Magam szeretni - idővel megtanulod

magam szeretni"Egy bizonyos idő elteltével, az Ember megtanulja észlelni a szubtilis különbséget, egy kéz támogatása és egy lélek megláncolása között, megtanulva azt, hogy a szeretet nem annyit jelent mint valakivel lefeküdni vagy, hogy van melletted valaki és nem azonos a biztonság állapotával, ily módon az ember elkezdi megtanulni, hogy a csókok nem kontaktusok és az ajándékok nem ígéretek...
Így hát az ember elkezdi elfogadni felemelt fejjel és tágra nyitott szemmel bukásait, megtanulva, hogy minden útjait a Most-ra alapozva kell felépítenie, mivel a holnap talaja túl bizonytalan a tervezéshez... és a jövőnek mindig számtalan változatai vannak, melyek azonban félúton megállnak...
És egy idő után, az ember megtanulja azt is, hogy ami túl sok, legyen bár a Nap életet adó melege is, - éget és megszenesít. Ekkor elkezdi beültetni saját kertjét, önnön lelkét díszítve, ahelyett, hogy arra várakozna, hogy virágot hozzon neki valaki, és megtanulja azt, hogy rendelkezik az elviselés, tűrés erejével, mivel értékes ő... így hát az ember csak tanul, egyre tanul nap mint nap...
Idővel megtanulod azt, hogy együtt lenni valakivel azért, mert fényes jövőt ígér számodra, annyit jelent, hogy előbb-utóbb vissza akarsz majd térni a múltba.
Idővel meg fogod érteni majd azt is, hogy aki képes hibáiddal, gyengeségeiddel együtt szeretni téged, anélkül, hogy meg akarna változtatni, - meghozhat neked minden boldogságot, amire vágysz.
Idővel rájössz majd arra is, hogy ha csupán azért vagy e személy mellett, hogy társa legyél magányában, elkerülhetetlenül eljutsz addig, hogy nem akarod látni többé őt.
Megérted majd azt, hogy az igazi barát nagyon kevés és aki nem harcol értük, előbb vagy utóbb hamis barátoktól körülvéve találja magát.
Idővel megtanulod majd azt, hogy egy haragos pillanatban kimondott szavak, egy egész élet folyamán tartó sebet üthetnek a másikban.
Idővel megtanulod, hogy elnézést bárki kérhet, de megbocsátani csak az igazi nagy lelkek tudnak.
Idővel meg fogod tanulni azt, hogyha mélyen megsértettél egy barátot, nagyon valószínű, hogy barátsága soha többé már nem lesz olyan erősségű.
Idővel rájössz majd arra, hogy annak ellenére, hogy boldog lehetsz barátaiddal, egy idő után siratni fogod azokat akiket hagytál elmenni.
Idővel rájössz arra, hogy egyetlen tapasztalat sem fog soha többé megismétlődni, amit valamelyik lény mellett töltöttél.
Idővel rájössz majd arra, az aki megaláz vagy megvet egy emberi lényt, előbb vagy utóbb maga is ugyanazt a megvetést és megalázást fogja elszenvedni, de megsokszorozódva, négyzetre emelve.
Idővel megtanulod majd, hogy a dolgok siettetése vagy erőltetése végül azt hozza, hogy nem úgy történik amint remélted.
Idővel rájössz, hogy a valóságban nem a jövő a legjobb pillanat, hanem pontosan az a pillanat a legjobb, amit most élsz meg.
Idővel látni fogod, hogy annak ellenére, hogy boldog vagy azokkal akik körülötted vannak, mégis rettenetesen hiányoznak neked azok akik tegnap még veled voltak és most már elmentek, nincsenek...

Idővel megtanulod majd, hogy megbocsátani vagy bocsánatot kérni, azt mondani, hogy szeretsz, hogy vágyakozol, hogy szükséged van, hogy barát akarsz lenni, - egy sír előtt kimondva - teljesen értelmetlen.
Sajnos, ezeket idő teltével lehet megtanulni..."

Szerző: Jorge Luis Borges

Címkék:

Hozzászólások



Anett !

Kedves Anett! Köszönöm, hogy megosztottad velem ezeket a sorokat !
Pontosan ezek az érzések törtek fel belőlem, pontosan ezeket éreztem, de nem tudtam így megfogalmazni őket.
Megvilágították érzéseim, gondolataim, vágyaim és szenvedéseim, magát az életet.

Akárhányszor olvasom, a sorok között megbújva ismét felbukkan egy újabb információ, egy újabb tapasztalat ami már volt az enyém, amin már keresztül mentem, amiből tanulnom kellett.

Köszönöm az élményt, olvasás közben a Seal - Get It Together számot hallgatom. Az összhatás csodálatos, könnyeket csal a szemembe. Végigolvasva olyan mintha megsemmisülnék önmagamban, az életben. Elengedném és elfogadnám önmagam, az aki vagyok, mindent amik vagyunk !

Keresem a szavakat, a legfontosabb a legjelentősebb mondatokat, és majd kiszúrja a szemem : "IDŐVEL ................" Ez az !

köszönöm !

Now's the time for stepping out of place
Get up on your feet and give account of your faith
Pray to God or something or whatever you do
What I see can make me stop and stare
But who am I to judge the color of your hair
Surely all you're feeling much the same as I do

We got to keep this world together, got to keep it moving straight
Love like we need forever, so that people can relate
If you're rolling to your left, don't forget I'm on the right
Trust and forgive each other
A little love and we just might
Yeah, yeah

STEVE



Anett !!!!!

Vigyázok a jelenre , mert a jelenből múlt lesz és a múlt megváltoztathatja a jövőt!!

Azért járok ide , hogy rátaláljak azokra , akik úgy gondolnak rám ahogyan én rájuk ! Azért járok ide , hogy olyan harmóniában legyek amit csak itt kaphatok veletek ! Azért járok ide , hogy olvassam a beírt idézeteket , amik kimondva , és hallván azt energiaként érzékeli minden sejtem , és cserébe nem adhatok mást csak SZERETETET !!! PÁPÁ Merkaba



Köszönöm Anett

ez nagyon jó,örülök hogy leirtad.



Drága Anett!

Ez nagyon szép és nagyon igaz írás!
Köszönöm neked!
Ölellek:Csilla



Én is....

Ölellek drága Saida! :)

Millió ölelés!Anett

“Most valósággá válik minden édes remény,
Mely ott ég a szívünk rejtekén.
Az élet tárt karokkal vár,
Hogy szép lesz-e, csupán rajtunk áll.”
(Antoine de Saint-Exupéry)



Koszonom Anett,

ùjabb szèp gyongyszem a kedvencek kozè:)
Olellek,
Saida

"A RENDKIVULI az atlagemberek utjan rejtezik."



Szeretem ezt az oldalt:)

Szeretem ezt az oldalt:) nagyon sok gondolatom életre kel itt:) és még csak le sem kell őket írnom. Meg teszi helyettem más. Köszönöm mindenkinek.