thesecret.hu

Köszönöm kedves soraitokat. Az ilyen levelek mindig erősítenek az utamon.

Egyébként az - elengedés dolog - nekem nem nagyon sikerült. Csak rövid időre tudtam valami hasonló érzést magamban létrehozni.
Leginkább a feltétel nélküli "szeretet küldése" amit nap, mint nap alkalmazok. Ez egy csodálatos érzés, amikor Rá gondolok és átölelem, elképzelem hogy a szeretetem körülveszi, megvédi és segíti őt az életben.
Esténként vizualizálok, hogy együtt vagyunk és boldog, kiegyensúlyozott kapcsolatban élünk.
A vizualizálás végén, mielőtt elalszom mindig arra gondolok, hogy legyen minden úgy, ahogy mindkettőnknek a legjobb.
Napközben a ho'oponopono-t alkalmazom - Szeretlek ! Bocsáss meg! - ha nagyon rágörcsölök a dologra, mert az is előfordul. Aztán még arra gondolok, hogy úgyis felhív, hiszen minden nap felhív !
Szeretettel:
Caty

És egy fontos jótanács, elkerülöm a témát a jóakaratú, negatív véleménytnyilvánító barátokkal. Mert kivülállóként kevesen értik meg az érzéseimet.

Kedves Caty!
Sok sikert neked! Remélem hamarosan happy endről számolsz majd be. Én sem adom fel!:)

Semmi sikersztori? Ez elkeserítő.

Ráakadtam ráakadtam....
Tegnap beépítettem a meditációmba. Utána pár percig olyan szuperül éreztem magam, hogy csak na! Aztán lefekvés előtt szépen megtalált egy ilyen "uramistenmennyirehiányzik" érzés, és úgy keltem fel ma mint a mosottkaki... És hát azóta sem sokkal jobb, pedig már Ho'oponoponozok mint egy papagáj...

"látom a boldog szerelmes párokat stb...csak még jobban hiányzik..."
Én ha látok egy igazán boldog párt akkor, velük együtt szoktam magamban örülni. Hogy nekik sikerült, milyen aranyosak, milyen jó érzés nekik. Így szinte átragad rám a boldogság... A másik hiányára sosem gondolok. Ha van rá lehetőség beszélgetek is velük. Csak egy baj van ezekkel a boldog párokkal, hogy nagyon kevesen vannak.

"Nincs kivel mennem, és ha akad is, nem érzem magam jól, mert nem vagyok "összhangban" azokkal a bizonyos emberekkel akik közé tudnék menni"
Nekem se könnyű, szinte minden ismerősöm házas, vagy kapcsolatban van. Mindenki a saját kis magánvilágát éli. Ha van alkalom lazítani, beszélgetni, bulizni sosem mondok "nem"-et! Nem az a lényeg, hogy "összhangban" legyél velük, hanem, hogy jól érezd magad! Ez viszont csak rajtad múlik!

"Más meg egyszerűen nem érdekel"
Ezzel én is így vagyok, de attól még nyitva tartom a kiskaput. Az igazit nem keresni kell, hanem felismerni, ha megjelenik. Felismerni, meg csak akkor fogod, ha elég nyitott vagy.

A "kapott" jelekre adott reakciómmal meg így jártam:
A drága megfenyegetett és orvoshoz is küldött, ha finoman és röviden akarok fogalmazni.
De most ettől legyen rossz kedvem? Minek? Az segít?

"valóban nehéz eldöntenie az embernek, hogy mi lenne a helyes...kitartani mellette vagy elengedni."

Ennél már csak az nehezebb, hogy úgy tarts ki, hogy közben elengeded... Vagy úgy engedd el, hogy közben kitartasz... Kész paradoxon! :S

Úgy tűnik, tényleg nagyon hasonló a helyzetünk...Nincs kivel mennem, és ha akad is, nem érzem magam jól, mert nem vagyok "összhangban" azokkal a bizonyos emberekkel akik közé tudnék menni, és látom a boldog szerelmes párokat stb...csak még jobban hiányzik...Más meg egyszerűen nem érdekel:(

Kedves ati2, nem pont azt jelenti, amit írtam, de szerencsére SzivárványVirág értette :)

"miközben fáj az egész lénye, és minden értelmét veszti...."
Erre csak az a megoldás, hogy menj mindig társaságba. Barátnőkkel ismerősökkel mindegy, csak minél sűrűbben. A magány kinyírja az embert ilyen állapotban.

