Mi az igazság Mikulás, Télapó, Jézuska kérdésben?

télapó vagy mikulásSziasztok!

Engem is mindig összezavart ez a sokféle ajándékhozó, főleg amikor már nekem kellett eldöntenem, hogy ki hozza az ajándékot a gyerekeimnek. Amikor picik voltunk az öcsémmel, anyuék becsukták a szobaajtót, és aztán a Jézuska csengetett, amikor bemehettünk, és ott várt a karácsonyfa meg az ajándékok. Ekkor már nem is nagyon érdekelt engem, hogy miért nem láthatom a Jézuskát. A Mikulásban is sokáig hittem, és ez nagyon jó volt. A gyerekeimnek a Télapó hozta az ajándékot. A Nyuszit is nagyon sokáig elhitték, és ez a gyerekeknek fontos, hogy higgyenek a mesékben, a csodákban, mert hinni jó, és sokkal varázslatosabbá teszi ezeket az ünnepeket. Szerintem mindegy is, hogy mit mondunk nekik kinek-kinek vallása szerint vagy aszerint, hogy mit tart elfogadható mesének a gyerekei számára, itt a varázslat érzése a lényeg, ami átlényegíti a szeretet rezgését egy még magasabb szintre.

Boldog Karácsonyt!
Borbi

Egy kicsit utánajártam a neten, hogy mi az igazság a Mikulás Télapó és Jézuska kérdésben, és ezeket találtam:

