ÖRÖMKÖNYV

Alig vártam, gyermeki izgalom feszült bennem, míg a futár becsöngetett vele...
Az összes Müller Péter könyv emelt rajtam egyet, persze hogy türelmetlenül vártam a legújabbat.
Számomra Ő az az író, akinek minden szava olyan egyszerű, mintha már régen tudtad volna, Ő csak elismételné. Semmi elvontság, mellébeszélés. Egy felesleges szó sincs a könyveiben, csakis a legtisztult tanítás. Az is oly módon, hogy szórakoztat, sodor.
Alig bírtam letenni mióta bejöttem vele az ajtón, pedig zajlott itt az élet rendesen. Pici lányom holnap lesz illetve 1 óra múlva lesz 1 esztendős:-) és sajnos egész nap lázas volt, járt nálunk a doktornő is, foglalkoztam én mindennel, de valahogy mindig a kezemben volt a könyvem:-)

Szeretnék megosztani Veletek egy részt, ami nagyon de nagyon érdekes volt számomra.
Arról ír éppen, hogy egy nő - hozzám hasonlóan -, az édesanyja önzéséből kifolyólag borzasztó sérült emberré vált, és nem igazán értette miért kellett ebben az örvényben nevelkednie. Miért kellett az Ő "önmegvalósító" anyja árnyékában, fájdalmas sebeket kapnia, és szeretetlen légkörben nevelkednie. Ráadásul ebből kifolyólag, nem tudta megtanulni a szeretet adást, és megkérdezte Müller Pétertől, hogy lehet szeretni valakit, akit képtelenek vagyunk szeretni?!
És, hogy kiről beszélt az asszony? A saját gyermekéről...

- Lehet-e a szeretetet tanítani? - ezt a kérdést tette fel Müller Péter az Angyalának, akivel már több mint 20 éve van állandó kapcsolatban. Az angyal előbb elmondta az írónak, hogy az asszony csupán "tükörsorsot" él, amilyen vakon élt előző életében, azt kapja most vissza az anyjától. Földi értelemben több évszázaddal ezelőtti történet volt ez. Lelki értelemben azonan nem létezik múlt, csak Itt és Most van. Valaha hasonlóan viselkedett , ugyanilyen narcisztikus volt, mint az anyja, az ő vezérszava is az önmegvalósítás volt, saját szeszélyének dobta áldozatlanul - akaratlanul is - a saját gyermekét. De igazából az Angyal szavait szeretném azoknak közvetíteni, akiknek nem volt módjuk olvasni még a könyvet, mert roppant tanulságos dolgokat tanít a "szeretet tanulhatóságáról"...
Így szól:

"Amíg nem éled át, milyen a másiknak, addig nem tudsz szeretni. Amíg nem fáj neked a fájdalom, amit másnak okozol, nem tudsz szeretni. A karma nem büntetés, hanem tanítás: megtanít, milyen a másiknak lenni; mit érez, hol fáj neki. Amíg nem fáj a seb, amit másokon ejtesz, és nem vérzel tőle te is, addig nem tudod, mi az, hogy "vele" és "együtt" és "közösen". Együtt érezni valakivel csak akkor lehet, ha az én idegeim is összerándulnak attól, amit benne én okozok.

A szeretet - mondja az Angyal -, minél erősebb, annál érzékenyebb. Nem nekem fáj, hanem együtt fájunk. Ezért, akiben megérik a valódi szeretet - és ez rendszerint nagy fájdalommal, katarzissal jár -, mérhetetlen tapintattal és óvatossággal működik az emberek között. Idegei nem végződnek az ujjai hegyénél, túlfutnak a saját testén, beleérnek másokba, és átérzi a fájdalmaikat.
Megtanulja, hogy bármit tesz vele - magával is teszi.
És másokkal is.
Két ember ügye egy a családé, népé, az egész emberiségé - mert amikor ezek az érző idegszálak elindulnak az ujjad hegyéből, behálóznak embereket, állatokat, fákat, virágokat - az egész világot érzed majd. Végül eljutsz odáig, hogy egy éhező macska távoli jajgatása nem sajnálatot ébreszt benned, hanem éhséget és kétségbeesést, mert lényed elér a macskáig, átöleli, átérzi s megszenvedi a szenvedéseit.
Valószínű, hogy a szeretetnek nincs határa.
De ez nem olyasmi, amit tanulnunk kellene, mert bennünk van.
Lelkünk mélyén, eltemetve.
A tanulás nem egyéb, mint kiszabadítás. Ahogy egy mentőosztag felszínre hozza a bányaomlás mélyéről az élőket, úgy szabadítja ki az érlelő szenvedés a még élő és dobogó szívünket az önzés romjai alól.
Egy könyv, egy jó mondat, vagy bármiféle tanítás csak annyi, mnt amikor egy mentőkutya nyüszítve szimatol a romok fölött.
Ahogy én teszem most.
Érzem, hogy élnek még valakik ott a mélyben, akik jók. Akik szeretni képesek. Hallom a légzést, a szívhangokat.
De kivülről nem tudok hozzátok férni."

