Mindenkinek, aki szeretett, szeret és szeretni fog

szeretniHa szerettél már valaha...
Tudod mi minden lehet egy másik ember szemében. Tudod milyen sok ciráda és árnyalat csillanhat meg benne. Tudod, milyen, ha rád néz vele és azt is tudod, milyen, amikor elnéz vele. Tudod milyen, amikor utoljára nézel ezekbe a szemekbe. Tudod azt is, milyen visszaidézni tekinteteket.
Ha szerettél már valaha tudod, egy mosoly hányféle lehet. Ismersz ráncokat a szája szegletében, és ismersz mozdulatokat, amik őt jellemzik. Bevésődtek nem csak emlékezetedbe, de szívedbe, gondolataidba. És néha fáj talán, ha előhívod, de az is lehet, hogy csak jóleső érzéssel tölt el.
Tudod milyen a hangja, füledben cseng még ma is. Ismered a hangszíneit, a tónusokat. Tudod mik minek szóltak. Tán még eszedbe jut az is, volt egy hangszín, amiről tudhattad, ez csak neked szólt.
Ha szerettél már valaha, tudod milyen végigsimítani más bőrét és azt is tudod, milyen, amikor a tiédet simította az ő bőre. Tudod milyen volt arcodat tenyerébe simítani, ajkaddal a tenyerét csókolni.
És tudod milyen közben lehunyni a szemed. Ismered a bizsergést és ismered azt, amikor hagyod, hogy átjárja nem csak az érzékelésed, de a lelked, a szíved.
Tudod milyen a karjában lenni annak, akit szerettél és ismered már a hiányát is. Tudod milyen érezni a csókját a szádon, de azt is tudod, milyen, amikor ez a csók már nem érint többet.
Tudod milyen, amikor az ajkak eltávolodnak és visszatérnek. De tudod azt is milyen, amikor utólag jössz csak rá, örökre elmentek. És ismered az érzést, hogy sohasem tudhatod mikor van az utolsó csók, az utolsó vele töltött pillanat. Hogy mikor látod utoljára őt. Mert ismered milyen az, amikor bekövetkezik, hogy többé nem következik be mindez sohasem.

Ha szeretsz...
Tudod milyen a szeme. Bármikor, amikor belenézel megdobban a szíved. Annyira ismered a színeit, hogy bármikor le tudnád festeni. Tudod, hogy milyen port kavar a lelekedben, amikor rád néz, amikor rád esik a tekintete. Gyakran keresed a pillantását és néha még zavarba hoz, ha mélyen néz a szemedbe.
Ha szeretsz élvezed a mosolyát. Cirógat, a fényébe von, melegít, szárnyat ad. Annyiszor törekszel rá, hogy előcsald. Arra figyelsz, hogy megjegyezd, elraktározd, bevésd a szívedbe...
Hallgatod a hangját, szinte élvezed. lehet, hogy először kellemetlen volt, nem tetszett, de most minden zenénél édesebb neked. Igyekszel reagálni minden hangszínre és tónusra és örömmel tölt el, amikor felismered, most azon szólt hozzád, ami csak a tiéd.
Tudod milyen, amikor felé nyúlsz kezeddel és őt megérinteni nagyobb boldogság, mint bármilyen bársonyt, vagy selymet érinteni. Nem zavar, ha a bőre épp nem tökéletes, nem zavar semmi, csak az számít, hogy érintheted. Bizsergések futkosnak rajtad.
Várod, hogy a karjába vonjon, szomjazol rá. Ott van veled és, ha nem lehetsz egészen közel, szinte szenvedsz. Mikor pedig végre megteszi, azonnal már a csókját vágyod. Ha veled van, tudod, hogy egyre csak több és több kell belőle.
Amikor vele vagy, nem gondolsz arra, hogy a pillanat lehet az utolsó is. De miért is tennéd, hiszen vele vagy, ott van veled. Szívd magadba rendesen. Jegyezd meg és éld meg a MOST minden apró századmásodpercét is és mindig úgy búcsúzz el, mintha utoljára látnád, ha netán utoljára láttad, ne bánd, hogy nem tehetted.

