!
Nem tudom, mitévő legyek! Meditálok, tornázni járok, elfoglalom Magam. Takarítok, rendezkedek. Üveget festek. És várok. Türelmet gyakorolok. Mert ÉRZEM, hogy nem lehet ennyi! Mert az intuicióim még soha nem csaltak meg!
Több olyan férfi volt már, akiről éreztem- hiába szerettem-, hogy el kell engednem. És megtettem. De most nem érzem!!!
Mit tehetnék még? Van valamilyen jó ötletetek??






Hozzászólások
Soha nem késő!
Kedves Noma!
Nagyon örülök, hogy végre egy férfinek is válaszolhatok. Miért ilyen nehéz a párkapcsolatok nagy része.
Megtaláljuk azt, akit szeretünk. Együtt élünk Vele. De... valahogy nem az igazi? Mi az az Igazi? Sokan keresik, kutatják. De NINCS olyan, hogy Igazi. Szerintem.
Miért van az, hogy sokan azt nem becsülik, ami ott van Velük? Ahelyett, hogy örülnénk, szeretnénk. Este Hozzá bújva adhatnánk hálát az Istennek, hogy Ő ott van Velünk. Mert ki tudja? Mit hoz a holnap? És későn döbbenünk rá, hogy mennyire szerettük? Ezért sírom el Magam mindig, ha hallom Polyák Lillának a dalát. Gondolom ismered.
Én azt mondom Neked, soha nem késő. Mi értelme van titokban reménykedni? Miért nem adsz egy esélyt Magadnak? Félsz? Mert mint írtad, sokat vétettél ellene? Ha szereted, győzd le az egód! Mit érnek azok a reménykedéssel eltöltött pillanatok, ha Vele is lehetnél? Ha csak egy beszélgetés erejéig! Neki nem esne jól szerinted?
Én csak Magamból tudok kiindulni. Engem is nagyon bántott, sőt, még most is, amit tett. De a legrosszabb, hogy csalódnom kellett Benne. Nem hittem volna, hogy ennyire gyáva, gerinctelen... És, hogy hazudott. De igenis jól esne, ha találkozhatnánk, és bocsánatot kérne személyesen. És felvállalná Magát. De az, hogy lassan 5 hónapja fel sem hív, és pár levélben próbálta tisztázni Magát...Ez fáj! A néma csend, és az, hogy csak találgathatok, hogy mi volt a baj? Én egy dolgot kértem mindig: Őszinteség! Semmi több!
Egy valami ad Nekem erőt. A Hitem. Bárki, bármit mond, csak a belsőmben megszólaló kis hangot hiszem el. Mert a HITED akkor legyen a legerősebb, amikor a legnehezebb! Ja, és sokszor a láthatatlanban van az igazság!
Nehéz az elengedés.
Hosszú fájdalmas dolog az elengedés Kedves Egnesz. Ha valakit igazán szeretsz, soha nem tudod elengedni. Két éve váltam el többnyire az én hibámból a második feleségemtől mégis néha úgy érzem itt van velem. Elhagytam egy másik nőért és az új mellett éreztem rá hogy csak a régit szerettem csak igazán. Ő már a sokadik férfit fogyasztja azóta. Nem találja a helyét. Titokba még reménykedek, hogy egyszer megint vele lehetek de nem merem megkeresni mert sokat vétettem ellene. Mintha az ördög szált volna meg amikor vele voltam. Mindent megbántam de azt hiszem már késő. Remélem a tiéd még visszatalál hozzád.
Jól gondold meg!
Kedves!
Én nem javasolok semmit. Mert néha Én is megbántam. Nagy sokkot okozott. De Én akartam, mert TUDNI akartam, miért működik ez az egész így. És miután ez sem adott megoldást, csak egy választ, így most "takarítom" Magam. Mert a tudat, hogy amilyen most Ő, azt Én okoztam anno.
Nos, egy regresszió, amit Én csináltam, valójában nem hipnózis. Egy meditatív állapot. Minden külső zajt érzékelsz, mégis, úgy látod, mint egy filmet. Én nehezen kapcsolok ki, ezért csak a 2. alkalommal sikerült. Az első találkozás egy beszélgetéssel zajlik. Ez 1 órás. A második alkalommal történik az utazás. Erre rá 21 nappal, a tisztulás után még egy beszélgetés. Ennyi.