Hogyan ünnepelnek a világ népei?
Az európai országokban mindenütt állítanak a német hagyományok szerint elterjedt szokásként karácsonyfát. Ennek, illetve az otthonok, valamint az utcák, közterek díszítésének azonban nincs mindenütt olyan nagy kultusza, mint a német nyelvterületen, avagy az északi országokban.
A gyerekek természetesen mindenütt azért is várják a karácsonyt, mert ilyenkor ajándékokat kapnak. A magyar családokban általában a Jézuska, vagy a Télapó hozza a meglepetéseket. A velünk szomszédos Ausztriában Christkindl, vagyis karácsony szülötte az ajándékhozó.
Németországban Weihnachtsmann, vagyis Télapó (szó szerinti fordításban Karácsonyapó) a "felelős" a csomagok fenyőfa alá "csempészéséért". Az angoloknál Father Christmasra (szó szerint szintén Karácsonyapónak fordítható) várnak a gyerekek.
Angliában a mi szokásainktól eltérően az angol gyerekek nem Szenteste (Christmas Eve), hanem december 25-én reggel kapják meg a csomagokat. A brit mesék szerint a Télapó a kéményen keresztül érkezik és a kandallóból bújik elő, az ajándékokat pedig egy hosszú, vastag zokniba rejti el. A fenyőállítás tradíciója az angoloknál is Németországból érkezett, míg a Londonban felállított legnagyobb karácsonyfát hagyományosan Norvégiából hozzák.
Svédországban Szenteste a családi vacsora után a hagyomány szerint mindenki egyszerre bontja ki a karácsonyfa alá tett ajándékokat. Ezeket egyébként a Jultomten, vagyis egy manó hozza. A szomszédos Finnországban (ne feledjük, az igazi Télapó ezen a vidéken, Lappföldön lakik) a Télapó nem akkor látogatja meg a gyerekeket, amikor õk alszanak. A finneknél a Télapó a házba lépve hangosan megkérdezi: "lakik itt jó gyerek?". Az igenlő válasz után a szakállas kosarából kiosztja az ajándékokat.
Az északi országokkal ellentétben Dél-Európában nem alakult ki jelentős Télapó-kultusz.
Olaszországban és Spanyolországban az ajándékozás fő napja nem Szenteste, avagy karácsony napja, hanem Vízkereszt napja, vagy annak előestéje januárban. A gyerekek arrafelé a karácsonyi ünnepkört lezáró Vízkeresztkor várják az ajándékhozót. Itália több vidékén La Befana, vagyis Vízkereszt szülötte hozza az ajándékokat. Olaszországban újabban, talán a külföldi hatásoknak is engedve, divatba jött Babbo Natale, azaz a Télapó, aki természetesen nem vár januárig az ajándékok szétosztásával.
Spanyolországban Vízkeresztkor a gyerekek a kitisztított, kifényesített cipőiket a küszöb elé teszik és abba kapják (a magyar Mikulás szokáshoz hasonlóan) az ajándékot. A spanyol gyerekek a bibliai napkeleti bölcstől (Három Királyok) várják az ajándékot.
Különösen Baltasar, vagyis Boldizsár örvend nagy népszerűségnek. Portugáliában is a cipők kerülnek a kandallók mellé (némiképp a brit mintát követve), hogy a kéményen keresztül érkező O Pai Natal (vagyis Télapó, Karácsonyapó) titokban abba rejthesse az ajándékokat. Az angol hatást mutatja az is, hogy a portugál gyerekek is csak karácsony első napjának reggelén találhatják meg az ajándékokat. A kisebbik ibériai országban a gyerkőcök egy része a Télapótól, míg másik része Jézustól várja a meglepetést.
Az Amerikai Egyesült Államokban a Karácsony fényét kicsit elhomályosítja a november végi Hálaadás ünnepe. (Wikipédia: A hálaadás vagy angolul thanksgiving észak-amerikai ünnep. A hagyományok szerint az őszi betakarítások után adnak hálát a termésért Istennek. Az Amerikai Egyesült Államokban, ahol az egyik legfontosabb ünnepnek számít, november hónap negyedik csütörtökén, Kanadában pedig, ahol az aratás általában korábban befejeződik, október hónap második hétfőjén ünneplik.) Az amerikai gyerekek azért nem járnak rosszul, hiszen alig egy hónap leforgása alatt két családi ünnepen lehet ajándékot kapni.
A leginkább azonban talán a nagy játékgyártók és forgalmazók járnak jól, akik szinte minden új termékük világpremierjét az amerikai ajándékozási szezonhoz igazítják. És ami Amerikában jól fogy a játékboltok polcairól, azt az európai Télapók is hamar felfedezik maguknak. Az amerikai gyerekek meséiben Santa Claus, azaz Mikulás rénszarvas szánon érkezik és az angol mintának megfelelően a kéményen keresztül lopózik be és rejti a fenyőfa alá az ajándékokat.
Ausztráliában, ezen a távoli földrészen is megünnepli a karácsonyt a keresztény hagyománnyal rendelkező lakosság, még ha az a nyár kellős közepére esik. Az ausztrálok is állítanak fenyőfát, igaz ez többnyire műfenyő. Náluk is van esténként szentmise és ajándékozás. Az ünnepi ebédet vagy vacsorát a szabadban töltik, a családok közös pikniket szerveznek. Ausztráliában a Mikulás kengurun érkezik.
Dániában a mennyezetre akasztják az adventi koszorút. A karácsonyfát saját készítésű díszekkel ékesítik: dán zászlókból álló füzérrel és piros-fehér szívekkel. Az ünnepi vacsora hat órakor kezdődik, melynek fő jellegzetessége a desszert. A tejberizsbe mandulaszemet rejtenek, és aki megtalálja, az egy szerencsemalacot kap ajándékba.
A Mikulás érkezése előtt a finnek szaunáznak egyet. Finnországban a Télapó, "Joulu Pukki” Rovaniemi városában él. Saját irodával és postabélyegzővel rendelkezik, hiszen a gyerekek ilyenkor levelekkel halmozzák el. A karácsonyi menü lazac, sajtleves, sült rénszarvas, majd desszertként tejszínes szilvakrémet fogyasztanak. Este a legtöbb ember elmegy a templomba és elhunyt szeretteinek sírjához.
Franciaországban az ünnepi vacsora az éjféli mise után következik, melyen libamájat, halat, gesztenyés libát és szarvasgombát fogyasztanak. Franciaország déli részén némileg eltérnek a szokások. Az éjféli mise után a halászok hallal teli kosarat helyeznek az oltár elé; így fejezik ki a tiszteletüket.
Az íreknél a karácsonyi ünnep két hétig tart. December 13-tól egészen karácsony reggeléig tart az első rész, a "Little Christmas”. Írországban mielőtt misére indulnának, érdekes szokásuk, hogy a Télapónak sört vagy whiskyt és rétest, a rénszarvasoknak pedig egy csokor sárgarépát készítenek ki az ajtó elé. December 25-én bontják ki az ajándékokat, 26-án pedig az emberek többsége lóversenyre megy.
A karácsony izlandi nyelven Jol, ami a Jolasveinar-nak nevezett manóktól ered. Izlandon egy legenda szerint 13 manócska rendszeresen megtréfálta és bosszantotta az embereket, leginkább a gyerekeket. De amióta megjelent a Télapó, azóta megszelídültek és ajándékokat készítenek a gyerekeknek. December elején már kiteszik a gyerekek a cipőiket az ablakba, és majd karácsonykor nézhetik meg, milyen ajándékot kaptak. Aki rossz volt, az csak krumplit kapott.
2006-12-18
Forrás: http://www.agraroldal.hu/karacsony-a-nagyvilagban_cikk.html

