Isten vs. Univerzum vs. vallások

Már egy jó ideje rágódom, hogy "hogy is van ez."
Megfér egymás mellett az Univerzum - azaz mi, mint teremtők, Isten, és a többi vallás?
A Titok filmben többször felbukkan Isten neve, de azt nem magyarázzák meg, hogy milyen kapcsolatban van ő-mi- az univerzum.
Van ugye, az a mondás, hogy "Segíts magadon, az Isten is megsegít" - ugyanakkor "Mindenki a maga szerencséjének kovácsa". Amikor először láttam a Titkot, rögtön ez a kettő jutott az eszembe.

Ti hogy gondoljátok? Nálatok hogyan fér meg a keresztény értelemben vett Isten és az, hogy mi teremtünk?
És egyáltalán, hogy álltok "a" vallással? Mit jelent itt az, hogy valaki vallásos?

Másrészt - én legalábbis így érzem - pl. a buddhizmus filozófiája közelebb áll a Titokban elhangzott módszerekhez, gondolkodáshoz. A buddhizmus viszont nem imád isteneket (noha van egy dimenzió, ahol istenek/félistenek laknak, őket nem ilyen értelemben istenek), és a nyugati értelemben vett Isten-fogalmunk sem igazán húzható rá egyik alakjára sem.

Arra vagyok tehát kíváncsi, hogy ki hogyan élte meg ezeket a kérdéseket, hogyan egyeztettétek össze az addigi világnézetetekkel, miben változott az addigi felfogásotok, Isten és a többi vallás hogyan illik bele?

Hozzászólások



:)

Olvasd még egyszer végig az írásodat :) Olvasd friss szemmel. Olvasd egy olyan szemével, aki nem hisz bennük.
Meg fogod látni, hogy ugyanaz a sajnálat, sőt, cimkézés van benne, mint amit a "másik" oldalról kritizálsz :)

A Mi utunk nem jobb. Csak más. Egy másik úton jutunk el ugyanoda, ahova ők. A cél nem lehet más, mint Isten (Univerzum, Nirvana, hívd, ahogy akarod).
Korábban ebbe a bejegyzésbe írtam, hogy Isten a fehér fény, amit a vallások prizmával több színre bontanak. Ők csak egy másik színt, vagy színskálát látnak. Mi talán többet, mást, szélesebb skálát látunk. Ettől ott van mindegyik benne.

És hidd el: találkoztam nagyon sok "nagy és ismert" vallásirányzat követőjével, akik megértőek, szabad gondolkodásúak, fénylőek.

Ez kicsit olyan, mint a tévén a színek. Nem csak az jellemzi, hogy mely színeket látjuk, hanem hogy azoknak a színeknek milyen fényerőt adunk: sötét, vagy világos?
Olyan sok mindenből tevődik össze egy ember, egy vallás, egy idea. És mindnek megvan a helye. :)



Érdekességképpen....

Van egy nagyon kedves ismerősöm, aki egy eléggé nagy és ismert vallásirányzatnak tagja, általa elmondottak szerint: AKTÍVAN.
Ahányszor mi ezekről beszélgetnénk, egyoldalúvá válik számára a téma. Kioktat, lesajnál, "okkultizmusosnak" nevez mindent, ami engemet előre visz.

Miért érzem mégis az én egyéni, szabad vállalású HITEMET jobbnak? Ez miatt. Én gyakorolom az elfogadást, azt a színes sokrétűséget, amit a világ ma nyújt, ő nem.
Folyton belém fojtja szó szerint a szót, amit én soha nem tennék meg ővele.
Végig sem tudok egy gondolatsort mondani, már jön a fölényes, kioktatósdijával: és így szépen elbeszélünk egymás mellett. Annyi különbséggel, hogy én meghagyom őt térítéses hitében, és nem itélkezem, nem cimkézem. Szerintem róla ugyanez nem mondható el.

Na ezek miatt a dolgok miatt ráz ki a hideg, amikor beszeretnének vallási közösségek "szippantani" maguk közé. Azt érzem, vizet prédikálnak, és bort isznak a maguk stilusával.

