thesecret.hu

Kedves Nibiru!

Írod, hogy nincs szükséged a tréningre.
Több mint 20 éves tapasztalatom a tréningekben arra enged következtetni, hogy az emberek gyakran megtalálják a tréningben pontosan azt, amire szükségük van, ha tudatában vannak ennek, ha nem. Lelked és elméd mélyén szerintem Te nagyon jól tudod, hogy mire van szükséged életed jelenlegi szakaszában. Bármi is legyen az, megígérem Neked, hogy az ÉletProgramban erre rá fogsz találni.
Mondanám, hogy a szavamat adom rá.
Szeretettel várlak!

Christian

távol áll tőlem. De más az, ha valaki olyannak írok, akiről úgy hiszem, hogy kevés szó is elegendő. Azért is ügyelek a közérthető megfogalmazásra, mert a tapasztalatom az, hogy csak az burkolja ködbe a mondanivalóját, aki vagy maga sem érti azt amiről beszél, vagy aki mások figyelméből nyeri az energiáját, és ezt az állapotot csak addig tarthatja fent, amíg mások nem képesek felfogni szavainak értelmét. Csak az rejtegeti a tudását, aki pontosan tudja, hogy ha megértenék amit mond, többé nem lenne hatalma a többi ember fölött.

Abszolút semlegesek a buddhák, a megvilágosodottak. Többségüket viszont kevéssé, vagy egyáltalán nem ismerjük, mert nekik az ÉN nélküli figyelem a természetük, nem befolyásolnak semmit, és senkit. Őket könnyű megkülönböztetni azoktól, akik csak megvilágodosottnak mondják magukat, mert ez utóbbiak mindig mások figyelmével táplálkoznak, (lásd az előbbi bekezdésben leírtakat) és nem ritkán valamiféle tábort gyűjtenek maguk köré.

Öleléssel: Nibiru

... az, amikor nincs benned vélemény, kötődés, ítélet, gyűlölet vagy szeretet. Nem veszel részt a Nagy Játékban. Abszolút semlegesség? Hát erről tudnék pár oldalt írni, de a saját szempontomból nem az általam ennek nevezett állapot az amitől tartok, maradjunk csak a semlegességnél. Abszolút semlegességnek a saját fogalmaim szerint azt nevezem, amikor egy értelmes lény eljut odáig, hogy számára nincs különbség mondjuk egy kő, és egy ember, vagy egy korhadt fadarab és az égen megjelenő szivárvány között. Ez az állapot egyelőre csak az elmém számára értelmezhető, de a szívem még nagyon messze áll a befogadásától.

A valami olyasmi alatt "valami olyasmit" értek. :) Nem véletlenül fogalmaztam így. Sokszor tapasztaltam, hogy míg nekem ugyanaz a fogalom egészen más értelmet, vagy mélyebb jelentést hordozhat, mások számára csak egyetlen konkrét dolgot jelent. Ezért nem írtam le a pontos kifejezést, csak azt, hogy "valami olyasmi". :) Bizonyos dolgokat nem mond ki, vagy ír le az ember, ha nem kíván elszigetelődni azoktól, akik a fogalmakat túlságosan betű szerint értelmezik.

... de nem mindenben értek veled egyet. Számomra a szabadság az, hogy nem kell megtennem, amit nem akarok. Mert nem érdekelnek mások elvárásai velem szemben, és a mások véleménye sem rólam. És ez nem valamiféle lapos és kiégett liberálizmus a részemről, mindössze annyi, hogy én tudom, hogy ki vagyok és hogy merre tartok, a más véleménye pedig az ő elméjében van, az ő baja. A döntéseimet éppen ezért egyedül, szabadon hozom meg. Ezt a mozgásteret én jóval többnek érzem pár centinél. A mások iránt érzett szeretet egyedül, ami "gúzsba köt". Ezért, ha majd eljön az ideje, még lesz egy döntésem, ami mindent meghatároz majd. Ha egyáltalán eljön az ideje...

A kérdésem igazán azért született, mert valaki azt mondta nekem, hogy a következő lépés számomra valami olyasmi, aminek az eredménye a semlegesség lesz. Igen ám, de én úgy érzem, hogy ha abszolút semlegessé kell válnom ahhoz, hogy elérjem a tudatosság következő szintjét, nem is biztos, hogy tovább akarok lépni. Inkább maradok "a bolond" akinek nyitva a szeme, de még ÉL s így az életem valóban "nem semmi." :)

A Secret tréningre nem érzem, hogy szükségem volna. A Titkot ismerem, érzem, tudom. Nem is azzal kapcsolatban kérdeztelek, minthogy az írásod sem arról szólt. De azért köszönöm a meghívást.

Üdv: Nibiru

Türelmes vagyok. :)

Írtam ide egy bejegyzést, aztán meggondoltam magam, mert túlságosan hosszúra sikeredett, valamint a történetem inkább olyan magamnak írt naplóba való volt, mint egy másik ember blogjába. Csak pár kérdést hagyok itt.
Szerinted merre induljon, aki tudja a választ az általad feltett kérdésre, de a szabadságát feláldozza, mert fogva tartja a mások iránt érzet szeretete? Valamint Emberi minőség marad-e az, ha valaki mindenkit szeretve válik semlegessé? Miért a semlegesség a következő lépcső?
Ha tudod a választ, írd meg. Ha nem akkor pedig további jó utat neked! :)

Én úgy szoktam fogalmazni, hogy aki átéli... tehát az átélő:)

Hát volt, hogy pillanatokra elengedtem azt a "személyazonosságot".
Úgyis mondhatnám "leírást".
Félelem nélkül tettem meg... csak utólag láttam be, hogy ez történt.
Bár akkor kemény, embert próbáló helyzetekben is volt részem, de utólag visszapillantva sorsfordító lépés volt ez a részemről.
Ölellek!!!
Kívánom neked, hogy a sikerrel kézenfogva járj!
http://www.youtube.com/watch?v=RaHgxfZZEm4&feature=related
lollipop