thesecret.hu

Boldogság?! Mindenki ezt keresi, kutatja, írnak róla! DE nekem nagyon úgy tűnik, hogy senki sem alkalmazza.
Boldogság egy kiegyensúlyozott lelki állapot, amit rajtunk kívül senki, de senki sem képes elérni!
Tudom már kicsit közhelyesen hangzik, de szeretném én is elmondni véleményemet, és utána szeretném, ha ti is véleményeznétek írásom. Kíváncsi vagyok a Ti meglátásotokra is! :) Tovább »

Amikor egyedül vagyok, ülök, és elmélkedem a világról. A világról, mely bennem rejlik és nem rajtam kívül. Felismerem magamban azt, hogy ennek most így kell lennie, hogy ráébredjek “valamire” amit még esetlegesen nem tudok kezelni megfelelően.
Az egyedüllétnek két formája ismeretes. Az egyik a magányosság: amikor nagyon jó lenne, ha mellettünk lenne az, kit szeretni tudunk, hogy szóljon hozzánk, megöleljen és megossza velünk titkait. Tovább »

Gyerekkorban teljesen rendben van, hogy ragaszkodunk szüleinkhez és játékainkhoz.
De felnövünk… és sok esetben visszük magunkkal e megszokást...
Ilyenkor is van, hogy ragaszkodunk tárgyakhoz, személyekhez. Szinte érezzük, hogy milyen erősek vagyunk, ha az a tárgy vagy személy körbevesz minket. Pedig fel kell tudnunk ismerni azt, hogy ez nem helyes, mert nem függhetünk sem tárgytól, sem pedig mástól, mert akkor nem a saját utunkat járjuk. Magunkból merítsünk erőt, mert igenis képesek vagyunk rá és természetesen bízzunk saját képességeinkben. Tovább »

Nem kell Istenben hinnie annak ki nem akar. Akinek kell, annak „megmutatja” magát. Isten mindenhol ott van, de nem látjuk Őt ezen a frekvencián amin mi élünk.
Viszont senkire nem kell ezt ráerőltetni. Vagy megszületik egy jó rezgés által vagy nem, de ha valaki úgy gondolja, hogy elfogadja az Istent és rálép az ösvényre amin haladva többet tudhat meg a világról és ez által a szeretetről, Tovább »

A rossznak vélt érzés azt mutatja, hogy valamin változtatnod kell, mert nem jó irányba haladsz. Ilyenkor az embernek a saját helytelen döntései és cselekedetei miatt el kell viselnie ezt az érzést és meg kell tapasztalnia eseteket, hogy többet lehetőleg ne kerüljön hasonló helyzetbe. Egyszerűen szólva, le kell rónia bűnét Isten színe előtt!!! Jelen világunkban felgyorsultak az események. Ha valami olyat teszünk amit nem kéne, hamar szembe jön velünk és így máris egyenlíteni lehet a „számlát”. Tovább »

A legfontosabb! A szeretet, az öröm, a boldogság. Mindig érezzük ezeket, ha még nem érezzük, szánjuk el magunkat és fogadjuk meg, hogy mostantól öröm és boldogság kíséri életünket. Legyünk nyugodtak mindig és figyeljünk, hogy ne stresszeljük magunkat semmi miatt. Ha valami ki akar zökkenteni, akkor nincs más teendő, mint magunkba szállva megkeresni azt, ami minket zavar. Nem a másik a hibás amiatt, hogy mi idegesek leszünk!!! Tanuljuk meg elkerülni mindezt, mert e nélkül képtelenség megérteni és használni az igazi Isteni vonzást. Tovább »

Amikor az ember megszületik és megérkezik erre a világra, hamar rátalál a szeretetre, ha szülei kellő képen adják át érzésüket a kis jövevénynek. Ez a kis ember akkor még mindent szeret. Minden új neki és mindenben meglátja a csodát és a szépet. Ekkor még igen magas szinten vagyunk képesek benne lenni a világ áramlásában. Az első csalódások viszont meghatározzák, hogy mennyire leszünk továbbra is bizalommal és önzetlen szeretettel a külvilág felé. Tovább »

Ülök a szobámban és lecsendesített elmémmel lehetőséget kaptam a kollektív tudatból meríteni, hogy magamba tekintve megvizsgáljam életemet, álmaimat és céljaimat. Egyből szembetűnt egy igen fontos dolog amire most kitérek.

Az adás – kapás kozmikus törvénye, amit testi-lelki épségünk megóvása végett nagyon fontos egyensúlyban tartani. Tovább »

Minden napnak meg vannak a maga csodás pillanati. Ezeket kevésbé szárnyaljuk át a tudatossággal. Minden egyes pillanatot lopva és csalva próbáltok húzni és vonni magatok után, mert még mindig félreérthető számotokra, hogy a jelen pillanatot nem megérteni, hanem megélni kell. Különben nincs semmi értelme, hisz rátok vár, rátok emberekre, hogy végre fel lebbenjen a fátyol onnan a kicsi szempárokról. Tovább »

Június 17. Tovább »

Több mint tíz éve foglalkozok spirituális tanításokkal. Keresem a visszafelé vezető utat, mint bárki más.

A jelenben lenni, itt és most élni,- a legfontosabb megtapasztalás. A jelenlét tartós érzését, az abban való tartós időzést jó pár évvel ezelőtt megtapasztaltam öntudatlanul.
Abban az időben több testi, és lelki panaszom is volt, valahogy összejöttek a dolgok, nem éreztem jól magam, és tudtam hogy valami nincs rendben. Tovább »

Mi akadályozza meg az embereket abban, hogy elérjék a céljaikat?

Nem fog újdonságként hangozni, de az egyik ilyen a túl sok gondolkozás.

Az egyik legjobb és leghatékonyabb dolog, amit hallottam, hogy hagyd abba a gondolkodást, és cselekedj. Tovább »

Szemtelenül:A jelen szövetsége...lehetőleg gyűrűk nélkül...:) Tovább »

Emlékszem az volt a kedvenc kalandom, hogy elmentem az ismeretlenbe – utaztam, buliztam teljesen idegenekkel -, mert elvágyódtam.
A jelenből már nem akarok elvágyódni. Minden ellenállás megszűnt bennem úgy érzem.
Öt hónap alatt ráéreztem, és eldöntöttem, hogy minden napomból tanulok hangyaszorgalommal.
Mert én meg akarok gyógyulni, mert még nem érzem azt az egységet magamban. Tovább »

Egy szép napon a múltam rám köszönt:
- Szívesen látnám néha-néha Önt.
Örömmel venném,ha visszalátogatna,
bár tudom néhány fillér kéne a vonatra.
És szóltam én: - Drága múlt, meg ne sértsem,
de visszamenni, nincsen érkezésem.
Boldogan élek itt a jelenemmel,
a csábítás az ifjúságba nem kell.
Oda bármikor elrepít az álom,
megélni még is a jelenem kívánom.