Lelki támasz

Még új vagyok itt, bár már egy ideje rendszeresen olvaslak Titeket, de még sosem írtam. Eddig nem éreztem szükségét, de most kellene egy kis lelki támasz.
Édesanyám nincs jól, és nagyon aggódok érte. 23 éve volt először rosszindulatú melldaganata. Akkor eltávolították az egyik mellét. Kapott sugarat, kemoterápiát, rendbejött. Kontrollra persze nem ment vissza, attól félvén, hogy ismét találnak valamit. Aztán 6 éve mégis elment, és a másik mellében is találtak. Kétszer műtötték, eltávolították a másik melle egy részét. Ismét sugár, kemo, és meggyógyult. Viszont szintén nem ment vissza ellenőrzésre. Nemrég rosszul lett, így a háziorvos elküldte vizsgálatokra. Nagy boldogságunkra a mammográfián nem találtak semmit. Kértem is, hogy minden rendben legyen, és úgy is lett. Hálás is voltam ezért.
Aztán tegnap volt tüdőszűrőn, és ma volt az eredményért. Vizet találtak a tüdejében/tüdején. Holnap kell befeküdnie a kórházba, "lecsapolják" majd, és amitől félek, hogy szövettant néznek, mivel összefüggést látnak a korábbi daganatai és a mostani probléma között. Én nem értek ehhez, igazából félek is utánaolvasgatni, nem akarok túlzottan belemerülni ebbe, mivel azzal csak a rosszat vonzanám úgy gondolom, inkább igyekszek pozitívan hozzáállni, és persze kérni, hogy minden rendben legyen továbbra is. Próbálom, de valahogy folyton olyan negatív képek törnek utat a gondolataimban, hogy már a legrosszabbra "készülök".
Neki még nem sikerült "átadnom" a Titkot, pedig ha ő is másképp állna hozzá, könnyebb lenne, hiszen ha ő nem hisz a gyógyulásban, és abban, hogy minden rendben lesz, akkor én talán túl kevés vagyok, hogy a gyógyulását kérjem. Ennek ellenére kérem, próbálom, csak nehéz.

Elmondom Nektek is, mennyire Boldog és Hálás vagyok azért, hogy Anya meggyógyul és minden rendben lesz Vele!
Szeretlek! Sajnálom! Kérlek bocsáss meg! Köszönöm!

Köszönöm, hogy olvastatok és minden pozitív hozzászólást szívesen fogadok. Köszönöm!!!

Elinor

2009. 05. 15. Péntek
Szörnyű éjszakám volt, mert csak erről álmodtam és persze csupa negatív dolgot. Tudom, hogy most nem azt teszem amit kellene, hiszen így csak a negatívat vonzom ha arra gondolok, meg persze ha arról beszélek, de nagyon félek és állandóan jönnek a legrosszabb gondolatok.
Mit csináljak?! Kisebb dolgokban sikerült sikeresen kívánnom, de most nem megy. Most elnyomja a pozitív gondolataimat a félelem. Hogyan legyek úrrá rajta? Kérlek segítsetek!!!!

Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm!!!

E

Hozzászólások



Drága Judit!

Köszönöm a pozitív gondolatokat, hálás vagyok, egyre hálásabb, olyan csodás, örülök, hogy írtam ide, mert ha nem tettem volna már nem is tudom hol lennék. Nagyon magam alatt. De így tele vagyok hittel és bizakodással.
Nemrég értem haza a kórházból, bevittem a Titok könyvet Anyának, és nagy meglepetésemre és boldogságomra azt mondta, hogy akart szólni, hogy vigyem be neki!!! Nem kellett tehát ráerőltetnem, ő akarta magától olvasni, mert érzi, hogy segít, tehát gyógyulni akar. Tegnap még nem így állt a dolgokhoz, de ma szerencsére már igen. És úgy érzem ebben Nektek nagy szerepetek van, hiszen annyi pozitív energiát kaptam, kaptunk tőletek, hogy segített. :)
Hálásan köszönöm!!!
Boldogan fogok ma lefeküdni, és szép álmaim lesznek, mert sikerülni fog! Minden rendben lesz! :)

Köszönöm Nektek!!! :)))



Drága Elinor!

