Tudod, a pénz engem nem izgat. Inkább megnyugtat. :-))

Én anno tényleg bajban voltam pénzügyben, itt kaptam sok, tényleg jó és komoly tanácsot, mégis magam lelke szerint sikerült ez ügyben továbbjutnom. Senki tanácsát nem tudtam felhasználni teljesen, de mindegyiket megvizsgáltam. Számtalan lehetőséggel próbálkoztam előzőleg, nem váltak be nálam ilyen vagy olyan okból, más módszerhez folyamodtam hát.

Leültem szépen magammal és elbeszélgettem. Mit akarok? Mihez értek? Rég megtettem, ami agyamból, szívemből telt, megérdemlem már, hogy fordítsak egyet az életemen. Ismét. Bíztam magamban és Istenben/katicabogárban/sorsban/karmában/gondviselésben/Vonzás törvényében/ Adok-kapok törvényében, ki hogy hívja.

Másnap jöttek a telefonok. Egy 3 hónappal ezelőtti, eldugott kis hirdetésre, amit már rég el is felejtettem.
Úgy, hogy nem működött a telóm, csak fél órát egy nap. Pénzem persze annyi sem volt, hogy új telóra költsek, se aksira, se töltőre.
Egyszerűen úgy éreztem, ha ez a dolgom, akkor ez a dolgom, megtalál. Kész. Úgy, ahogy nekem jó és másnak is jó. Teljesen megnyugodtam. Kiiktattam minden zavaró korlátot. Hogy beteg vagyok és nem bírom a fizikai, utazós munkát, pl. Vagy hogy elfelejtettem már néhány dolgot.

A munka egyik napról a másikra lépett be az életembe, teljesen felfordítva a napom. Mégsem zavart, sőt. Hálás voltam, annak ellenére, hogy betegen jártam dolgozni. Semmi más nem volt a tét, csakhogy odaérjek, és fel tudjak menni a lépcsőn. Meg hazaérjek. A munka könnyen ment, csak a fizikai része volt terhelő. Én viszont csak azt éreztem, hogy minden rendben van, hálás vagyok, hogy ilyen roggyantan MEG TUDOM csinálni ezt a melót.
Mosolyogtam.

Igazi Munkám van. Tudom, hogy csak átmenetileg, de nem baj. Addigra mire ez kifut, teljesen felépülök és bírok keményebbeket is. NEM lehetőségeket hajkurászva, hanem termelő, értékteremtő munkát bevállalva. Mert én ilyet szeretnék.

Pénzt. Pont annyit, amennyi nem változtat meg.

Van már annyi pénzem, hogy nem is jut eszembe, hogy ha nincs épp. Csak mert megszoktam és nem hisztizek azon, ha nincs. Talán ezt kellett megtanulnom. Ha nincs, majd holnap megint lesz. Van két kezem, ebédért cserébe is szívesen dolgozom.
Egészségem is végre helyrejött, nagy próba volt. 3 hónap után máshogy látja az ember a világot.

Kell a pénz, csak ne legyen Istenünk. Egyensúly.

Mindenkinek mást kell megtanulni a pénzzel kapcsolatban. Mivel a pénz világában élünk... VALAMIT MEG KELL mindenkinek tanulnia a pénzről!
Van akinek azt, hogy a sok is lehet kevés, hogy esetleg a barátok máshogy viszonyulnak, elsikkadnak a fecsegők mellett az igaziak.

Fontos, hogy úgy legyünk Önmagunk, hogy ne csapjuk be magunk, de PLÁNE MÁST!

Tehát ennek is van oka.
Mint mindennek.
Kölcsönhatásban élünk.

Már rég nem várok cserébe semmit, semmiért.
Ugyanis akkor nem működik a Titok.

FIGYELEK, vizsgálok, adok.

Csak őszintén. Bocs, ha ez téged zavar, vagyis zavart okoz benned.
Erről is tudod, mit mond a Titok.

Mert ugye nem értem én ezt.
Miért zavar benneteket ennyire ez a pénz téma? Egy ilyen oldalon?

A hogyan szerezzem meg tényleg nem mindegy, és hogy mennyi az elég, az sem... ebben sokakkal egyetértünk.

De sosem felejtem: Pénzért egy dolgot nem tudsz megvenni. Pont azt, amire itt vágynál.

Címkék:

Hozzászólások



a szeretethiánnyal küzdőnek

a szeretethiánnyal küzdőnek is...



bárkinek, de főleg pénzéhesnek

Csak őszintén. Bocs, ha ez téged zavar, vagyis zavart okoz benned.
Erről is tudod, mit mond a Titok.



Szerencse! Köszönöm,

Szerencse!

Köszönöm, értesz!

:-))

Légy boldog a semmivel és megkapod a mindent...

És különben is, ha nincs rá szükséged, mert anélkül is boldogulsz, megkapod!

Aztán csak annyit kérek, amitől nem leszek más ember....

Köszi!