Mitöl jo egy kapcsolat?
2010. február 18. csütörtök - 22:10 | beküldő: Monicas
...Attól, hogy meglátjuk egymásban a végtelent?
Attól, hogy utat rak a vágyak és tervek alá?
Attól, hogy a mindennapok valóssággá válnak?
Attól, hogy több leszek általa? Együtt valami több?
Attól, hogy tisztább, kevesebb leszek? Egyszerű a szerelemben?
Attól, hogy hagyom a saját utját járni, és csak akkor beszélek, ha segítek?
Attól, hogy közös utat járunk, és egy máshoz igazítjuk lépteink?
Attól, hogy tanulunk egymástól?
Attól, hogy tanulunk együtt az Élettől?
Attól, hogy megtanulunk Egyek lenni?
Attól, hogy megmásszunk egy hegyet, amit egyedül nem lehet?
Attól, hogy befogadom, s ő engem?
Attól, hogy együtt teszünk valaki, valami másért?
Attól, hogy együtt szeretjük az Életet?
Ez mind Egyben, lehet?
Szerintetek?
- Monicas blogja
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 1006 olvasás
-
Címkék:
Új hozzászólás
A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
Hozzászólások
Kedves Zsofi...
Egyetértek veled...És örülök hogy igy érzed...
Szép napokat neked is.
Monicas.
Köszönöm Monicas!
Kérdésedre a válaszom:LEHET !!A hozzászólások és válaszaid is sokat adtak most nekem!
Szép napokat!
Zsófi
Hogy milyen igazad van!
Ebben egyetértünk,hogy véletlenek nincsenek:)))
talán bizonyos
dolgokat jobb is kétszer elmondani.
Nincsenek véletlenek.
:)))))
Hát ezt egy kicsit elszurtam...kétszer ment el:)))
Kedves Kreátor:
...Hát ha már ennyit kérdeztem,akkor had probáljak meg válaszolni is.
Hiszen amint irod:aki kérdezni tud, válaszokat is birtokol.
Mitöl jo egy kapcsolat?
Szerintem:TISZTELET EGYMÁS IRÁNT,mert ugye mindenkinek vannak ugyanugy jo és rossz szokásai is.
Ugy kell elfogadni egymást ahogy vagyunk-nem pedig megváltoztatni. Mindvégig tudjunk önmagunk maradni,ne kelljen álarcot viselni,
ne kelljen állandoan megfelelni,hogy mindkét fél adhassa önmagát.
Legyen közös érdeklödés,tudjunk együtt lelkesedni,örülni.Ahogy az örömben,vidámságban,ugyanugy a bajban is legyünk egymás mellett.
Érezze a másik hogy bármikor számithat ránk....
Érezze hogy fontosak vagyunk...
A legszebb dolgot kedvesem tanitotta meg nekem:Tudjunk egymás szemébe nézni...ujra és ujra és ujra...öszintén,tisztán,szerelemmel.
Amig igy nézünk egymásra,addig müködni fog minden.
Még nagyon fontos a BIZALOM-ÖSZINTESÉG...hogy tudjunk bizni egymásba,ha gond van,mindjár beszéljük meg.
Én ugy gondolom az is jo,ha a párunk egyben a barátunk is akivel bármit megtudunk beszélni.
Titokzatosság-az is jo ha mindig tudunk ujat és ujat adni egymásnak...
Tehát ez az én véleményem,természetesen minden kapcsolat más és más,attol függ kinek mi a fontosabb egy párkapcsolatba,
olyankor mindig arra az adott dologra kell épiteni...
Mindenkinek sok-sok boldogságot.
Monicas.
Kedves Kreátor:
...Hát ha már ennyit kérdeztem,akkor had probáljak meg válaszolni is.
Hiszen amint irod:aki kérdezni tud, válaszokat is birtokol.
Mitöl jo egy kapcsolat?
Szerintem:TISZTELET EGYMÁS IRÁNT,mert ugye mindenkinek vannak ugyanugy jo és rossz szokásai is.
Ugy kell elfogadni egymást ahogy vagyunk-nem pedig megváltoztatni. Mindvégig tudjunk önmagunk maradni,ne kelljen álarcot viselni,
ne kelljen állandoan megfelelni,hogy mindkét fél adhassa önmagát.
Legyen közös érdeklödés,tudjunk együtt lelkesedni,örülni.Ahogy az örömben,vidámságban,ugyanugy a bajban is legyünk egymás mellett.