Édesanyád egészséges! És ez így van!
Szeretettel: Judit

"Csak egy helyen szeretnék élni, és ez az a hely, ahol a szeretet örökké uralkodik."



:)

Drága Öbike!

Hálásan köszönöm biztató szavaid! Annyira csodálatos, hogy vagytok, és segítetek nekem! Nagyon sokat jelent ez. A családomban sajnos -egyenlőre - egyedül vagyok a hitemmel, a pozitivitásba vetett hittel, ezért jó, hogy van akivel megoszthatom félelmeimet és akik eligazítanak, mi a helyes út. Nem szabad elkeseredni, szerencsére most nagyon bizakodó vagyok. Hála Nektek! Köszönöm!!!
Hiszem, hogy sikerül, minden rendben lesz.
Nemsokára megyek be Anyukámhoz a kórházba, beviszem neki a Titok könyvet, és bízom benne, hogy ez is segít majd. Én karácsony után voltam kórházban és karácsonyra leptem meg magam a könyvvel, de talán nem véletlenül, mert rengeteget segített abban, hogy ne hagyjam el magam, és meg akarjak gyógyulni. Hiszem, hogy neki is segíteni fog, és ettől már sokkal nyugodtabb is vagyok és tudok sok-sok jó dologra gondolni, ami csak még jobb dolgokat vonz majd.
Végre őszinte hálát érzek! Tegnap és reggel nagyon magam alatt voltam, és hiába próbáltam hinni, hit nem volt bennem, csak félelem. Most már van Hitem!!!!! Köszönöm Nektek!!!!!

Szeretlek Öbike! Annyira nagyon hálás vagyok Neked!!!!!!
Szeretlek! Sajnálom! Kérlek bocsáss meg! Köszönöm! :)

Elinor



Drága Elinor :)

Nagyon nagy szeretettel gondolok Édesanyádra és Rád :) Beszélgessél vele sokat, olyan dolgokról, ami a távoli jövőbe tekintenek, és ha ő vissza akar téríteni a jelenbe és a problémákra, akkor is folyamatosan arra gondolj és arról BESZÉLJ, hogy mit szeretnél megélni Vele.
Magadon pedig úgy tudsz segíteni, hogy ilyenkor, amikor a negatív érzések előjönnek, gyorsan nézzél bele egy tükörbe és nézegesd az arcod és a szemed. Mert amit ott látsz azt látja Édesanyád is. Végtelenül bizzál magadban és Őbenne is, és ezt MOND el neki hangosan. Ezzel tudod erősíteni a hitében, hogy ha tudja, Te hiszel benne rendíthetetlenül. Ez a hit fogja őbenne is elindítani az élniakarást.
Szeresd feltétel nélkül mindig minden pillanatban. Legyél neki hálás minden jóért amit kaptál tőle, és mindezt oszd is meg vele, hogy tudja. Lehet hogy sírni is fogtok, de ez jó, mert őt tisztítja rendesen :)

Szeretlek :) Öbike :)

A szeretet mindent áthat.....
Szeretlek! Sajnálom! Kérlek bocsáss meg! Köszönöm!
Mosolyogj Magyarország :)



Köszönöm!!!

Kedves Alfajáró!

Nem is tudod milyen sokat segítettél! Annyira nagyon hálás vagyok a szavaidért, erőt adtál, és sokkal jobban érzem magam. Erőt kaptam a szavaidtól, erőt ahhoz, hogy ne hagyjam el magam, és hitet ahhoz, hogy igenis képes vagyok segíteni! Köszönöm!!!! Nem tudom a hálámat szavakkal kifejezni, de talán érzed, mert nagyon erős bennem ez az érzés.
Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm!!!

Elinor