A tavasz csillaga
2010. március 8. hétfő - 19:08 | beküldő: diamyne
Ahogy a természet nyugalomban
Hosszú fagyos tél után
Lélekben a csend honol még
De a szív izgatottan égi rejtelemre vár
Ahogy a természet már ébredezik
Zöldbe burkolózik a táj
Friss misztikumát lengi a szél
Szép érzések ígéretét dalolja a madár
Örömmel tárja szárnyait a lélek
Nincs többé félelem, sem magány
Felhangzik egy szívből jövő kacaj
Aranykapuit nyitja a boldogság.
Új hozzászólás
A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges





Hozzászólások
:)
köszönöm...
igen, Zsuzsi, ez tényleg lelkemből szólt... :)
(())
...
tényleg nagyon jó lett ...
Drága Diamyne!:))))
Jaj de nagyon szépet írtál!Megfordult a fejemben hogy ezt te írhattad...?:)))Simán illik hozzád..:))))Aztán lehet hogy már sokkal régebben írta más,és illene ismernem,de nézd el nekem....:)))De ez a vers annyira Te vagy!
Köszönöm drága!
Szép estét Neked!
(())Zsuzsi