Amit CsMariann írt, az akkor hasznos elsősorban, ha gyerekkorodban kevés szeretetet, törődést kaptál. De akkor kétségtelen működik a módszer, elvileg önbizalom erősítő hatása van és a szülői szeretet hiányát pótolja. Elég ha virtuálisan kívülről megsimogatod a buksid és mondod magadnak, hogy "Ügyes vagy! Jól csinálod! Megérdemled!" stb.

Jó ideje rájöttem, hogy nem a "negatív" gondolatok, érzések a rosszak, hanem a harc. A világgal, a körülményekkel, másokkal, magammal.
Amikor szarul vagyok (bocs a megfogalmazásért, de a "nem érzem magam olyan jól" nem azt jelenti, amiről beszélek), akkor szarul vagyok, és frászt kapok attól, hogy ha nem engedik meg nekem. Mert hogy nem helyes. Nem segít, tudom, de ha azt hazudom, hogy minden ok, azzal senkit nem csapok be. Főleg nem a világot, aki (ami) azt tükrözi, ahogy rezgek (érzek), nem azt, ami a számon kijön, és nem azt, amit játszom.
Megengedem magamnak a rossz érzéseket, csak közben kívülről nézem magam, megsimogatom a kis buksimat, és mosolygok magamon, mintha egy kisgyerek lennék, aki azt hiszi, vége a világnak, mert elvették a homokozólapátját.
Ez a külső én, aki nem merül el a fájdalomban, pontosan tudja, hogy van olyan világ, ahol az enyém a homokozólapát, és oda fogok érni.

szivárványvirág! én is hasonló helyzetben vagyok...ugyanígy elutasítottam magamtól mert azt mondogattam neki is, meg magamnak is, hogy nem szeret... ez a legnagyobb hiba amit csak elkövethet az ember... persze a szakítás után hinni kezdtem benne, sőt tudtam, hogy még is csak engem szeret, úgy is együtt leszünk újra...aztán most egy másik nővel van együtt már egy hónapja...állítólag nagy a szerelem...már nem gondolok rá, csak azt kívánom magamnak hogy megtaláljam a helyem és a boldogságot...csak az a baj hogy, úgy érzem ez csak mellette lehetséges...

Szivárvány virág...
Nem vonzottál te be neki senkit, ő akart mást, persze ez rajtad is múlt.
Érzelmileg labilis vagy, ha egyik percben kiabálsz, a másikban meg megbánod.
Érdemes lenne foglalkozni a bűntudatoddal, ott van a kutyuli elásva.
Nem hibáztatod e magad mindenért?
Ha elfogadod magadat, akkor mást is el tudsz fogadni.
Tanulj a hibádból, használd erre a történteket.
Ha megtudod fogalmazni az igényeidet, akkor nem szorulsz rá az érzelmi labilitásra amit kimutatsz.
Milyen félelmedet próbálod ezen keresztül megoldani?
Inkább lefárasztottad ezzel a hozzáállással.
Kérdéses, hogy milyen típusú férfi volt, inkább gondolkodó, akitől távol állnak az érzelmek.
Nézd meg, hogy mit vonzottál be, mit kerestél benne, és mi az amin te változtatni szeretnél, illetve, mi az ami szerinted másban meg van, ami szerinted benned nem...
Gondolkozz, az nem fog megártani.
Hiányzik a magabiztosságod.
Remélem segítettem ezzel a halomnyi kérdéssel..... :)))

Szia lollipop!
Nem kicsit billeg a hangulata, csütörtökön véletlen láttam az egyik piros lámpánál a fiával, ilyen "semmibe néző" nem vidám arccal. Hétvégén meg nyomott egy mosolygós képet az IWIW-re.
"Megismerkedett valakivel... Mit nem lehet érteni... Fogd már fel.. " stílusú sms-ek voltak, 1 hétre az "Örültem, hogy hívtál!" után, miközben nem vette fel a telót.
Nem tudom mennyi ideig tartott az előző kapcsolata, csak hogy 7 éves volt a fia, amikor lelépett a pasija. És szinte minden idejét a fiára szánja.
Meg van kavarodva az biztos, keresi önmagát, és szerintem meg is van ijedve, plusz még szégyellheti is magát a júniusi viselkedése miatt. A kommunikációs patthelyzet, az nagyon találó.
Az a baj, hogy ez a magára hagyás csak a férfiaknál működik, azok visszapattannak. Így is pihentettem 2+ hónapot.
Csak hát az alap baja, hogy túl sokat adott magából, amin csak az segítene, ha törődnének vele.
Úgyhogy vonzhatom, meg irkálhatok is hetente...