Akkor hol a szeretet? Isten szemében csak a szeretet és az elfogadás számít, nem a bőrszíne és vallásunk.



:)

Azt hiszem ezzel kapcsolatos volt az első bejegyzésem :)
http://www.thesecret.hu/node/10163



Kedves Pobrediabla!:)

Együttérzek veled. Megértem kavargó gomolyaidat... és hírtelen jött Hittelenséged is.

Mi a Hit? Egy láthatalan erő. Bizalom a meg nem nyílvánultban. Elhiszem, hogy úton van felém az, amire gondolok, és beleélem magam.... partner, munka pénz, bármi, s mivel úton van felém, és én elvárom hitem és magas hőfokú érzéseim alapján, hogy megkapom, meg is kapom. . Akkor egy lépés már csak, hogy a Láthatatlan tartományban Isten jelenlétét is elfogadjam, elhiggyem.
Isten. Ő vallástalan, nemtelen. A cimkéket mi, földi emberek, hatalmasságunkat féltve aggattuk fel ilyen címszó fogasra, mint V A L L Á S.
Egy Isten van, ám az ember kultúrája ezerszínű, és mind ugyanazt az Istent illeti más néven. Ehgedd át magadon amit érzel Istennel, a Hit-telenségeddel kapcsolatosan.
Hallgasd ezt meg, akár több szór is:http://www.monreal.hu/mozi/lelek/ima/index.html
Domján László mondja el. Ő aki Agykontrollt oktat és mellette intenzíven gyakorolja vallásában, vasárnaponként az Isten hitét.
www.gyornet.eu/ima



Azt hiszem kimondtad annak

Azt hiszem kimondtad annak egy részét, amire az imént gondoltam. Erre a részre gondolok:

"Az emberi agy - és ezáltal az emberi hit - nagyonnehezen birkózik meg az abszolút Istenség fogalmával. Kell valami tulajdonsággal felruházni, hogy hihessek benne."

Csak még kiegészíteném azzal, hogy nehezen barátkozik meg az ember mondjuk az elmúlás gondolatával illetve azzal, hogy vannak dolgok az életben, amin nem áll módjában változtatni.

Pont ez a "titok" lényege, ahogy Titok című film lényege is. Kell valami, ami erőt ad.
Igazából "lényegtelen", hogy ki mitől várja a pozitív változást, ha igazán hisz abban.



Kedves Kimondhatatlannevű :)

Biztos láttál már vonuló madárcsapatot, vagy a tengerek mélyén úszó halrajt. Mind egy irányba, egy rezdülésre mozdul, mintha egy nagyobb dologhoz tartozó lenne. De ha megnézed, egyiknek sincs vezéralakja, mégis mind egyként él.
Valahogy így képzelem el Istent is. Nem rajtunk kívülálló dolog, és nem is igazgat minket, vagy irányít, vagy bármi ilyesmi.
Lelkünk Isten lelke. Testünk a Lélek megtestesülése. Gondolataink a nagy Gondolkodó szilánkjai. Ahogy tested sejtjei együtt dolgoznak, mindegyik a saját programja szerint, együtt alkotnak egy élő, létező egészet: Téged.
Így képzelem Istent. Mi mind együtt adjuk a gondolatot, a lelket, a testet.

Azt hiszem, az alap probléma ott van, hogy míg a nyugati vallások Istent, mint kívülálló, igazgató, szemlélődő Istent ábrázolják, addig a Titok egy mindannyiunkat magába foglaló, mindannyiunkkal kapcsolatban levő Istent ír le. Természetesen sem ez, sem az nem igaz önmagában. Ahogy Te is több vagy sejtjeid összegénél, úgy az - általam elképzelt - Isten is több, mint az emberek összessége. Tehát igen, Isten általunk, bennünk Létezik, és igen, Isten rajtunk kívülálló dolog. (itt kezd az ember tudata meghasadni :) )