Érezze a másik hogy bármikor számithat ránk....
Érezze hogy fontosak vagyunk...
A legszebb dolgot kedvesem tanitotta meg nekem:Tudjunk egymás szemébe nézni...ujra és ujra és ujra...öszintén,tisztán,szerelemmel.
Amig igy nézünk egymásra,addig müködni fog minden.
Még nagyon fontos a BIZALOM-ÖSZINTESÉG...hogy tudjunk bizni egymásba,ha gond van,mindjár beszéljük meg.
Én ugy gondolom az is jo,ha a párunk egyben a barátunk is akivel bármit megtudunk beszélni.
Titokzatosság-az is jo ha mindig tudunk ujat és ujat adni egymásnak...
Tehát ez az én véleményem,természetesen minden kapcsolat más és más,attol függ kinek mi a fontosabb egy párkapcsolatba,
olyankor mindig arra az adott dologra kell épiteni...
Mindenkinek sok-sok boldogságot.
Monicas.
Kedves Napsugár...
Köszönöm a válaszod...legyetek mindig ilyen boldogok:)))
Mitől jó egy kapcsolat?
És mitől jó két kapcsolat? És mitől jó tíz, mitől jó száz, és ezer, esetleg milliók? És mitől rossz a többi?
Törvények, törvényszerűségek, titkok ezek is, amiket meg kéne talán ismernünk jobban.
Kedves Monicas, jó kérdéseid vannak. És hiszem, aki kérdezni tud, válaszokat is birtokol.
Hát Monikas
,ezt nehezen lehet szavakba önteni.Mi két teljesen más természetű ember vagyunk,azt is szokták mondani,hogy TŰZ és VÍZ.Talán ezért nem vált unalmassá a házasságunk,mert inkább örültünk annak,hogy kétféleképp látjuk a világot és mindig tanulunk egymástól.Tiszteletben tartjuk egymás gyengeségeit és megbecsüljük az erősségeit.Ez csak úgy jött,hogy úgy osztjuk fel egymás között az élet adta feladatokat,hogy az kapja aki abban jeleskedni tud.Az út amin járunk nem mindig zökkenőmentes,de nem is lenne jó,ha nem lennének hepehupák,így szép az élet.A szeretet legyen mindig velünk az a lényeg. szeretettel napsugár.
Kedves Napsugár 60...
Örülök hogy tetszik az irás,annak még jobban,ha eröt is tudtok belöle meriteni...
És örülök hogy sikerült átmásolni.
Milyen jooo ilyet hallani,olvasni,hogy 38 év házasság után egyre jobb és jobb a kapcsolatotok.Gratulálok.
Kedves Napsugár...ha megkérhetlek elárulod nekünk pár szoval mi a jo házasságotok titka?
Evelionnak pedig sok sikert és boldogságot...
Monicas.
Kedves monicas
Igen ,lehet mindez igaz,mi a férjemmel 38 éve vagyunk házasok és az idő múlásával ,mindig jobb a kapcsolatunk,mert egyre bölcsebbek leszünk,egyre jobban ismerjük ,tiszteljük és szeretjük egymást.Annyira tetszik az írásod,hogy átmásoltam(ugye nem baj)Evelionnak a (napi tanításokhoz),mert Ő most kezd újra ,egy már elengedett kapcsolatot.Remélem boldog lessz.KÖSZÖNÖM .napsugár
Szia.
Jó kérdés nagyon. Mert mondanám, hogy igen miközben tudom, hogy nem. Pedig még is!
Ez egy folyamat, mert amíg csak a szenvedély, mámor, szerelem él kettőnkben, addig azt hisszük, hogy igen ez lehetséges. Aztán telik az idő, vissza megyünk a hétköznapokba de már együtt. Na ott dől el igazán, hogy mennyire maradt meg mind kettőnkben az a sok minden amit felsoroltál.
A hétköznapokban való létezésünk adja meg majd igazán a valós együttlétünket. Ott derül ki valóban segítjük e egymást, ott derül ki valóban megértjük e egymást. És ha egy idő után nem fogjuk menekülőre ha nem kitartunk mert a szerelem köt hozzá, akkor tök mindegy mi van és mi múlt el, mert akkor már egészen biztos, hogy összetartozunk. Akkor már tudjuk tőlünk jó a kapcsolatunk, és jó úgy ahogy van!