Szia SzivárványVirág!
Mivel én is hasonló szituban vagyok most, csak a másik oldalról, szeretném megkérdezni, mennyi idő volt amíg rájöttél, hogy mégis Ő az?

Hogy mikor jön vissza arról nekem sincs halvány lila fingom se, de remélem nem olyan lesz mint ahogy a nyáron jártam: 18 éve volt egy futó kalandom, akkor nem lehetett semmi egy meglévő kapcsolat miatt, majd pár félreértés miatt szépen durci lett, én minimum barátságot akartam, de azt nagyon! Majd szépen le is mondtam mindenről 2 hónap után. A 18 év alatt vagy 4x futottunk össze, köszöntem neki mindig, semmi reakció. Nyáron az egyik szórakozóhelyen látom ott van egy társaságban, akikből kettőt is ismerek. Már szándékosan nem köszöntem neki. Az srácokkal eldumáltam egy kicsit, majd rám köszön, hogy "Szia Attila! Megismersz még?". Azóta jó pár éjszakát átsöröztünk és meglett a tartós barátság :) De már sose tudom meg, mi lett volna, ha kitartóbb vagyok...

Olyan meg nincs, hogy nem kapsz többet, nem érdemled meg, csak ha ez jár a fejedben. Arra kell gondolni, hogy megérdemled, megkaptad, milyen jól érzed magad vele MOST. És persze mindenért legyél hálás. Meg mellette legyél nyitott más felé is.

Szia lollipop!
Én is úgy látom, hogy nem akar tudomást venni bizonyos dolgokról, meg csak rajta múlik.

Az mit jelent, ha egy nő olvassa a leveleket (6 db eddig), meg is tartja, de nem válaszol?

Amikor begurult júniusban törölte az összes levelet, IWIW-en az látszik, meg küldött pár szaftos sms-t is :) Emiatt nehéz bármit is mondani, hogy értékeli-e, vagy mit jelentek neki most.

ati..nem nem biztos, hogy depressziós, viszont vannak dolgok, amikről egyszerűen nem akar tudomást venni.
lehetsz türelmes, kitartó, de a változás rajta is múlik..vajon mennyire értékeli a támogatásodat. Vagy milyen szinten mit jelentesz neki?

Szia lollipop!

Az "esküvő után"-t úgy értettem, hogy megtörtént az esküvő, mert ugye még ott is lehet "nem"-et mondani. A többivel egyetértek.

Nálam nem konkrétan bezárult és eltávolodott, hanem igazából nem nyílt meg.
Még nem volt túl az előző kapcsolatán, pedig már 1 éve elköltözött a pasi egy 9 évvel fiatalabb lányhoz. Gondolom rendesen betett bónuszba a korkülönbség neki a megcsaláson/elhagyáson kívül. Épp kezdett volna megnyílni, csak szépen beijesztettem a türelmetlenségemmel.
De saját magáról mondta személyesen, hogy "Nagyon bizalmatlan mindenkivel!". Ezt nagyon nem értettem, ezért elkezdtem keresgélni pár pszichológiai leírást a témáról. A bizalmatlanság a kicsi önbizalomtól van, a kicsi önbizalom meg azért, mert apa nélkül nőtt fel és nem kapott elegendő dicséretet/megerősítést gyerekkorában. És itt van a 22-es csapdája, hogy az önbizalmát úgy lehetne növelni, ha törődnének vele, de nem hagyja.
Magáról azt állítja, hogy "Ő mindig boldog!", ami ugye egy nőnél kizárt, már csak a "hullámok" miatt is. A közösségi oldalakon feltöltött képein, vagy erőltetetten jó kedvű, vagy a "semmibe néz". Közben erőlteti magára a pozitív gondolkodást, vagyis olyan könyveket olvas kilóra. De szerintem inkább csak menekül, és ügyesen tagad mindent, ami az időszakos rossz kedvére vonatkozik. És neki is van egy listája a véget nem érő teendőkről, mert egy 15 perces teló hívás után, aminek a vége az volt hogy "Örültem, hogy felhívtál!" rohant porszívózni hétköznap :) Utána meg jött a teljes "hírzárlat".
Hogy ez most depresszió, vagy csak zárkózottság, már nem tudom eldönteni.
Vélemény?

