A nagy pódium komédiája

én tudom azt hogy az élet
nem olyan mint ahogy én ismerem
de hidd el
olyan sem mint amilyennek te tudod
agyunkat e kérdessel hogy milyen
ne gyötörjük
nekem ilyen neked olyan
hallgass meg engem
magadét tudod
beszéljél vele
velük
könnyen megtudhatod
ezen a nagy pódiumon
mindannyian
csak szereplők vagyunk
mert jöttünk
és nem kérdezték meg tőlünk
akarunk -e jönni
itt vagyunk
szerephez jutottunk
én ilyen vagyok
mert ilyennek kell lennem
te olyan vagy
mert ha nem
a pódium deszkáiról lerugnak
ő más
tőlünk különbözik
mégis mi mindannyian itt elférünk
együtt élünk
szerepelünk
játékunkkal darabunk szinvonalát
emeljük
aztán a végén
a függöny legördül
ezt sem akartuk
az iró fejezte be igy
szerepünket eljátszottuk
nyugodalmas jó éjt sem köszönünk
eltününk
a komédia befejeződött

(20 évvel ezelőtt 1975.-ben irtam)