Ha nincsenek olyan kérdéseid, nincsenek nagyobb problémáitok, akkor Én személy szerint nem alkalmaznám. Inkább menj el egy asztrológushoz, szinasztriát csináltatni. Ha már szeretnél valamilyen bizonyítékot. Az megmutatja, milyen jövője van a kapcsolatotoknak. Ha az emailemre írsz, akkor tudok ajánlani Neked egy nagyon jót, és nem drága! Sőt. Én úgy veszem ki a leveledből, kicsit zaklatott vagy.
Ha szeret, és szereted, akkor rendben van. Ha bizonyítja, akkor rendben van. Ha megbízol Benne, akkor jó. DE!! Ha félsz, akkor ott gondok lesznek! Inkább a félelmeidet próbáld meg ledolgozni. Magadat erősítsd! Önmagadban legyen meg mindaz, amitől szárnyakat kapsz! Tudom, mert most Én itt tartok! De egyedül! És NE programozd be, hogy "elveszíted"! Mert akkor úgy is lesz! Tapasztalat! Ha pedig a fizikai kapcsolat is tökéletes, akkor pedig tényleg nem kéne aggódnod.
Nem tudom, a visszatérése után leültetek-e beszélgetni. Nem nagy lelkizésre gondolok. Én értem, hogy van ugyebár a feltétlen bizalom, szeretet, szerelem, vágy. De itt Te már sérültél egyszer.
Ha szeretnéd, bővebben leírok dolgokat, de nem itt. Az már túl személyes.
Egnesznek
Kedves Egnesz,
hihetetlenül érzékenyen tud érinteni, amikor arról hallok, (olvasok) hogy egy szerelmes nőt elhagytak.
Miért? Magam miatt, de ebbe most hosszasan nem bonyolódom bele … Mindenesetre annyira felkavart a hozzászólásod, hogy azonnal a telefon után nyúltam: Hol vagy kedvesem? Szeretsz? Kicsit csodálkozott a kérdésemen, hiszen néhány órával előbb biztosított szerelméről, de aztán kedvesen így szólt: persze, hogy szeretlek, vajon mi jutott már megint eszedbe, édesem?
Nem emlegettem fel neki a múltat és nem tettem említést a felkavaró hozzászólásodról sem.
Tudod, egyszer már elhagyott engem, ő is szó nélkül, köszönés nélkül ment el, azt hittem, belehalok … visszajött, most boldogok vagyunk, de ez az egész beárnyékolja egy picit a kapcsolatunkat.
Nagyon bízom benne, de tudat alatt meg-megfordul a fejemben … érted … a múlt miatt. Nem akarom őt elveszíteni, mert soha, senkit még ennyire nem szerettem... nem is fogok, mert így szeretni, csak egyszer tud az ember.
Naponta megélem, mennyire vágyom rá testileg, lelkileg. A közelségét kívánom, érezni akarom … te biztosan megérted, miről beszélek.
A „radarom” kétségbeesetten keresi, ha néhány percre elveszítem érezni.
Írnál nekem bővebben regressziós hipnózisról, hogyan zajlik, mire ad magyarázatot!? Mit tudtál meg konkrétan?
Javasolnád nekem, hogy vegyek részt valami hasonlón!?
Kedves!
Kedves Szilvácska!
Örülök örömödnek! Én ezt elég régen írtam, pontosan fél éve. Sok minden történt azóta. Ő elment. Válaszok, magyarázat nélkül. Ennyi. Pedig...Tudom, megérzéseim jók voltak. Jók és rosszak is.
A regressziós hipnózison is túl vagyok, ami abszurd, de logikus magyarázatot adott mindenre. Ettől függetlenül elhagyott, annyi fájdalmat okozva, amit pont Tőle nem vártam volna. És ezt senkinek nem kívánom. Talált Magának mást, aki képes arra, hogy kihasználja. Én erre nem vagyok alkalmas.