Ezt a Wikipédia írta:

A 20. században a Szovjetunióban Gyed Moroz, azaz Fagy Apó szorította háttérbe Szent Miklóst, Moszkva és Oroszország védőszentjét. Gyed Moroz újév napján hozott ajándékokat.

A Télapó eredete Magyarországon
Elterjedt tévhit, hogy a „tél” és az „apó” szavak összekapcsolása kommunista elképzelés alapján jött létre a létező szocializmusban. A „télapó” szó a 20. század első harmadában keletkezett, és már a két világháború között is használták.
A Rákosi-korszakban a vallásellenesség miatt valóban kötelező volt a használata, a Kádár-korszakban azonban vegyesen használták a Télapó és a Mikulás szavakat. A kifejezés a magyar nyelv részévé vált, számos Miklós napi dal „kikerülhetetlen” része, így az újabb generációk is megtanulják.
http://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%A9lap%C3%B3

Télapó
A tél és az apó szavak a finnugor időkből származnak. Elterjedt nézet, hogy a Télapó kommunista szóalkotás, ami ebben a formában téves feltételezés. A Télapó kifejezés a 20. század első harmadában keletkezhetett, már a két világháború között is használták a Mikulás szó szinonimájaként.
A kommunista diktatúra valóban erőszakosan előtérbe tolta a kifejezést, ám egyeduralma csak a Rákosi-rendszerre terjedt ki, amikor kötelező volt használata. Ezután a gyermekkönyvek és a folyóiratok vegyesen emlegették a Mikulás és a Télapó szavakat.
Szemben a fenyőünneppel – amely nem tudott gyökeret ereszteni – a Télapó kifejezés beépült a magyar nyelve, számos gyermekdal, vers, mondóka és mese révén pedig a most felnövő generáció is megtanulja. Az erőltetett használat miatt az a benyomás alakult ki, hogy a kifejezést azért alkották, hogy megfosszák december 6-át vallásos jellegétől, ám a valóságban a kommunista diktatúra nem feltalálta, „csak” használta a Télapó kifejezést.
Forrás: http://www.unnep.eu/nepi-unnepek/mikulas-vagy-telapo.html