Egyelőre vonzom tovább Őt és a megoldást is hozzá, mást nem tehetek :)

Szia SzivárványVirág!
Már miért ne térhetne vissza? Egyébként, hogy tényleg az "igazi"-e az csak az esküvő után derül ki, addig csak sejted. Amit ajánlottam könyvet, jó leírást ad, hogy miknek kell megfelelnie a másiknak, és hogy hogyan kell kommunikálni, hogy érezze a másik a szeretetet. A könyv szerzője is bizonyos értelemben "visszavonzotta" a mostani feleségét, és már 30 éve jó házasságban élnek. Ezek a szétválások azért vannak, mert valamelyikőtöknek, vagy mindkettőtöknek tanulnia kell még valamit, amit csak később ért meg.
Mindegy hogy vonzásnak, vagy minek nevezzük ezt a dolgot, de működik.
Inkább arra kellene koncentrálnod, hogy bocsáss meg magadnak és mindenkinek aki megbántott, szeress mindent és mindenkit, és legyél mindenért hálás! Talán a hála a legfontosabb, mert az jó érzéseket vált ki. Ez a film legnagyobb tanulsága. Szóval érezd jól magad mindenképp, mert a legvonzóbb nőies tulajdonság a magabiztosság.
Én pillanatnyilag úgy vagyok, hogy próbálom visszavonzani, de ettől függetlenül nyitott szemmel járok, hátha jobbat kapok :)

Szia lollipop!

Saját tapasztalatom és mások tapasztalatai alapján is bármikor bekövetkezhet a bizonytalanság férfiaknál (első randitól akár 2 év múlva is). A későbbi akkor jellemző, ha kimaradt az ismerkedős rész. Ha meg az első randin bekövetkezik, akkor meg nem lesz kapcsolat.

De hogy én is kapcsolódjak a témához:
Februárban bevonzottam tudatlanul az "igazit", sajnos a körülmények elég vacakok voltak, meg a könyvet is csak utána olvastam (rendesen elcsesztem a türelmetlenséggel, nem adtam megerősítést, stb).
Áprilisban az egyik asztrológus ismerősömre rákérdeztem, hogy milyen a nő. Azt írta minden ok, lelki társ stb., de 06.04-08.20-ig párkapcsolati próba. Nem értettem miről beszélt, mert már kezdett alakulni épp. Még gondolni se gondoltam rá, hogy bármi rosszul alakulhat, mondom baromság. Erre 06.05-től nem vette fel a telefont, 06.09.-okén meg küld egy sms-t hogy megismerkedett valakivel, ne keressem. Utána előjött egy 3 éves óvodás szint belőle, és gyakorlatilag teljes hírzárlat nála, minden üzit törölt, telót nem vette fel stb. Én meg csak néztem, mint a moziban.
Augusztus 20-óta egyszer válaszolt, meg csak olvassa amit írok neki, és legalább nem törli.

Ha van valakinek valami ötlete mit lehet kezdeni egy 38 éves depressziós nővel (aki nem beszél), hogy kirobbantsam a kis bezárt világából, és beszéljen, azt szívesen fogadnám.
Persze a vonzáson kívül, az megy, csak gyorsítani kellene a tempót :D

Szia Marcell!

Nincs semmi gond veled, csak a bizonytalansági szakaszban vagy, ez minden kapcsolatban bekövetkezik. A párod meg lehet elköveti azt a hibát, hogy túl sokat ad most magából (mint a legtöbb nő).
Olvassátok el ezt a könyvet, sokat fog segíteni mindkettőtöknek:
http://www.triviumkiado.hu/book.php?id=113
Akár úgy is veheted, ezt a könyvet, hogy bevonzottad a megoldást a problémádra :)

A párod sikeres bevonzáshoz meg gratulálok!

Nagyon jó tanácsot írt neked csillag!
Az egyoldalú szerelem csapdájába estél, olyanért epekedsz, aki elérhetetlen, és most te teszed magad elérhetetlenné... jó lenne, ha ezt a mintát nem állandósítanád az életedben, mert nehéz lesz a rossz ösztöntől megszabadulni, és beleszeretni egy elérhető férfiba.
Ajánlok itt és most egy nagyszerű könyvet:
-------------------------------
Alon Gratch
Ha a szerelmes gondolkodna...
Ismétlődő hibák a párkapcsolatokban
-----------------------------
Ha időben tanulsz a hibádból, akkor nem követed el még egyszer.
A fenti könyv hét gyakori szerelmi viselkedési mintát taglal, és azt, hogy hogyan lehet ezeket felszámolni.
Ezek szorosan össze is fonódnak egymással.
Elérhetetlen embere olyan szokott beleszeretni, akinél nincs rendben az intimitás kérdése.
Ráadásul a példád összefügg a virtuális és a szerelmi háromszög modelljével.
Úgy folytasd a kapcsolatot, hogy a saját életedért, és ami abban történik, azért te vagy a felelős.
Remélem ezzel a néhány sorral másoknak is segítettem.