Néha még most is ÉRZEM Őt. Fura, felkavaró.
A terapeuta azt tanácsolta, engedjem el. Nem tudom. Mert egyszer már megtettem. És visszajött. Talán még nem vagyok kész szembenézni Vele?
Előtte le akarok számolni azokkal a félelmeimmel, amik Hozzá kötnek.
Egyáltalán nem keltett Bennem felháborodást, amit írtál. Ez az élet szerves része. Enélkül nincs élet.
Bennem Ő olyan vágyat tudott ébreszteni, amit eddig más nem. És sajnos még ennyi idő után is érzem. Vágyom Rá. Nincs jobb szó!
És ez lassan, de fokozatosan felőröl. Fizikailag, szellemileg. És lassan 5 hónapja egy szó nélkül ment el. Azóta se láttam, nem is beszéltem Vele.
Ennyi.
Szerelem és energia
Kedves Egnesz,
én nemcsak reagálok a hozzászólásodra, hanem meg is köszönöm, mert általad megerősítést nyertem: létezik ilyen. Hiszek a reinkarnációban, az előző életutakban, elképzelhetőnek tartom, amiről írsz. Tudod, valami azt súgja nekem, hogy közöttünk (kedvesem és én) is volt valamilyen előzetes kapcsolat, ami kihat a mostani életünkre.
Emlékszem a legelső találkozásunkra, amikor értetlenül fogalmaztam meg magamnak: mintha találkoztam volna már vele, mintha ismerném … fürkésztem az arcát, próbáltam olvasni a tekintetében, vajon érez-e valami hasonlót? Hülyeségnek tarthatod, de még a hangja is ismerősnek tűnt. Ennek ellenére nem lettem bele az első pillanatban szerelmes, de amikor évekkel később megtörtént, azt olyan intenzitással éltem át nap, mint nap, amit nem tudok mással érzékeltetni neked, mint a lángolással. Szinte lázas voltam az érzéstől, és közelében megsemmisültem. Olyan voltam, mint egy megbolondult kis óra, akinek össze-vissza járnak a mutatói. Furcsa láz az enyém, mert nem csillapodott szakításunk ideje alatt sem, s amióta pedig újra egymásra találtunk, még magasabbra szökött. Megtanított engem szeretkezni, gyönyört átélni, a nőiességem magas fokú megélését csak neki köszönhetem. Csodálatos energiaáramlás van közöttünk, amellyel felkelti bennem a szexuális vágyat, ezért pontosan értem, amit az energiáról írtál. Nyugodj meg, létezik ilyen, meg tudlak benne erősíteni. Ez az energia, olyan vágyat tud gerjeszteni, nagy távolságról is, hogy meditálás közben testileg is tökéletesen érzem őt. Sőt, előfordult, hogy az ágyamban átéltem a gyönyört, pedig éjszakai műszakban dolgozott tőlem messze, de az általa küldött energia nem ismert távolságot. Reggel mosolyogva kérdezte tőlem kávézás közben: na, kicsim, milyen volt az éjszaka? Remélem, nem keltek felháborodást azzal, hogy intim dolgaimról őszintén írtam itt, a
fórumon. Szeretném világgá kiáltani boldogságomat!
Szerelem és szerelem között óriási minőségi különbségek lehetnek, az enyém: különleges szerelem, egy különleges férfival, akit láthatatlan energiamező vesz körül. Na, ez az energiamező zavart össze engem, amikor megkergült, szerelmes kis óraként, egy délután szerelmet vallottam neki.
Kedves Merkaba!
Kb.100x olvastam el a leveled! Hihetetlen energiákat adott Nekem!
