thesecret.hu

„Volt egyszer, hogy egy kristálytiszta vizű, hatalmas folyó fenekén különös lények éltek. A folyó csendesen hömpölygött mindannyiuk - fiatalok és öregek, gazdagok és szegények, jók és gonoszok - fölött, a víz folyt, ahogyan folynia kellett, a víz csupán kristálytiszta önmagát ismerte. A lények mindegyike görcsösen kapaszkodott a folyómeder mélyén heverő ágakba meg kövekbe, mert életük volt a kapaszkodás, az, hogy ellenálljanak a sodró áramlásnak, ezt tanulták születésük pillanatától. Végül azonban az egyik lény így szólt: Tovább »

1. Egy Mester volt eljövendő a Földre, aki Indiana szent földjén született, és a titokzatos dombok között nevelkedett, Fort Wayne-töl keletre.

2. A Mester az indianai iskolákban tanulgatta, amit a világról tudni kell, aztán később, ahogy cseperedett, megismerkedett választott foglalkozása, az autószerelés mesterségével. Tovább »

Minden szerelmes levél egy csoda a maga módján. Beleteszed a szíved és a lelked, szó szerint. Rá a papírra, csatolod az e-mailbe, vagy épp a borítékban mellékeled. Amikor elküldöd könnyebb tőle. De a válasz már egy egészen más történet... Szerintem ez a levél gyönyörű és ezért szeretném megosztani mindenkivel, aki még nem ismeri. Részlet a Híd az örökkévalóságon át című könyvből.

"Drágám! Tovább »

Amíg hiszünk álmainkban,nincs semmi,ami a véletlen műve lenne.

Semmi sem véletlen,nem a vakszerencse hajtja,hanem olyan elv,amely mindnyájunkat elvezet a kristálytiszta megértéshez.
Ezer és ezer"véletlen egybeesés" és jó barát siet megmutatni az utat,amikor túl súlyosnak látszanak a nehézségek ahhoz,
hogy egyedül megbirkozzunk velük. Tovább »

Megtanult repülni, és nem sajnálta az árat, amit fizetnie kellett érte. Jonathan sirály felfedezte, hogy az unalom, a félelem és a harag az oka annak, hogy a sirályok élete oly rövid. És mivel ezek őbelőle eltűntek, élete hosszú és boldog volt.

Nincs, Jonathan, olyan hely nincs. A mennyország nem hely, nem is idő. A mennyország a tökéletesség állapota. Tovább »

Reggel volt, s az új nap sugarai aranyszikrákat csiholtak a tenger lágy fodrain. Mintegy másfél kilométernyire a parttól halászcsónak ringatózott a vízen, s a levegőn átcikázott a Reggelire Gyülekezés híre, mire vagy ezer mohó sirály csapott le, hogy egy-két falatot harcoljon ki magának. Elkezdődött egy újabb dolgos nap.

De távolabb, magányosan, túl parton és csónakon, egyes-egyedül, magára utalva, Jonathan Livingston sirály gyakorolt. Tovább »

Sziasztok :o)

Tudom sokan szeretitek ezt a regényt (is),ezért gondoltam bemásolom ide ezt a tájékoztatót a filmről,amit egy kedves ismerősöm honlapján találtam.Én magam még nem ismerem,de biztos sokat segít az alkotóknak,ha visszajelzést kapnak azoktól akik szeretik és ismerik Richard Bach műveit.

"
Illúziók Tovább »

"Richard, idősödő "légivagány" egyedül rója a kék eget kétfedelű repülőgépével. Választott életformája tökéletesen megtestesíti azt, aki: mindenkitől távol él, örökké vándorolva, egyetlen bevételi forrása az, hogy embereket visz sétarepülésre repülőgépén.

Cinikus világlátását és nihilizmusát az emberi lélekkel, a sors működésével kapcsolatos sokrétű elméleti tudása és ennél jóval gyérebb élettapasztalatának konfliktusa táplálja. Elméleti filozófus, aki arra is lusta, hogy könyvet írjon, sőt Tovább »

Pár napja beszélgettem egy kedves ismerőssel (aki igazából sima ismerősből csak azóta lett kedves, hogy én magam másképp állok az élethez) és egy, a világ mély dolgairól szóló könyvről ment az eszmecsere, mikor hirtelen azt mondta, hogy az a bizonyos regény olyan neki, akár a saját Bibliája, szerinte minden kérdésre benne van valahol a válasz. Láttam rajta, hogy nagyon megilletődött amiért ezt így ki tudta mondani, fogalma sem volt, mit reagálok. Nagyon ledöbbentem. Én is ugyanígy érzek Richard Bach: Illúziók című könyve iránt és szintén nem tudom, mit mondanának mások erre a meggyőződésemre. Tovább »