Szia!
Nagyon átérzem azt amin most keresztülmész,mert én is hasonló cipőben jártam!!De csak múlt időben..
Volt egy olyan kapcsolatom,ahol azt éreztem csak ő kell nekem.Ha valami jól alakult az életemben,mindig megjelent!! Ahogy most is..Mintha megérezné..De amikor kellett volna,hogy maradjon lelépett!!:((
Akkor nagyon szenvedtem,de sikerült túllépnem rajta.És ezt köszönhetem a páromnak,akivel már az esküvőt tervezzük!Soha nem adnám oda semmiért sem:)
Azt tudom tanácsolni Neked,hogy ismerkedj..
És engedd el ezt a pasit..Ha igazán szeretne és fontos lennél neki,akkor Veled lenne!!
Én megtettem annak idején ezt a lépést és nem bántam meg:))
Kívánom,hogy legyen szerencséd!!:))))))))))
Szép napot..

Sziasztok!
Mikor rátaláltam erre az oldalra, végigolvastam itt minden hozzászólást.
Eleinte olyan lelkesítő volt, de szinte mindenki eltűnt a régiek közül. Hát senkinek nem sikerült? :(

"Ha valamit szeretnél elérni, „teremteni” – legyen az pozitív kisugárzás vagy egy jobb jegy a suliban – mindenképpen gondolj rá sok-sok pozitív érzelemmel! Hunyd le a szemed, és képzeld el, hogy kitűzött célod sikerült: vizualizálhatod, vagyis elképzelheted a srácot, aki tetszik neked (egyébként is 24/7 ezt teszed, ugye?), amint rád mosolyog, randira hív és te jól érzed magad vele, közben pedig minden szorongásod elmúlik. Fontos, hogy ne csak képeket vetíts magad elé, de a hozzájuk kapcsolódó érzésekre is koncentrálj! Küldj fényt a Földnek és az emberiségnek, képzeld el a Földet egészségesnek, a rajta élő embereket pedig békésnek, szeretettelinek.

Szabadulj meg a negatív gondolatoktól, lelki terhektől! Mindenkinek vannak olyan egész életét érintő lelki terhei, amiket nehezen visel. Lelkifurdalás, szégyenérzet, bizalmatlanság, zárkózottság – mindez természetes, a tibetiek szerint ugyanis aki fizikai testbe született a Földön, annak még van mit tanulnia önmagáról és a világegyetem karmikus törvényeiről. Ha negatív gondolatok merülnek fel benned, mondd ki hangosan: „elengedem a félelmet, a kishitűséget és az irigységet, szabad vagyok és boldog!” Hidd is el, amit gondolsz és mondasz, hiszen a nagy eredmények mindig a fejben kezdődnek."

Amit idollóztál az nagyon szép idézet, de a mágiára vonatkozik ! A fekete és a fehér mágiára és a fekete és fehér mágusokra !
Egy mágus végezhet gyógyító és segítő mágiát, felhasználva hozzá az erejét és az eneriákat, mellyel felruházta őt a mindenható teremtő ! Vagy használhatja az erejét ártó szándékra, ha valakinek ártani akarnak rontással és hasonlókkal (pl. szerelmi kötés stb.) tehát használhatja az erejét jó célra és rossz célra "mint azt a bizonyos kést, amit idéztél", de ez nem a Titokra vonatkozik. A kettő nem ugyan az.

Látszik, hogy sokat olvastál... de továbbra is fenntartom a véleményem.
Valamit félreértelmeztél !
Ha szeretek valakit őszintén, tiszta szívből, és meditálok, vizualizálok kettőnkről, a szerelmünkről, azt tiszta szívből, tudatosan teszem, tiszteletben tartva őt és a szabad akaratát, az nem fekete mágia !

A gondolat teremtő ereje, a tudatos teremtés már a Bibliában is világosan le van irva.
"Legyen meg a Te akaratod"