Amit most írok, lehet, senki nem fog rá reagálni, nem baj. Igazából legyen ez az Én Naplóm. Amíg reggel írtam az előző -nem kis terjedelmű- hozzászólásomat, közben is járt az agyam. Hogy miért is szeretném Őt mindenáron megvédeni, bosszút állni a sérelmeiért? Tudom nagyon jól, hogy Magammal kéne tisztáznom dolgokat, nem vele foglalkoznom. De akkor értettem meg mindent. Legalább is azt hiszem. Megvédeni. És mi a legvédettebb hely a világon? A NŐ méhe. Szinte már olyan, mintha a gyermekem lenne, de több annál. Nem lealacsonyítani akarom a férfiasságát, hogy gyereknek nevezem. Természetesen nem mint gyerekként gondolok Rá!! Az is lehet, hogy valamelyik előző életemben a gyerekem volt?? Csak elveszítettem? Na, mielőtt teljesen dilisnek gondolsz, abbahagyom. De az már biztos, hogy iránta olyan tisztaságú szeretetet és szerelmet érzek, amilyet eddig senki iránt nem. És ez tudom, hogy örökre így marad! Mert lehet, hogy el kell engednem, de a kezét mindig fogni fogom! ! (Megjegyzem, most is az édesanyjához kötődik a legjobban!) Mindig is érdekelt a reinkarnáció, nagyon ki szeretnék próbálni egy ilyen hipnózist! Tud valaki ajánlani egyet?
Igenis a Férfit látom Benne! Olyan Férfit, aki mellett Nő lehetek. És ezt a NŐ-iséget ma reggel éreztem életemben előszőr! Elindultam a dolgaimat elintézni, és azt éreztem, ragyogok! Valamilyen különleges erőt éreztem Magamban, olyat, amilyet Férfi nem érezhet! (Bocsi!) Olyan érzés volt, mintha belőlem sütne a Nap! Nem akarok nagyképű lenni! És úgy tudtam az emberekre tekinteni, mint egy-egy csoda. Éreztem, ahogy mosolyog a szemem. Soha nem történt meg velem ilyen! És ezt a folyamatot, amin keresztül mentem, jobbára Neki köszönhetem. Azzal, hogy most távolságot tart, nem találkozunk, rájöttem a hibáimra! De rájöttem az igazamra is! És amint így sétáltam, annyi energiát éreztem, hogy úgy gondoltam, Neki is küldök egy kicsit. Nem tudom, létezik-e ilyen. Tegnap, amikor este meditáltam, elképzeltem, ahogy mellettem fekszik. Simogattam. Alig várom az estét (de lehet, hogy most is kipróbálom), hogy jelen állapotomban tudok-e valamiféle érzést küldeni Neki. Létezik ilyen? És van valami olyan zene, mód, ami felerősítheti ezt?
Még nem vagyok elég tudatos, érzem. De azt hiszem, nagyon jó úton haladok. Fél éve még nem gondoltam volna, hogy ilyen dolgokat élek meg! És köszönöm, hogy megoszthatom ezt Veletek!
Apropó! Merkaba! Megláttam a fényképedet, elgyönyörködtem benne. Ágnes, a nevem, ami az Agnus dei -ből származik, ha jól tudom. Ez pedig Isten báránya! Tizen évvel ezelőtt az egyik barátnőmtől kaptam egy kis fehér báránykát, arany csengővel a nyakában. Azt mondta: "Ágnes Isten báránya. A csengő pedig azért van a nyakában, hogy el ne vesszen!" Azt hiszem, nem fogok!
Egnesz
???
Kedvesek!!
Igen, Én is sokat gondolkodtam az elengedésen. Egy bökkenő van! Tudom Róla, mert beszélgettünk erről, hogy Ő soha nem tér vissza egy előző kapcsolatba!! Soha!!!!! Mert egy új mindig többet adhat-mondta. Mondjuk ez ellen annyi érvem van, hogy a Miénk eddig nem is volt nevezhető "kapcsolatnak". És még Velem annyi mindent nem élt át!! Amiket 1 hónapja felvázolt: utazgatni, kirándulni, horgászni..stb.