Ha szeretni fogsz...
Figyeld a szemét. Ismerd meg a színeit. Ismerd meg a tekintetét, ahogy rád néz. Ne szalassz el megfigyelni egyetlen apró cirádát sem! Keresd azt a pillantást, ahogy az övé a tiédbe kapcsolódik és ne félj elveszni benne. Hagyd, hogy rád vesse...
Várd a mosolyát, várd a pillanatot tudatosan, mikor először látod meg. Nyugodtan hűlj el tőle, ha annyira megtetszik. Nevess vele, viszonozd és élvezd a gondolatot, hogy még hányszor láthatod majd így, mert veled annyi oka lesz a mosolyra.
Figyeld a hangját, a hangszíneit, a tónusokat, a nevetése dallamát. Akár hunyd le a szemed, hogy még jobban hozzászokjon a hallásod. Csodálkozz rá, milyen más életben, mint telefonon és csodálkozz milyen más halkan, mint hangosan...
Érezd az első érintéseit. Élvezd, ha ruha anyagán keresztül is van csak módod rá. Keresd, ha vágysz rá, ne szégyelld, hogy vonz a közelsége. És, ha nem ölel át, de érzed, hogy remeg érte, ne félj helyette először megtenni te.
Amikor pedig végre csókját érzed, ne hagyd, hogy a kíváncsiság orozza el a pillanatot a tudatos tapasztalás igényével. Inkább csak érezd át, minden létező szenvedélyeddel, úgy, ahogy szeretnéd, hogy legyen.
Ne gondolj arra, hogy mikor látod utoljára, vagy meddig tart, csak azt tudd, hogy milyen lesz vele. Ha nagyon jó, akkor nézd, hallgasd a hangját, élvezd az érintéseit, vessz el a csókjában és ne gondolj semmire. Az ég világon semmire. Csak arra, hogy ott legyél és élvezz minden egyes századmásodpercet. És gondolj arra még, hogy mennyire jó lenne ebből még és még és még...

http://www.youtube.com/watch?v=CXH5GvNjLhM

Hozzászólások



Jaj!!!Tessék gyorsan repülőjegyet venni!!!!!

********



Leírni a leírhatatlant.....

Hatalmas a hatás.....olvaslak,és felsejlik, milyen is elmerülni egy gyönyörű mélybarna szempárban,ahogy simogat vele....milyen az érintése....az illata...bársony hangja.....mert, szeretni fogok...sőt :)
Feltöltődtem! :)

Köszönöm! :)



Én is...

... köszönöm, hogy elolvashattam ezt az írást! A hatás hihetetlen! És igen, az utolsó rész csak rám vár, köszönöm, hogy emlékeztettél rá! :)))

Connie



Kedves Ritocska!

Nagyon jó volt olvasni írásod! Köszönöm!Mókuska



Drága Ritocska!

Ez fantasztikus írás volt!
Milyen érdekes, hogy durván 1 órával később én is hasonlókról írtam Neked a levelembe, mint pl. ez:
"Amikor vele vagy, nem gondolsz arra, hogy a pillanat lehet az utolsó is. De miért is tennéd, hiszen vele vagy, ott van veled. Szívd magadba rendesen. Jegyezd meg és éld meg a MOST minden apró századmásodpercét..."



:)

10 perce néztem ezt a képet a gépemen, szeretem nagyon, olyan harmonikus, és Ő jut róla eszembe... Akinek a hangját nem szerettem, valahogy furcsa volt, most pedig a legszebb hang nekem. És akiét fel sem tudtam idézni hónapokig, és nem tudtam, mikor hallhatom újra. De valahol mélyen ott volt bennem minden mondata. És a mosoly, amely nekem szólt, tényleg felejthetetlen.
Szép írás, nagyon szép!:)



Köszönöm

Ez nagyon szép írás, köszönöm :)

ez vagyok én
http://rakom.freeblog.hu/



szinte szóhoz sem jutok....

Remélem, mindenkinek olyan jó volt ezt olvasni, mint nekem. Ahogy olvastam a sorokat...átéreztem...láttam a pillanatképeket....feltörtek a legszebb érzések.

Köszönöm ezt a csodás írást.
A szép álmokkal már biztosan nem lesz gond:)

Szeretettel:
Ƹ̵̡Ӝ̵̨̄Ʒ Reni Ƹ̵̡Ӝ̵̨̄Ʒ
♥Megéri a végsőkig kitartani a Tiszta szeretet mellett! Akármi is legyen a vége...♥



hmm nagyon érdekes írások

hmm nagyon érdekes írások akkor én még nem is estem igazán nagy "szerelembe"/ szeretetbe
Nagyon kíváncsi vagyok hogy mit vált ki belőlem az igazi érzés :-)))
Köszönöm írásod :-))))
Happy to see you :-)))))))