Hozzászólások



A szívhez szóló soroknak mindig "ára" van

ezért célszerű, ha a könyvünk első lapja fehéren marad!

Mire gondolok konkrétan? Sokáig kell a sorba állni, :) amíg a könyv szerzője csak ránk figyel! :)



A dedikáció rituáléja

izgalmas pillanatai már nem érdekelnek engem.
Tudok venni magamnak könyvet, ha akarok, s egyetlen szerző kézírásáért sem állok sorba.



Ó, az írók nagyon birizgálják a nőiességemet :)

vagy a csuda sem tudja, hogy mimet! :)) Ezt csak viccből írtam, mert ha igaz lenne, akkor író-olvasó találkozókon ülnék minden szabad percemben!



Ó, már az idejét sem tudom, mikor voltam...

utoljára író-olvasó találkozón! Nekem az a heppem, hogy az író személyesen hívjon meg! :) Univerzum, jegyezd fel ezt a kívánságomat és teljesítsd!



.

Már elfelejtettem, hogy az egyik jó tollú író, - akit megnevezni most nem óhajtok, - mit írt a könyvembe, de nagyon szívhez szóló volt.

Remélem, hogy egyszer majd Admin Imi dedikált könyvét is a kezemben tarthatom!



Író-olvasó találkozó :)

"A dedikálás fantasztikus volt. Az író ha veled beszél, akkor valóban VELED beszél, mélyen a szemedbe nézve érdeklődik felőled, arról akinek dedikál, mosolyog, és sugárzik róla a derű. Még meg is nevettetett, alig várom, hogy író-olvasó találkozója legyen".

Én is voltam már ilyen dedikáláson. Nagy hatást tett rám.



Őszintén remélem, nagyon

Őszintén remélem, nagyon sok karácsonyfa alatt ott "figyelt" az Örömkönyv:-)
Lassan a végére érek - noha megint úgy olvasok, hogy közben falom a Ne szenvedj, SZERESS-t is:-) -, és máris úgy érzem, elölről fogom kezdeni, mert imádom ezt a könyvet.
A párom már "ellopkodja" tőlem néha, és vadul olvassa ráadásul:-)
Nagy ÖRÖM nekem ez a könyv.
(A dedikálás fantasztikus volt. Az író ha veled beszél, akkor valóban VELED beszél, mélyen a szemedbe nézve érdeklődik felőled, arról akinek dedikál, mosolyog, és sugárzik róla a derű. Még meg is nevettetett, alig várom, hogy író-olvasó találkozója legyen, remélem beférek majd a csapatba, mert nagyon beakarom vonzzani:-))

"Amit most az elmédben látsz, azt hamarosan a kezedben is tartod."
Bob Proctor



Nem rég értünk haza az

Nem rég értünk haza az Alexandrából, sajnos nem volt dedikálás. Valami közbejött neki és elmaradt. 21-én 18-kor lesz.

"Amit most az elmédben látsz, azt hamarosan a kezedben is tartod."
Bob Proctor



Müller Péter

Volt szerencsém néhány író-olvasó találkozóján ott lenni.
Nagy élmény volt , mindegyik!
Különösen amelyiket Horgas Eszterrel együtt tartottak... (Eszter fuvolázott közben, gyönyörűen...)

Bár ez egy dedikálás lesz, ahol beszélgetésre nem nagyon jut idő, mégis érzem előre, hogy mekkora öröm lesz őt újra látni!