Elkövettem egy nagy hibát az elején!!! Miután voltak megérzéseim Vele kapcsolatba, elmentem az asztrológusomhoz, aki tényleg nagyon jó!! Sok ismerősömnek segített már, és Nekem is! Igazából a levelezésünk alkalmával említette meg, hogy nézzem már meg, mennyire illünk össze, és elküldte a pontos születési adatait! Hát, nem kicsit esett le az állam, amikor először az Ő képletét, majd a szinasztriánkat csinálta meg! Még az asztrológus is meglepődött!! Hogy ilyen egyszerűen nincs! És itt van a bökkenő! Én ezt készpénznek vettem, holott ez csak támpont! Attól még meg kell dolgozni érte! Igaz, azért nem lazsáltam. Bár, lehet, hogy ha egyszerűen csak hagytam volna fejlődni, most nem lenne ez. És itt van az Én legnagyobb bajom! Nem tudok a JELENBEN élni! Vagy csak nagy ritkán önt el az érzés! Ezen most már tényleg igyekszem javítani!! Mert csak most látom, mekkora következménye lehet.
És lehet, hogy hiba, de ma hajnalban elolvastam a levelezésünk első hónapját! Annyira szép volt, és néha annyira távolinak tűnik! De közben mégis annyira közeli! Mintha a lelkem legmélyebb húrjai szólalnának meg újra! Hogy mennyire egyszerű volt! Gondolkodás nélkül kitártam a szívem, és Ő megsimogatta! De mostanra annyi maradt Belőle, hogy elvette, letörte a felét, és visszaadta. Azt írta pár levél után: mintha ezer éve ismerne! És valahogy Én is így voltam Vele! És most ezek nem üres frázisok!
Mindig az az érzésem, hogy Érzi, amit Én érzek. Mármint a jelenlegi bizonytalanságomat, ezért távolodott el ennyire. Sok mindent megérzett. És Én is! Amikor Rám néz, látom önön gyönyörű tükörképemet! De látom a fájdalmat (amin átment. Tudom, hogy ez az Ő problémája, de olyan érzés önt el, mintha engem bántottak volna meg!), de a szeretni akarást! A szeretni vágyást! Olyan hihetetlen szeretet hiánya van! Tudom, hogy nem Vele és az Ő érzéseivel kéne törődnöm. De annyira fura, hogy mióta ismerem, és ismerem a múltját, állandóan az az érzés kerülget, hogy legszívesebben megölném azokat, akik bántották! Pedig nem vagyok erőszakos lelkületű!!! És a gyilkolás annyira távol áll tőlem. És bűn is rágondolni!!!
Elnézést, hogy ennyi dolgot összezagyválok! De valahol ott tartok, hogy rendezni próbálom az érzéseimet.
"Egy kezet csak megfogni szabad.
Elereszteni bűn. Ellökni vétek.
Egymásba fonódó kezek tartják össze az Eget és a Földet" Egnesz
Sziasztok!
Nem kell tartani az elengedéstől, magától visszajön, ha dolga van veled. Ilyen egyszerű. :))) Ha erre gondolsz, akkor tényleg egyszerűvé válik.
Másnak is sikerült, és tényleg csak azzal foglalkozott, ami örömet okozott neki. - És nem kell görcsösen fejlődni rögvest, annak nincs értelme, csak annak, ami jól esik neked.
Jó volt olvasni Merkabát.
Köszönöm!
Kedves Merkaba!!
Igen, igazából nem is tanácsot akartam kérni, csak tudni, hogy Mások, Ti voltatok-e ilyen helyzetben? Sajnos sokáig Én sem engedtem megnyílni a szívemet. Nagyon sok évnek kellett eltelnie!
Tudom, hogy általa nagyon sok mindent kell még megtanulnom! És Neki is Tőlem, de az már más napra tartozik. Annyira egyformák vagyunk Mi ketten, hogy az Már hihetetlen! Napokban jöttem rá, hogy szinte egymás tükörképei vagyunk! És Benne látom azt a régi Önmagamat, aki voltam! De látom Benne a jövőt is. Mert látom! Néha halványabban, de igen!
Azt tudja, hogy szeretem. És talán érzi is! Most inkább a türelmet gyakorolom. Türelmet Felé, és Magam felé.
De sokszor annyira ügyetlen vagyok! Nem tudok mást adni, mint a tiszta érzéseimet. Mert ennél szentebb és egyszerűbb dolgot nem is tudnék Neki adni!
És az intuicióim azt súgják, nem szabad elengednem! Legalább is most még nem!
Nagyon köszönöm gyönyörű leveledet!!! Olyan érzéseket szabadított fel bennem, hogy még nagyon sokszor el fogom olvasni!!!