A Jézuska hagyománya
A karácsonyi ajándékokat tradicionálisan más személyek hozzák a küönböző kultúrkörökben. A kisbaba korú gyermekre, általában szőke hajjal és angyali szárnyakkal megjelenítve magyarul a Jézuska kifejezést használjuk. Az érdekesség ezzel az ajándékhozóval kapcsolatban, hogy a gyermekek soha sem láthatják, viszont a szülők általában közlik gyermekeikkel, hogy a Jézuska épp most érkezett meg, és hozta az ajándékokat, de már el is tűnt. Magyarországon a szülők gyakran csengővel jelzik, ha megérkezett. Ausztriában, Németországban Christkind (magyarul "gyermek Krisztus") néven ismerik. Itt a Télapó német megfelelőjével, a Weihnachtsmannnal van versengésben (főleg a protestáns vallású területeken), ami reklámokban és hirdetésekben az amerikanizálódás hatására egyre jobban előretör. Ugyanilyen tradíció létezik a Cseh Köztársaságban, ahol Ježíšek elnevezéssel illetik az apró gyermeket. Svájc, Liechtenstein, Dél-Tirol is ismeri a fogalmat, ezenkívül Brazília és Latin-Amerika egyes részein is a gyermekek tőle várják az ajándékot. Luther Márton szerint a Jézuska nem más, mint Jézus árvaként való megtestesülése.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A9zuska