Ez igazán jó hír volt,

Ez igazán jó hír volt, köszönöm Tiger, én biztos ott leszek!:-)

"Amit most az elmédben látsz, azt hamarosan a kezedben is tartod."
Bob Proctor



Drága Tiger....

Bárcsak mehetnék..... Karácsonykor, talán már én is olvashatom..... Puszil : ágica



Dedikálás! Gyertek minél többen!

sziasztok!

Mindenkinek!

Müller Péter december 17-én, 18 órakor a Nyugati téri Alexandra könyváruház kávézójában dedikálja köteteit!
Olvasom az új kötetet, fantasztikus.
Kívételes érzéssel és tehetséggel szólítja meg és hozza felszínre bennünk a „jobbat” a „szebbet”, igazi valónkat.

http://www.alexandrakonyveshaz.hu/index.php?mod=program&id=1268

Tiger



Istenem...

Ez most csak egy belső sóhaj.

Sírnék.
Minek?
Tiszta szeretet?
Most döbbenek rá,mi az,amit el akartam,akarok ásni jó mélyre.Ott.Legbelül.
Mikor annyira szerettem.S nem kellett.Vagy nem úgy.
Utána meg már nem tudok úgy.Azóta sem.Olyan mély érzéssel,olyan intenzíven,lüktetően,élőn.
Már megfordult a gondolataim között,hogy talán már nem is tudok szeretni.Vagyis nem eléggé.Hogy mindenki más jobban tud szeretni engem,mint én bárkit.
Persze.Mert nem szeretem magam?.
Talán.Eszembe jutott épp a minap,hogy kezdem magammal.27évesen is lehet ilyen felismerése az ember fiának.Amúgy meg nem is foglalkoztat mennyi vagyok.
Tehát,kezdem magammal.Elkezdem szeretni azt,aki vagyok.
Erőfeszítés.
Viszont ha a külvilágban magamat látom,és a külvilágból van,amit szeretek...
Egyedül a természet.A végtelenség végtelen határáig.Mindig.Most.Okok?Nem kellenek.Csak bármi,ami ahhoz tartozik,boldoggá tesz.
Akkor magamtól magamnak hogyan lesz meg mindez?
Most,hogy teljes mértékben el tudom látni magamat.Fizetem a lakbéremet,veszek magamnak ételt,van ruhám vagyis önellátó lettem,elmondhatom,teljesítettem azt a legfontosabb dolgot,amire oly nagyon vágytam.Anyagilag független lenni.
S amint ez megvalósult...
A kurzor meg csak villog,várja az új szavakat... :)
Amint ez megvalósult,nem is tudom mi lett.Meglett az alap,és ezzel együtt úgy érzem,elvesztettem azt,aki voltam.Ami abszurd mert mindeközben magam vagyok,csak más részek váltak láthatóvá.
tehát úgy érzem,eltűntek a mély érzelmi megnyilvánulások,talán mert őgy éreztem,ahhoz,hogy a "világ" része legyek,alkalmazkodnom kell,és oda ez nem való.
Tudom,hogy mások elvárásainak feleltem meg.Tudom,a képet is én festettem.
Szeretném visszahozni azt a mélyen érző lényt,vagyis szeretném merni vállalni.Erőt honnan kapok?Csakis magamtól,és kezdjem magam szeretetével.
Mitől is tudnám magamat szeretni?A belsőhöz ugyanúgy kapcsolódik a külső is.Nemde?A Világ.
Tudom,én teremtek.
Csak érzés nélkül nincs jövőkép.Akkor éljek a mostnak?Hiszen mindig abban vagyunk.
Hogyha magamért teszek mindent,amit teszek,az nem önzőség,mert ha a szeretetet táplálom,abból mindenki más is részesül.

Ez jutott eszembe.
"Aki önmagát a külvilágtól függővé teszi,előbb-utóbb boldogtalan lesz. Mert a külvilágból árad az örömtelenség és a rosszakarat"
Erről.

Lehet,hogy az alapok megteremtésével függővé tettem magam?
Mert az a külvilág.

Hogyan gyújtsam meg magamban a lámpást?