Azt hiszem, azért okoz hitbéli válságot a Titok, mert Istent nem rajtunk kívül helyezi, holott Te eddig ebben hittél. Nem kell az Istenhitet eldobnod csak azért, mert egy aspektusa másmilyen. Sőt, továbbra is hihetsz a Te képednek megfelelő Istenben, hiszen Isten ez IS (szerintem). Miért kéne a hitedet felcserélni, amikor az eddig örömet és biztonságot adott? Az emberi agy - és ezáltal az emberi hit - nagyonnehezen birkózik meg az abszolút Istenség fogalmával. Kell valami tulajdonsággal felruházni, hogy hihessek benne. Nehéz valamiben hinni, ami Minden és Semmi egyszerre. Nehéz az alfát és az ómegát befogadni, ha csak az ABC bizonyos betűid hallod meg. Nehéz a magasat és az alacsonyt befogadni, ha csak a szemmagasságodat látod kényelmesen. Ettől nem kevesebb az, amit nézel, csak kevesebb az, amit látsz.



Köszönöm az eddigi válaszokat,

bár úgy érzem, talán pontos választ csak Ragyogástól kaptam.

Kedves Admin, azt hiszem akkor még egyszer meg kell néznem a filmet, mert erre így konkrétan nem emlékszem.
A kérdésemet akkor úgy formálnám át, hogy oké, mi mind Istenek vagyunk - de akkor van egy olyan, tőlünk (mint emberektől) különálló lény, aki ezt az egészet "igazgatja"?

Mert azt értem és elfogadom, hogy a Titok egy összehozó-összetartó szemléletet mutat, de nekem mégis inkább lelki/hitbéli válságot okozott. (igazából nem a Titok egymagában, de az még ráadta a kakaót)

Én eddig hittem Istenben, bár kifejezetten semelyik valláshoz sem kötődtem és nem voltam templomba járó, de minden nap imádkoztam hozzá. (talán erre mondják, hogy "spirituális" kategória)

Most viszont elvesztettem a hangot, a hitet, magam sem tudom, hogy mit higgyek, kavarognak a gondolatok a fejemben.

Igazából nem is az én problémámra akarok választ, csak a ti szemléletetekre vagyok kíváncsi.



Szerintem ez a téma

Szerintem ez a téma csodálatosan benne van a Titok filmben. Egy teljes fejezetet szenteltek neki. Pont ezért fér meg a filmben számos vallási vezető és tudós egyszerre. Mind ugyanazt mondják. Pont amit SanTa is mondott előttem. Mi mind vagyunk Isten, mi mind Istenek vagyunk, de közben egyikünk sem az, mert mi mind vagyunk egyszerre... beleértve a fákat, állatokat, és a kősziklát is. Ami a tudósok számára az energia, amiből az egész világ felépül, az a vallás számára Isten. Ugyanarról beszélnek, csak máshogy közelítenek hozzá. Tetszett a napos példa, ahogy a színek kiadják a fehéret, melyben minden ott van. Így a vallások is összeegyeztethetők, a Titok szintetizálja a buddhizmust és a katolikus hitet is, sőt a tudományt is egyszerre. Ez végre értelmet ad - és választ - az evolúcióra, a teremtésre, mindenre. Nincs ugyanis kezdet és vég, csak a MOST. Nem lehet hát evolúció sem, mert az csak egy emlék. De mégis van, mert a lenyomata itt maradt. Gondolatként. Mint ahogy minden más is az.



Gondolatolvasó:)

Jó, majd vigyázok veled!:)

(Elolvastam, válaszoltam:)



Nem, nem leszel megkövezve.

Nem, nem leszel megkövezve. Amíg az írásod nem másvalaki pocskondiázása, vagy másvalaki hitén való gúnyolódás, hanem vélemény, addig nem :) Más esetben én leszek az első, aki követ dob Rád :)
(Más: a másik fórumon feltett kérdésedre privátban válaszoltam.. nézd meg a privát postafiókodat, amivel ide beregisztráltál :) )



Oké

Tehát akkor nem leszek megkövezve, ha negatív véleményt írok valamiről, amiben itt mindenki más hisz? Vagy inkább maradjak annál, hogy lássam meg csak a pozitív oldalát. :) Illetve itt inkább csak annak adjak hangot? Új vagyok az oldalon és nem ismerem játékszabályokat, de szeretném betartani.:)

