A tavasz csillaga

Ahogy a természet nyugalomban
Hosszú fagyos tél után
Lélekben a csend honol még
De a szív izgatottan égi rejtelemre vár

Ahogy a természet már ébredezik
Zöldbe burkolózik a táj
Friss misztikumát lengi a szél
Szép érzések ígéretét dalolja a madár

Örömmel tárja szárnyait a lélek
Nincs többé félelem, sem magány
Felhangzik egy szívből jövő kacaj
Aranykapuit nyitja a boldogság.

Hozzászólások



:)

köszönöm...
igen, Zsuzsi, ez tényleg lelkemből szólt... :)
(())



...

tényleg nagyon jó lett ...



Drága Diamyne!:))))

Jaj de nagyon szépet írtál!Megfordult a fejemben hogy ezt te írhattad...?:)))Simán illik hozzád..:))))Aztán lehet hogy már sokkal régebben írta más,és illene ismernem,de nézd el nekem....:)))De ez a vers annyira Te vagy!
Köszönöm drága!
Szép estét Neked!
(())Zsuzsi

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges