2009. július 22. szerda - 04:23 | beküldő: Zsul
Ez a meditáció segíti az embert egy jobb, stabilabb állapot megteremtésében. Ezt a földi és az égi energiákra való ráhangolódással kívánja elérni. Nevét onnan kapta, hogy a kiindulópontja a szívcsakra, mely az energiaközpontok közül pont középen helyezkedik el (Tőle lefele, felfele három-három további csakra található.).
A meditáció menete:
Ha akarunk/tudunk hallgathatunk közben meditatív zenét, de természetesen nem kötelező.
Csukjuk le szemünket. A lépések alatt lélegezzünk lassan, nem kötelező egyenletesen, de mindenképpen lassan, nem erőltetetten, nem kellemetlenül, inkább kényelmesen, s aztán kövessük a lépéseket, természetesen saját fantáziával fűszerezve.
1. lépés: A SZÍVCSAKRA ÉS A FÖLD ENERGIÁINAK EGYMÁSRA HANGOLÁSA
A szívcsakra energiáját figyelmünkkel "összekapcsoljuk" alsóbb csakráink energiaközpontjaival. Nem kötelező végighaladni, a lényeg, hogy a szívünktől kiindulva jussunk el alsó részünkig. A gyökércsakránál, vagy akár a lábainkál aztán lépjünk ki figyelmünkkel a testünkből. Nem részletezem. Ha ezt a gyakorlatot egy épületben végezzük, akkor kitérhetünk annak egyes szintjeire, miután kilépünk vele aztán a földbe, és azon is túl, lefele, egészen a lüktető magmáig. De elképzelhetjük a föld stabilitásának mélységeit, rétegeit is (ha valakinek túl forró a magmáig menni). Az anyaföld tápláló erejét, szeretetét feltétlenül képzeljük el! No meg azt is, hogy a sok tápláló új energia, szeretet megindul a figyelmünk által felerősített csatornán a föld felől, azokból a mélységekből, ameddig elvittük figyelmünket.
Végezetül képzeljük el a kétirányú mozgást!
Kilégzéskor a szívcsakránkból szeretet árad a tápláló, stabilitást adó, megtartó, szerető anyaföld felé, míg belégzéskor a szeretet és új, friss életerő árad az anyaföld felől testünkbe, majd végül szívcsakránkba. Néha ne feledkezzünk meg az útvonal összetettségéről és szépségéről.
2. lépés: A SZÍVCSAKRA ÉS AZ ÉG ENERGIÁINAK EGYMÁSRA HANGOLÁSA
A szívcsakra energiáját figyelmünkkel "összekapcsoljuk" felsőbb csakráink energiaközpontjaival. Nem kötelező végighaladni, a lényeg, hogy a szívünktől kiindulva jussunk el felső részünkig, fejtetőnkig. A koronacsakránál aztán lépjünk ki figyelmünkkel a testünkből. Nem részletezem. Ha ezt a gyakorlatot egy épületben végezzük, akkor kitérhetünk annak egyes szintjeire, miután kilépünk vele aztán a település légterébe, majd az égbe, és azon is túl, felfele, egészen a legtávolabbi csillagokig, az Univerzum azon részeibe, ahol a fény születik. Képzeljük el az Univerzum, az égiek határtalanságát, fensőbbségét, könnyedségét, végtelen isteni szeretetét. Jelenjen meg az is képzeletünkben, hogy a sok tápláló új energia, szeretet, égi könnyedség megindul a figyelmünk által felerősített csatornán az Univerzum legtávolabbi pontjáról, vagy abból a pontból, ameddig elvittük figyelmünket.
Végezetül képzeljük el a kétirányú mozgást!
Kilégzéskor a szívcsakránkból szeretet árad a tápláló, szeretet és könnyedséget, és teremtőerőt adó ég, Univerzum felé, míg belégzéskor a szeretet és új, friss életerő és teremtőerő árad az ég, az Univerzum felől testünkbe, majd végül szívcsakránkba. Néha ne feledkezzünk meg az útvonal összetettségéről, és szépségéről.
3. lépés: A SZÍVCSAKRA ENERGIÁJÁNAK KÉTIRÁNYÚ ÁRAMOLTATÁSA
A szívcsakra energiáját figyelmünkkel egyszerre "kapcsoljuk össze" alsóbb, és felsőbb csakráinkkal, hogy aztán be-és kilégzéskor egyszerre küldjünk és fogadjunk szeretetet, tápláló gondoskodást, erőt mind a földanyától, mind az éganyától, Univerzumtól.
Eközben küldjünk ezen megújult szeretet és energiakoktélból a szűkebb környezetünkbe. Értelemszerűen, ha épületben vagyunk, akkor a velünk tartózkodók (családtagok?) kapnak először, aztán az épületen kívüli környezet, település. Itt megállhatunk egy pillanatra a "végső robbanás" előtt, s gondolhatunk azon szeretteinkre, akiknek úgy érezzük szeretnénk adni! Ha ez is megvolt, akkor a "nagy robbanás" abból fog állni, hogy utolsó lépésként az egész világnak adjunk! Ilyenkor, ha vágyunk vizuális megerősítésre, akkor akár egy földgömböt is tarthatunk a közelben, melyet ölelgethetünk közben. Természetesen ez nem kötelező, mint ahogy a fentebb felsorolt szeretet, és szívcsakra kiárasztás sorrendje sem az.
4. lépés VISSZATÉRÉS
Bármilyen helyzetbe is kerüljünk, miután túl vagyunk egy vélhetőleg intenzív, kiáradó állapoton, csendesítsük le lényünket, tudatunkat, s térjünk vissza egy olyan alaphelyzetbe, amiben kényelmesen érezzük magunkat. Ez lehet fekve, ülve, ahogy épp jólesik. Ha visszatértünk ebbe a nyugalmi pózba, s érzéseink és lélegzetünk is nyugodtá váltak, akkor koncentráljunk testünkre, és lélegzetünkre, ahogy mellkasunk le-fel jár. Ha ez is megvolt, akkor kinyithatjuk szemünket.
Egészségünkre.:)





Hozzászólások
Nincsmit!
:)
hmm
hmm ez nagyon jó kipróbálom én is szoktam meditálni de igy még nem próbáltam
Köszönöm :-)