Ez már nem a Wikipédia:
Szent Miklós élete, legendái, csodatételei

Krisztus után 245-ben Kis-Ázsiában, Patara városában született, egy gazdag család gyermekeként. Már gyermekkorában is történtek vele csodák. Alig kezdte el iskoláit, mikor Patara városában nagy járvány tört ki, és mint kisgyermek árvaságra jutott. Ezért a szüleitől örökölt hatalmas vagyonával érsek nagybátyjához Patara város kolostorába költözött. Az ő felügyelete mellett nevelkedett, s gyermekévei alatt megszerette a kolostori életet, majd iskoláinak befejeztével a papi hivatást választotta. Életét az emberiségnek és a gyerekek tanítására szentelte. Bárki kérte, mindig segített. Emberszeretete, segítőkészségének híre messze földre eljutott. Az emberek kezdték imáikba foglalni a nevét. 270-ben a Jeruzsálembe tartó zarándokúton történtek miatt a tengerészek védőszentjévé vált! A zarándokútról visszafelé tartva betért imádkozni Anatólia fővárosába, Myra városába, ahol legendás körülmények között püspökké választották. Egy lezüllött, eretnekké vált egyházmegye élére került, melyet nagy gonddal és erős hittel igazgatott. Mindenkivel jótékony volt, szerette és segítette az embereket.
Egy legenda szerint püspöksége idején Lyciában hatalmas éhínség tombolt. Szicíliában (ahol viszont bőséges volt a termés) ekkor egy kereskedő olyan álmot látott, hogy menjen Myrába, s adja el ott terményeit. Mikor felébredt, rádöbbent, hogy mindez nemcsak álom volt, hiszen tenyerében három aranyat talált előlegként. Elhajózott tehát Myrába, ahol a város jótékony püspöke felvásárolta tőle rakományát, s szétosztotta a szegények között.
Szent Miklós alakjában a fennmaradt legendakincs (elsősorban a Legenda Aurea = Arany Legenda) és a keleti (görög és orosz) egyház hagyományai alapján valószínűleg több szentéletű férfiú alakja keveredik össze.
52 évig volt püspök. Az évek alatt a szeretete, a gyerekekkel, emberekkel való törődése miatt annyira megszerették, hogy nem csak püspöküknek, de még vezetőjüknek is tartottak. Vagyonát a gyerekek és az emberek megsegítésére fordította. Egyszerű emberként élt a nép között, miközben tanított és szeretetet hirdetett. Éhínség idején a teljes egyházi vagyont a nép étkeztetésére fordította, amiért szembe került az egyházzal, halála után ezért az engedetlenségért egy időre ki is tagadták az Egyházból!
Minden este órákig sétált a városka utcáin, beszélgetett az emberekkel, figyelt a gondjaikra. Így történt a legendáját alkotó eset is: A kolostor szomszédságában élt egy elszegényedett nemes ember, aki úgy elnyomorodott, hogy betévő falatra is alig jutott. Három férjhez menés előtt álló lánya azon vitatkozott egy este, hogy melyikük adja el magát rabszolgának, hogy tudjon segíteni a családon, és hogy a másik férjhez tudjon menni. Ekkor ért a nyitott ablak alá Miklós püspök, és meghallotta az alkut. Visszasietett a templomba, egy marék aranyat kötött keszkenőjébe, és bedobta az ablakon. A lányok azt hitték csoda történt. Majd egy év múlva ugyanebben az időben még egy keszkenő aranyat dobott be a második lánynak. Kisiettek, mert lépteket hallottak az ablak alól, s akkor látták, hogy egy piros ruhás öregember siet el a sötétben. Harmadik évben ezen a napon nagyon hideg volt, és zárva találta az ablakot. Ekkor felmászott a sziklaoldalban épült ház tetejére, és a nyitott tűzhely kéményén dobta be az aranyat. A legkisebb lány éppen ekkor tette harisnyáját a kandallószerű tűzhelybe száradni, és az pont bele esett. Az ismeretlen jótevőről kezdték azt hinni - mivel mindig ilyenkor télen történtek ezek a csodák -, hogy maga a Télapó jön el ezekkel az ajándékokkal. Az idő folyamán mégis kitudódott a titok, hogy a jótevő maga Miklós püspök. Ugyanis a legkisebb lánynak bedobott aranyban volt egy olyan darab, amit a helyi aranykereskedő előzőleg adományozott Miklós püspöknek egy szerencsés üzletet követően. Ezt felismerve, már mindenki tudta, hogy ki a titokzatos segítő! De kiderült ez abból is, hogy december 5-én a névnapja előestéjén a hideg idő beköszöntével rendszeresen megajándékozta a gyerekeket mindenféle édességgel.
Ezért az adakozásaiért a nép elnevezte " Noel Baba" -nak, ami azt jelenti " Ajándékozó Apa" (Csodatételei közt emlegetik három ártatlanul halálra ítélt ifjú megmentését, valamint három megölt gyermek feltámasztását, akiket egy mészáros megölt, majd tetemüket egy hordóba rejtette.)
A keresztényüldözések alatt őt is elfogták, éheztették, kínozták, de kivégezni nem merték. Fogságából végül kiszabadult, hosszú, békés öregkort ért meg. A legenda szerint lelkét (326-ban) angyalok vitték végső nyughelyére, ahol egy tiszta forrás eredt. Ebből a tiszta forrásból áradó szeretettel küldi legendája a mai gyerekekhez utódát, a Mikulást. Demre közepén fekszik a Szt. Miklós templom. Mellette a sírhelye, amely 1956-ban ásatások során került elő. A Myra-folyó teljesen betakarta homokkal, ma 3 méterrel a felszín alatt van. 1087-ben olasz tengerészek a sírt feltörték, és elrabolták Szt. Miklós csontvázát. Sietségükben néhány csontot ott felejtettek, amelyet ma Antalyában őriznek. Már a 4. sz.-ban állt ezen a helyen a templom, de a mai Szt. Miklós templom a 7. sz.-ban épült. A 9. és a 11. sz.-ban megrongálódott a keresztény és arab tengeri háborúban. A 11. sz. végén helyre lett állítva. A ma látható mozaikok abból az időből származnak. 1860-ban az orosz cár, Anna Galidscha megújította. A Szt. Miklós sírján látható rongálás az olasz tengerészek 1087-es műve, amikor a csontok egy részét és a sírban levő ereklyéket Bariba vitték, ahol ma is őrzik ezeket. A rablás célja az volt, hogy a tengerészek védőszentjének maradványai olasz földre kerüljenek, ezáltal a védőszent nagyobb védelmet biztosít hajózásaik során.
Tisztelete a bizánci, majd a kopt egyházban bontakozott ki a hatodik században - azóta ülik temetése emléknapját december 6-án -, majd átterjedt Itáliába is. Ereklyéinek az olasz Bari városába vitele után, 1087-ben vált valóban egyetemes szentté. Szent Miklós volt tehát a Mikulás-figura atyja, akinek nevében szerte a világon megajándékozzák a gyermekeket.
Forrás: http://www.kzs.hu/tudastar/emberestarsadalom/mikulas/Szent%20Mikl%F3s%20...

