halál
20 évesen...
2011. november 4. péntek - 00:26 | beküldő: szomorúfűzegyedül, árván. Munka nélkül, egy érettségivel és egy szakmával a zsebében, aminek kicsi falujában hasznát nem veszi. Édesanyját szinte nem is ismerte, édesapját múlt héten egyik reggel többet nem tudta felébreszteni. Számított rá, hogy ez lesz a vége. Hiszen mióta eszét tudja édesapja nem tudta kiheverni édesanyja halálát. Ivott. Tovább »
November 1.
2011. október 30. vasárnap - 21:40 | beküldő: uniqueA csizma
Nagymama... Állandóan dolgozott, alig aludt. Gyermekkoromban szomorúan nézte, hogy nekem két pár csizmám van, neki zoknira sem telt. A veséje nagyon beteg volt. Semmit sem tudtam ezekről. Csak csinálta a dolgát, hallgatagon, szótlanul, néha nagypapával veszekedve. A templom volt az egyetlen, ahol megpihentethette fáradt lelkét. Tovább »
tök meg a héja
2011. október 29. szombat - 21:45 | beküldő: unique"Születünk, élünk, s meghalunk. S nem feltétlenül ebben a sorrendben." Tovább »
Ha elvesztem, meg akarok halni!
2011. augusztus 31. szerda - 00:19 | beküldő: SzivárványVirágVan valaki, a legfontosabb a számomra.
Annyira féltem, hogy soha nem lesz köztünk semmi, hogy nem vagyok neki elég jó, hogy most már mást iránt érdeklődik.
Azt hiszem sikerült bevonzanom a legrosszabbat, túl pesszimista voltam. Pedig azt hittem jó úton haladok. Meg voltam győződve róla, és még mindig meg vagyok győződve róla, hogy együtt kell lennünk. És mégis a rosszat vonzottam be. Tovább »
Megint lent
2011. július 19. kedd - 19:59 | beküldő: CathsyElegem van. Idióta hullámvasút, idióta ambivelancia, idióta prédikációk a megbocsátásról.
Újra lent, olyan mélyen, mint még soha. Az időszakosan feltörő halálvágy nem új, de most erősebb. Tovább »
Valóban létrehozhatjuk a saját valóságunkat?
2011. június 7. kedd - 09:37 | beküldő: Zarándok a Föld...Manapság rendkívül elterjedt tanítás ezoterikus körökben, hogy az ember képes befolyásolni a környezetét, az őt körülvevő valóságot és így végső soron a sorsát is. Elismerem, nagyon tetszetős és szívet melengető lehetőség! Nézzük meg röviden, vajon tényleg így van-e?
Legelőször is meg kell tudnunk különböztetni három kategóriát, amelyeket ha elvétünk, akkor nem leszünk képesek a valóság talaján állva gondolkodni, márpedig az önáltatásnak nem sok értelme van. Tovább »
Élet az élet után
2011. május 2. hétfő - 19:19 | beküldő: UgyanazAz életre várva, avagy: Ne ítélj, hogy ne bacarans ki magaddal :)
Tudom, hogy itt az élettel foglalkozunk szívesen, és alapvetően én is úgy gondolom, hogy jól van ez így. De azért a halálhoz való viszonyunkkal is érdemes időnként foglalkozni, legalább is én foglalkoztam vele. Mindig is úgy éreztem, hogy bár a mindennapjaimat nem határozza meg ez a kérdés, de azért mégis. Tovább »
Az újnak születése
2011. január 11. kedd - 15:09 | beküldő: lélekszerelőÚjjászületés. Hú de szépen hangzik! Újjászületni, azt mindenki szeret. Az amolyan szép dolog, nemes, pozitív. Bár az utat odáig megtenni azt nem szívesen vállalja senki.
„Némely ember mérföldeket halad téves irányba, anélkül, hogy elfáradna. Aztán mikor csak néhány lépést kell tennie, hogy jó ösvényre jusson, akkor sokallja. Hiába, ilyenek vagyunk mi, emberek.” (Wass Albert) Tovább »
Örök szerelem
2010. december 21. kedd - 08:37 | beküldő: őrültenkedvesenhülyeVajon hogy kell feladni egy érzést?
Egyszerűen csak döntsem el, hogy feladom, és eszerint viselkedjek és közben mondjak ellent a szívemnek és sodródjak tőle egyre és egyre távolabb? Tovább »
Semmi értelme az életemnek, meg akarok halni :(
2010. február 25. csütörtök - 16:47 | beküldő: HusikaVégleg vége a kapcsolatunknak, nem akarja újrakezdeni velem és ezt nagyon határozottam mondta nekem. Tovább »
Van-e élet a halál előtt?
2010. február 3. szerda - 22:36 | beküldő: Győri JutkaFeldmár András Kanadában élő magyar pszichológus, pszichoterapeuta teszi fel ezt a kérdést előadásában, amit az alábbi linken meg is nézhettek:
http://hooponopono.eliveport.com/?modul=blog
Az én temetésemről
2010. január 12. kedd - 18:15 | beküldő: Zsul
Nem terveztem egy darabig írni, most az élet azonban megihletett. A tágabb családi körben elhunyt egy ember. Lassan terjedt a híre, viszont annál gyorsabban kitűzték a temetés időpontját. Természetesen sok cselekednivaló van gyakorlati szempontból is az ilyen időszakokban. Elkaptam egy telefonbeszélgetés részletet, amely a következő volt:
"Akkor legyen az ráírva a szalagra, hogy fájdalommal búcsúzik xy család". S itt álltam meg. Tulajdonképpen ez az a pillanat, amely megszülte ezt a bejegyzést. Nem akarom Tovább »
Miért vagyok ilyen? Pszichológusra lenne szükségem?
2009. december 28. hétfő - 21:46 | beküldő: HusikaMindig attól félek hogy valamelyik családtagomnak valami baja esik :S Tovább »
ÚT A TELJESSÉG FELÉ
2009. augusztus 10. hétfő - 04:43 | beküldő: pösztörcevolt egyszer egy kicsi katicabogár aki egy finom illatot követve beröppent egy szobába.
a szoba tele volt csodálatos új dolgokkal amiket ő még sohasem látott, de egy idő után eltelt vele és szeretett volna ismét kimenni a szabadba. Tovább »
Magamról....
2009. augusztus 8. szombat - 13:11 | beküldő: züllött angyalSziasztok!
Szeretnék magamról írni pár sort...
Megszülettem zsidó anya és magyar apa gyermekeként. Izraelben éltem kisgyermekkorom.20 éve itt élek, itt jártam középiskolába, itt érettségiztem és diplomáztam. Most voltam 37 éves.
Eddig sose voltam szerelmes.Ennek ellenére már 2 gyerekem van, és a második férjemmel élek, vagyis nem élek :D Tovább »