Köszönöm áldásodat is!! Erőt adott!!
Egnesz
Kedves :)
Sokszor éreztem ugyanazt amit te is , csak én a másik oldalról :) Te most tanácstalan vagy és segítséget kérsz ez érthető :) És annak módja szerint meg is teszed most itt ezen az oldalon . Sajnos vagy nem , de olyan tanáccsal nem segíthetek és nem is érdemes , hogy ezt vagy azt tegyél , hiszen nem tudom neked mit kell megélned ebben a kapcsolatban ?? A türelmet ? Az elengedést ?? Az elfogadást ?? A megértést ?? A Szerelmet ? Ezt csak te tudhatod :)) Szinte minden ember életében fontos a párkapcsolat , nem akarok túlozni de lehet ez a legfontosabb :) És nem csak a párkapcsolat , az emberi kapcsolataink ugyan ilyen fontosak :) Megélni , egymást meglátni egymás szépségét ,és ezt most nem a kűlsőségekre értem . Meglátni a szemében azt aki én vagyok és hogy te és ő egy és milyen nagyszerű érzés érezni , hogy szinte tudja a gondolataidat :))))))))))) Szavak nélkül a csendben kéz a kézben tekintetünk egymásba olvadva , mint aki olyan szépséget lát mint még soha :))
Nem gond ha most azt érzi nem szerelmes :)) Azzal pediglen , hogy megcsalták neki van dolga és nem neked , de ha túlságosan görcsöl ezzel az érzéssel akkor nem tud legalábbis nehezen fog kiteljesedni a kapcsolatotok :) Elárulok egy titkot neked , de csak neked !!!!!!! A jelenlegi kapcsolatom ugyan így indult mint a tiéd , nem kellett sok idő 2 hónap és a Kedvesemnek megmutathattam mi a szerelem !!!!!!!!!!!!!!! Nem igazán mutattam meg , inkább felszínre hoztam , feloldottam benne a gátlásokat , félelmeket ami sokunkban ott van , régi sérelmeink miatt . Mindent meg tudsz élni , át tudsz élni át tudtok élni és ehhez csak szeretet kell ! Ha szerelemmel párosul az fantasztikus :))) Ez az érzést igen fönt lehet tartani addig amíg mind két fél szeretné ! Sokan ott rontják el a játékot amit ők választottak , hogy áttérnek egy megfelelési szerepkörbe ami valljuk be nem az önvalónk műve csak az EGÓ -é :))
Amit a kapcsolat elején éreztél az nem félelmetes volt kedves , csak annak az előszele hogy ilyen is lehet egy kapcsolat :)))))))))) És ezt azért érezted mert megengedted önmagadnak , azt hogy az légy aki vagy :))))))))))
A legjobb kineziológus te vagy saját magad , van intuíciód , van hited , van célod mi kell még :))))
Nem tanácsolok semmit és nem mondom meg mit kellene tenned , de ami nálam segített az a gondolkodás nélküli állapot , ami folyton zajong ott belül :)) Ne hagyd hogy zajongjon állítsd le , és ha ezt megteszed a feltett kérdéseidre azonnal válaszokat fogsz kapni :))) Sokaknak sikerült , neked is fog :)) Tudod , hogy a szavak is közvetítik az energiákat az érzéseket ? Én bízom benned , hogy megtalálod azt akit vagy amit keresel :)) Tedd meg kérlek magadért és meglátod amiről itt sokan írnak nem mese hanem felébredtek a kómából és egyre jobban látnak :))))))))))))))
Ne félj !! Aminek meg kell történnie meg is fog :)) Tiszta szívből kívánok neked ehhez kitartást , erőt , hitet, békét , türelmet, nyugalmat, örömöt, harmóniát, és sok sok SZERETETET :)) Áldás nektek Merkaba
Egnesz
Kedves Egnesz, én elengedném. A túlzott kötések az ellenkező irányba hatnak. Biztosítanám arról, hogy szeretem, de elengedném. Ez az egyetlen módja, hogy esetleg egyszer teljesen együtt legyetek.
B.