A Mikulás-kultusz kialakulása a középkorban

Szent Miklós a kisázsiai Myrában működött, a görögkeleti egyháznak máig legtiszteltebb szentje.
Csodatevő híre a nyugati egyházban akkor terjedt el, amikor ereklyéit 1087-ben a dél-olaszországi Bariba vitték. A 11. századtól kultusza egész Európában elterjedt, alakját egyre több legenda vette körül, népszerűségével csak Szent Antal vetekedett.
Kultusza hazánkba is korán elkerülhetett mind keleti, mind nyugati befolyásra. Emlékét helynevek, templomok, képzőművészeti alkotások őrzik. A halászok és révészek patrónusaként említik; a vízenjáróknak, vízimolnároknak, általában a vízi utaknak is védőszentje volt, ugyanúgy a folyók mellé települt mo.-i bencés apátságoknak. Vízi kultuszát csak Nepomuki Szent János mosta el, tisztelete a magyar kalmárok, tőzsérek körében is virágzott (bor- és gabonakereskedelem). Selmecbánya vidékén a bányászok patrónusaként is tisztelték. Általában a polgári élet, polgárvárosok védője volt nyugaton, de nálunk is. A szegedi népszerűségét középkori énekek tanúsítják.
Szent Miklós püspök emléknapja (december 6.), hazánkban az Oláh Miklós püspök prímás alatt 1560-ban tartott zsinat döntése szerint parancsolt ünnep volt. A kötelező ünnepek sorából az 1611. évi nagyszombati zsinat törölte.
Forrás: http://www.kzs.hu/tudastar/emberestarsadalom/mikulas/A%20Mikul%E1s-kultu...

