Szereted-e már magad? - én kezdem.

Különös az élet.
Elgondolkodtam, ki is vagyok most én?

Voltam valakik gyermeke régen.....így ismertek.
Lettem valaki felesége.....így azonosítottak be.
Lettem gyermekeim édesanyja......így tudták kihez tartozom.

De most ki vagyok én? Már nem egy "né".
Úgy érzem, talán már vagyok "valaki". Tudják a nevem, az enyém, megállítanak, érdeklődnek, tőlem....-csak ámulok.
Eddig, voltam egy háttér, igaz egy biztos háttér. Szürkén, csendesen, névtelenül környezetbe simulón. Így gondoltam.
Már nem vagyok feleség. Nem vagyok "né". Megtanulták a nevem, én meg, tanulom magam.
Szülő még vagyok, de már nem a legfontosabb. Gyermekeim már önmaguk....- szét vállunk?
Tanulom, és szeretem magam, mert kezd kerek lenni a világ, és benne én, a félből ismét egész.
Ezt tanulnom kell még.

De ez mindent megér.

Hozzászólások



Susanna:)

Mindannyian vagyunk oly sok szerepben.
Van,aki egyszerre feleség,anya,újságíró.
Vagy a sarki újságos,aki apa,szerető férj...

Mintha ezek segítenének ahhoz,hogy tetteink által felismerjük a lélek nagyságát és az egységet.
A szürkeség mutatta meg a színt is.
Szerintem:)

Ölelés,
Katis

A Fény,a Minden,Egy,annyit jelent: Tudatosság.Kicsit mellőzd a rutint,Figyelj!
szerintem.



Egyetértek

Veled Susanna.Ha már felnőttek, el kell tudnunk engedni a gyerekeinket. Csodálatos érzés azt tudni, hogy még felnött korukban is fordulhatnak hozzánk a gondjaikkal egy-egy tanácsért, vagy véleményért. Vagy, hogy osztozhatunk az örömeikben Ők is boldogabbak lesznek, ha azt érzik, hogy mi is boldogulunk nélkülük.
Én is folyamatosan teremtem magam, és nagyon remélem, hogy egyszer ezért is büszkék lesznek az anyjukra! Sok sikert kívánok Neked a teremtésedhez. szeretettel: Judit



SUANNA...

Örülök NEKED !!! mivel olvastam eddigi irásaidat is és értem , hová jutottál el......
Csak azért válaszoltam, mindjárt én 3 fiam már 35,34, 33 évesek , családosak és én lehet, hogy csak én nem tudom önállositani magamat tőlük. Mertha nem én, ők ....Én Igy vagyok ÉN! És BOLDOG!!!
Szeretettel ölel : ágica



Ágicának!

Még sokáig leszek szülő, ebben igazad van, remélem egyszer nagyszülő is.
De szeretném önállónak látni a gyermekeimet, akik bármikor fodulhatnak hozzám, bármivel.
De, mivel már nagyok, én is önállósodni fogok.
Mellette megteremtem Önmagam, mint különálló önálló egyéniség.
"VALAKI"- aki nem "csak" : gyermek, feleség, szülő......- hanem még MAGA is.

Teremtem, és már szertem magam, nem úgy mint régen.

Üdv.:Susanna



Susanna...

Érdekes amit irsz, egyedül szülő mindig leszel. Nincs olyan, hogy egy szülő kivülálló megfigyelőként
tekint gyermeke éltére. Ezt én igy tapasztalom. Köszönöm irásod! Szeretettel ölel :ágica