thesecret.hu

"Nagy éjeken szeretnék szólni:
Nem, nem birok tovább bilincset,
Nem, nem birok tovább titkolni
Ennyi világot, ennyi kincset."

(Ady Endre: Misztérium) Tovább »

A szerzői jogom érvényesítettem. Az eredeti bejegyzésem szövegtörzsét véglegesen törültem.

A legmélyebb sorstragédiának, a gyermekem elvesztésének feldolgozhatatlan, szükségszerű, szinte véget nem érő – immár évtizedes - magányában az éjszakai töprengések élet és halál kérdésein, vagy valami különös kegyelemből adódó késztetésre történhetett, hogy e szenvedés idővel − észrevétlenül − tollat rejtett a kezembe: írjak a titokzatos taburól, a megrendítő gyászról, majd a túlélésről, botladozásaimról a lélek rejtelmeiben. Tovább »

Mindig is voltak,vannak és lesznek.
Tudom,nem kellene különbséget tenni dolgok között.De mégis,vannak versek,események amik jobban megérintenek,olyan mintha rólam ,nekem vagy éppen mintha velem történt volna.
Évekkel ezelőtt kaptam az egyik ismerősömtől ezt a verset.

Mosoly

Egyszer, nagyon-nagyon régen,
amikor az Isten egy pillantásra megálmodta a világot, Tovább »

Egyedül vagyok(vers)

Egyedül vagyok,

Nincs mellettem senki,

Ki felvidít ha sírok,

Ki megvéd ha gyötör a társadalom.

Körülöttem sok ember,

Én mégis egyedül vagyok,

Nem lát senki sem,

De miért,nem tudom.

Üvöltök hogy itt vagyok,

De nem jön rá felelet,

A sok erőfeszítés ellenére

Egyedül szenvedek.

A sötétben egyedül,

Kire az éj leple borul, Tovább »

A lélek gyötrelme

Összecsuklik, térdepel
A tengerpart, a szürke fák
Lángtengeren süllyed el
A hűvös hangú óceán

Füstölgő parázs vagyok és fájdalom
Álmaimban látom, ahogy a világ elmerül
Alábukik az égből, viaszteste felhevül
A nap hevében olvadó szárnyaim igazgatom

Nem érdemlem meg a bársony életet
Mely körül öleli lyukadt páncélomat
Harcomat harcolom marcona vidékek Tovább »

FOLTOK

Valaki vagyok, de lehetek valaki más
Míg hullámzanak félelmem habjai
Meglátogathat a változás
Hóna alá csapva szürke napjaim

Mélység lóg a villamosról
Kifeszítve a lámpaoszlopokra
Lehúzza vágyam a magasból
Beleakadok a koszba

Ráesek arccal a kirakatokra
Ki rakott rám pénzt, ki akar fogadni?
Gyufaárus lány a standot kirakodta
Belebotlottam, de nem történt semmi Tovább »

Sziasztok kedves olvasóim, nem győzök eleget írni az angyalokról, ark-angyalokról!! Olvassátok sok szeretettel!!

Angyalok a zoroasztriánus perzsa vallásban, a zsidó, keresztény és iszlám hitvilágban jelennek meg. Az angyali világ, a mennyország hierarchiája perzsa eredetű. Tovább »

Smaragdzöld mezőn szétterül
aranyszíne a napnak,
pipacsok vörös bársonya
áldoz a pillanatnak.
Szél lebben, fennen gólya száll
tenger hullámú égen.
Nyárfák sudárja út tövén
táncol a kósza szélben.
Lebeg a lég, remegve lép,
hullámát szerte szórja.
Tükrén mereng a nagy világ,
- valóság másolója.
A róna mása visszanéz,
tótágast áll a réten:
Az van itt lent, ami pihent Tovább »

Csak emlékezni akartam...
nem tudtam, hogy mire...
Nem emlékeztem már a régi mondatokra se...
Leveleket olvastam...
Régi ölelésekben olvadtam...
Az mind-mind, ott én voltam.
A leírt mondatok megolvasztották lassan a szívem.
Magamba szívtam belőlük az összes ölelés melegét.
Egy kellemes séta emlékét...
Összeolvadtam magammal...
Elandalodtam...
Még senki se mondta nekem... Tovább »

Voltál szerelmes, mondd el, hogy milyen volt?
Meséld el annak, ki nem élte át!
Olyan, mintha egy vaknak magyaráznád,
Hány féle színben játszik a világ.
Mennyei érzés - földi halandóknak,
s néha pokol, mert néha gyötrelem.
Valóra vált, beteljesült, vad álom,
vagy egyoldalú és örömtelen.
Van hogy fellángol, máglyaként eléget,
s fájón parázslik amikor kihuny. Tovább »

Róka koma megéhezett,
hát kutatott és keresett,
s egy vén fának odújában
talált húst, na meg kenyeret.

Bemászott és mind megette,
s hogy a hasát teletette,
hasa dagadt, s belül maradt,
mert az odú nem engedte.

Sóhajtozott, sírt a jámbor
de csak nem fér ki a fából.
Arra járt egy másik róka,
öreg, bölcs, a legjavából. Tovább »

Jót akaró,
hótakaró
betemet
egy tetemet?
Miska bátya
kiskabátja
meg nem óvta?
Reggel óta
nyelve szótlan.
Benne holtan
sem beszél
a szembe szél.
Hallja Eszti,
s eszét veszti,
mert dermedve
nem egy medve,
alszik mélyen
erdőszélen.
- Ki? - A Miska,-
kis hamiska!
Az, a részeg,
bolhafészek.
Megfagyott,
s lett tetszhalott.
Ám a teste,
ami este, Tovább »

Esett a hó!

Tegnap a kék eget
hófelhő takarta,
Földünket porhóval,
befedni akarta.
Hópelyhek az égből
kicsit ferdén hulltak,
ahogy földet értek
egymáshoz simultak.
Az utcai lámpa
fényében cikáztak,
- apró csillagszórók -
fényesen szikráztak.
Földön összegyűltek,
egymás kezét fogták,
és a nagy világot,
együtt betakarták. Tovább »

Közeleg a karácsony, ezért szeretnék egy kis ajándékkal szolgálni azoknak, akik hisznek a mesékben, akik szeretnek mesét olvasni:
Fodajátok szeretettel, jó szórakozást kívánok:
CINCOGÓ

Valahol a nagyvilágban,
kerek-erdő közepén,
egy kedves egércsaládban
élt egy kis egérlegény.

Egércsalád, rajta kívül
nevelt három csemetét.
Apa, anya, 4 kisgyerek, Tovább »