Szeretettel ölellek mindannyiótokat,
Kati



Köszönöm mindenkinek aki

Köszönöm mindenkinek aki itt járt, és időt szánt az olvasásra. Ha nem bánjátok írnék még belőle, mert egyszerűen annyira letisztultan tanít, hogy minden sora kincs.
(www.alexandra.hu) - nagyon nagy leértékelések vannak! 6 könyvet vásároltam 6700 forintért futárköltséggel együtt!

"Amit most az elmédben látsz, azt hamarosan a kezedben is tartod."
Bob Proctor



Drága Angie! Lehetséges,

Drága Angie! Lehetséges, hogy karmikus kapcsolat volt/van közöttetek. Próbáld meg "megnézni" ki volt Ő esetleg már előző életeitekben is számodra. Vedd fel esetleg a kapcsolatot Demko-val, Ő elmondja a részleteket. Mindenesetre biztosan megnyugtató lenne, ha "látnád" miért ragaszkodik hozzád!

Ölellek: Gini

"Amit most az elmédben látsz, azt hamarosan a kezedben is tartod."
Bob Proctor



Kedves Ágica!

Köszönöm amit írtál,és azt hogy írtál.Ha tudsz még mit,akkor írj kérlek.
Köszönöm:)



drága angie.....

........... Sokan, többet tudnának neked segiteni. Én csak saját tapasztalatom, és megérzéseimet irom. Igen, van ilyen amiről irsz... De ne fájdalomként éld meg..... Ha felébredsz , gondolj rá , mi volt szép és a közös emlékekre. Meglátod egy idő után , már jobb lesz minden. Ha akarod irok még !
Szeretettel ölel : ágica



Szeretetkönyv

Müller Péter nekem is nagy Tanítómesterem.
Előző nagysikerű könyvéből, a Szeretetkönyvből az alábbi idézet:

"Csak a valódi szeretet tud rezegni azon a színten,mely a lelki és anyagi világot összeköti.
Átmegy a testen,a falon, fül nélkül hallható, s agyi hullámokon keresztül is észlelhető."

"Aki önmagát a külvilágtól függővé teszi,előbb-utóbb boldogtalan lesz. Mert a külvilágból árad az örömtelenség és a rosszakarat"

Ezért is külön öröm ez az oldal,mert itt érezhetően árad a szeretet,a jóakarat,az egyszerű és igaz bölcsesség,mindaz a szépség,amivel szebbé tehetjük nemcsak belső,de külső világunkat is.

Hálás köszönet érte Mindannyiotoknak.

"Akinek látod magad:azzá leszel."



Kedves mindenki!

Gini egy angyal!Már majd két hete gyötör egy fájdalom amiről nem tudok beszélni senkinek,de Gini segített nekem abban ,hogy segítséget tudjak kérni tőlletek.
Eltávozott egy szerettem.Ő döntött úgy,hogy elmegy.Nem volt köztünk napi kapcsolat,nagyon ritkán beszéltünk.Sőt lassan 15 éve hogy találkoztunk.De beleőrülök a fájdalomba annyira érzem azt amit érezhetett az utólsó pillanatokban.Éjszakánként felriadok.Nem álmodok,csak fel kell ébrednem ,mert emlékeznem kell.Olyan mintha tudatni akarná velem,hogy meggondolta magát,de már késő volt.Olyan mintha ő ébresztene fel.
Segítsetek,hogy hogyan kezeljem ezt.



a kedvenc

Köszi!
Müller Péter a kedvenc íróm.
Minden eddigi írását olvastam.
Az új könyve karácsonyi ajándék lesz.:-)



örök hála Gini ezért a kivonatért!

Azonnal be kell szereznem az örömkönyvet! :) Drága vagy!
„Semmi sem túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, semmi sem túl csodálatos ahhoz, hogy megtörténjen, és semmi sem túl jó ahhoz, hogy örökké tartson, ha a terád váró jóhoz pozitívan állsz hozzá!” Helen Hadsell * www.5rol6ra.hu



Kedves Éjeli bagoly Társam!!:)))

Flow Az írásod nagyon nagyon tetszik!Elgondolkodtatott,és újabb részletet ad az Élet nagy kirakójához!:)))Szervesen kapcsolodik hozzá-legalábbis az enyémhez!:)))Köszike!:))))