A Mikulás soha nem volt piros-fehér. Ez csak a Coca-Colának köszönhető. Megpróbálok küldeni majd egy fotót (a reklám marketinges tankönyvemben van), amin az első piros-fehér Miki szerepel egy Coca-reklámplakáton – írta egy olvasónk. A legendának a Snopes.com szerkesztői is utánanéztek, az alábbiakban az ő nyomozásuk eredményeit közöljük rövidített formában.
Ugyan a Mikulás az Egyesült Államokban a szeretet ünnepének alapszereplője, a modern Mikulás-figura – hosszas evolúció során - csupán a XIX. század második felében alakult ki. A Snopes a mai alak történetének mesélését 1804-ben kezdi, amikor is a frissen megalapított New York Historical Society (NYHS) a holland tradíció szerint ajándékhozóként tisztelt Szent Miklóst választotta védőszentjének. A társaság 1810-es karácsonyi vacsoráján helyet kapott egy fametszet, amely Szent Miklóst ábrázolta; alatta egy holland vers volt olvasható, amely a Sancte Claus címet kapta. 1821-ben William Gilley költeményében is megjelenik egy bizonyos ajándékhordó „Santeclaus”, ahogy éppen óriásbundába öltözve, rénszarvas által vontatott szánkón közlekedik. 1822-ben Clement Clarke Moore lejegyzett egy másik verset, amelyet gyermekeinek olvasott fel. Moore történetében a szánkót nyolc szarvas húzta, emellett a szerző bevezette a kéményen való leereszkedés toposzát is. Moore Szent Miklósa aprócska figura volt, s szánkója is egy miniatűr darabként került lejegyzésre.
Az emberi Mikulás figurája először 1841-ben tűnt fel, amikor egy philadelphiai kereskedő, J.W. Parkinson felbérelt egy férfit, hogy jelmezben másszon fel boltja kéményére. 1863-ban a Harper’s Weekly egyik karikaturistája, Thomas Nast kialakította saját Mikulás-képét, vidám bajszokat rajzolva a tetőtől talpig bundába öltöztetett nagyszakállúnak. Nast 1866-os montázsán megjelent a „Mikulás és az üzeme” felirat is; ez az első ábrázolás, amelyen a Mikulás játékgyártóként jelenik meg. 1869-ben a fenti címmel megjelent egy könyv is, amelyben Nast rajzait gyűjtötték össze. Helyet kapott a kiadványban George P. Webster egy verse is, amelyben a szerző az Északi-sarkot jelölte meg a Mikulás lakhelyéül. Bár Nast rajzaiból nem derül ki, hogy a Mikulás valójában mekkora (manóméretű és emberszabású rajzok egyaránt megtalálhatóak munkái közt), 1881-es rajza igen közel áll napjaink ábrázolásához.
A XIX. század végére már kezdett többé-kevésbé közismertté válni a Mikulás figurája, bár ekkor még egyaránt előfordultak kicsi és nagyméretű télapók is. Általában testes férfiként ábrázolták, de előfordultak normál testalkatú és sovány Mikulások is. Öltözéke jellemzően bunda volt, illetve piros, kék, zöld vagy lila ruházat. Egy Louis Prang nevű bostoni nyomdász, az amerikai karácsonyi üdvözlőlapok atyja 1885-ben kiadott egy képeslapot, amelyen piros ruhában ábrázolja a Mikulást. A túlsúlyos, piros öltözetet viselő öregúr figurája innentől kezdett igazán széles körben elterjedni.
Az 1930-as évek elején a növekvő Coca-Cola Company arra kereste a választ, hogy télvíz idején hogyan lendíthetnék fel az ilyenkor hagyományosan pangó üdítőpiacot. Felbéreltek egy tehetséges reklámgrafikust, Haddon Sundblomot, akinek a nevéhez fűződnek a Mikulást a Coca-Colával összekapcsoló képek. E reklámok visszatérő elemei lettek a Coca-Cola marketingjének, és segítettek felpörgetni a téli eladásokat – nem beszélve arról, hogy erősítették a termék ismertségét a gyermekek körében. E kampány nagyban hozzájárult annak a legendának a kialakulásához, miszerint a Coca-Cola találta ki a modern – és piros - Mikulás képét.
A legenda azonban a Snopes szerkesztői szerint nem igaz. A joviális, kövérkés, nagy zsákot cipelő, piros-fehér ruhás Mikulás képe már jó néhány évvel azelőtt kialakult, hogy Sundblom megrajzolta volna első téli reklámját. Mindez nem azt jelenti, hogy az üdítőgyártónak ne lett volna szerepe a jelenleg elterjedt Mikulás-kép megerősítésében. Tény, hogy a Coca-Cola felkarolta az elterjedőben lévő ábrázolást, s egy olyan korban népszerűsítette, amikor a karácsony ünnepe éppen átmeneti fázisban volt, vallási ünnepből a fogyasztói társadalom ünnepévé, de a figura nem az ő reklámtervezőjük találmánya.
Forrás: http://www.urbanlegends.hu/2005/10/01/coca-cola-mikulas

Címkék:

Hozzászólások



Levelet kaptam a Mikulástól :)



Nyári Mikulások

Csoportkép: http://4dimenzio.kepeslap.com/images/28500/nyami.jpg
Csajok, nem tudom, hogy ti mit gondoltok a fenti kínálatról, de nekem egyik sem tetszik!