(Más. Egy másik fórumon kértem némi technikai segítséget, de még nem kaptam választ. Lehet tudsz nekem segíteni benne. )



Botor kérdés

Azt hiszem, az egy botor kérdés, hogy mennyire szabad :) Itt tapasztalatom szerint olyan emberek gyűltek össze, akik feltétlen szeretet, hála és szabadság jegyében élnek és gondolkoznak. Szóval csak annyira szabad elmélyülni, amennyire Te hagyod magad elmélyülni :)

Egyébként egyetértek Veled: Isten-cseppek vagyunk. Mi alkotjuk az Isten-óceánt :)



Istenhit

Nem tudom mennyire szabad elmélyülni a témában és azt sem, hogy szabad-e itt olyat írni, ami esetleg ellentmond annak, amiben itt mindenki hisz. Nem szeretném senkinek sérteni a hitét.
A mai napig sem tudom pontosan hiszek-e istenben avagy azt, hogy milyen az az istenkép, ami számomra elfogadható.
Amennyiben elfogadom azt, hogy isten bennem él és én istenben élek, akkor igazából egy vagyok vele, tehát magam vagyok az isten, a saját istenem. Ha pedig egy isten van, akkor egy vagyok másokkal is. Tehát egy "csepp isten" vagyok a tengerből (a "tengerméretű istenből"), ahol ott a millió más csepp is velem egyetemben.
Tehát amikor kérek, akkor igazából magamtól kérek(az egészből).

Másrészt azt gondolom, hogy az isten és a vallás az két dolog.



Kedveseim!

Hitem szerint egyetlen Isten van. Az Ószövetség szerint az "alfa és az ómega, a kezdet és a vég" ... a magas és az alacsony, a jó és a rossz, stb. Hitem istene egyesíti magában azt, ami van, és azt is, ami nincs. Ennek ellenére nem jellegtelen, hanem minden jellegnek egyszerre birtokosa.

És hogy hogy fér ez meg a vallások istenképével? Nagyszerűen.

Gondold el a Nap fényét egy tiszta, nyári napon. Fényes, vakító, szinte fehér. De tegyél csak elé egy prizmát, máris rengeteg színre fogja felbontani. A vallások ezen a prizmán keresztül látják az egyetlen forrást. Mindegyik kiválasztja magának a megfelelő színeket, és azt fogadja el egyetlen igaznak.
És még csak azt sem mondhatjuk, hogy ha az összes vallás istenképét összeadjuk, megkapjuk azt, ami Isten, mert - mint mondtam - Isten mindaz, ami van, és mindaz, ami nincs.

Szóval nekem semmi gondot nem okoz a saját Istenképemet beépíteni a Titokba. Akár helyettesítheném minden hozzászólásomban az Univerzum-ot Istennel .... a cimke mindegy. Az érzés a lényeg.



Kedvesem, Pobrediabla:)

Mivel csak EGY Isten létezik, ez már nem is kérdés, hogy ki és hogyan, meg mit él meg:)

Látogass el a www.jogameditacio.hu oldalra. Ott az a "Mester", én Mesternek írom, bocsánat, felnézek rá bölcsessége miatt, megírja azt amiről te minket kérdezel.

Magam nagyon-nagyon Istentagadó lélek voltam. Aztán 1995.-ben elvégeztem az Agykontrollt, ahol Domján László Ak. oktató a maga vallásos, templomba járós érzületével mutatott egy másik irányt. Amit ha rögtön nem is, de későbbi éveim folyamán szem előtt tartva, átállítottam folyamatosan magamat a Hitre. Hiszem Isten létezését, és azt, hogy bölcsességem, szeretetem tőle eredő:) És, hogy Ő általa, Egyek vagyunk mi, Emberek. Ma már nem esik nehezemre meghallgatni egy szent misét, egy Úrnapi körmenetbe beállni.... bár ezt nem tudatosan teszem. És! Erősítem Szellemi oldalamat, a Lelki mellett. Meg a Fizikai oldalamat is nyirbálgatom, folyamatosan. Ennyi. Hátha mások is mondanak valamit, ami segít:) ! Anikó

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges