Egy kis emlékeztető mindannyiunknak... Tahmi
LÁZÁR ERVIN: A NÉGYSZÖGLETŰ KEREK ERDŐ
Én nem bánnám, ha néha-néha meglátogatna a Szomorúság. Mondjuk, havonta egyszer. Vagy inkább félévenként. Elüldögélhetne itt. Még be is sötétítenék a kedvéért. Tovább »
"A hazugságok olyanok,mint egy kis erődítmény;belül biztonságban és hatalommal bírónak érzed magad.A hazugságokból épült kis erődítményeden keresztül próbálod irányítani az életedet és manipulálni másokat.De az erődítményhez falakra van szükség,tehát építesz néhányat.Ezek a te hazugságaid igazolásai.Tudod,mint amikor azért teszel valamit,hogy ezzel megoltalmazz valakit,akit szeretsz,hogy ne kellje Tovább »
A paraszt szamara beesett a kútba,
egész nap üvöltött! A paraszt már unta.
Kútja rég kiszáradt és víz nélkül maradt.
- Beletemeti hát az öreg szamarat!
Hívta a szomszédot, fogták a lapátot,
lapátolni kezdtek, s a szamár iá-zott.
Rémisztőn üvölt, mint fába szorult féreg.
Aztán lenyugodott. S nem hitt a szemének,
mert csodát lát a gazda, mit a szamár játszik: Tovább »
A paraszt és a csacsi
Egy nap a csacsi beleesett a kútba. Az állat órákon át szánalmasan bőgött, miközben a paraszt megpróbált rájönni mit is tehetne.
Végül úgy döntött, hogy az állat már öreg és a kutat úgyis ideje már betemetni; nem éri meg kihúzni az öreg szamarat. Áthívta a szomszédait, Tovább »
Voltál szerelmes, mondd el, hogy milyen volt?
Meséld el annak, ki nem élte át!
Olyan, mintha egy vaknak magyaráznád,
Hány féle színben játszik a világ.
Mennyei érzés - földi halandóknak,
s néha pokol, mert néha gyötrelem.
Valóra vált, beteljesült, vad álom,
vagy egyoldalú és örömtelen.
Van hogy fellángol, máglyaként eléget,
s fájón parázslik amikor kihuny. Tovább »
Róka koma megéhezett,
hát kutatott és keresett,
s egy vén fának odújában
talált húst, na meg kenyeret.
Bemászott és mind megette,
s hogy a hasát teletette,
hasa dagadt, s belül maradt,
mert az odú nem engedte.
Sóhajtozott, sírt a jámbor
de csak nem fér ki a fából.
Arra járt egy másik róka,
öreg, bölcs, a legjavából. Tovább »
Csalogány egy szép fa tetejében,
ahogy szokta, dalolgatott szépen.
Arra járt a sólyom, s észre vette,
lecsapott rá, s zsákmányává tette.
A pusztulásra ítélt kis madárka,
próbált hatni fogva tartójára,
- úgy sem lakik jól vele a másik,
jobban jár, ha nagyobbra vadászik.
A folytatást itt olvashatod és itt láthatod a hozzá készített illusztrációimat: Tovább »
A sas és a róka
barátságot kötött.
Egyszerű gondolat
volt a szándék mögött.
Azt is kigondolták,
közel fognak lakni,
egymás közelsége,
barátin fog hatni.
A sas felköltözött
egy jó magas fára,
rókánknak alatta,
bozótban lett vára.
Folytatást itt olvashatod: http://versek.opencreative.hu/category/a-sas-es-a-roka/
Jó szórakozást kívánok. Tovább »
Egy öreg indián az unokájának mesét mondott: Ami a fehér és fekete farkas örök harcáról szólt. A kis unoka egyszer csak azt kérdezte: és melyik fog győzni? Az öreg indián így felelt: Amelyiket eteted.
Jót akaró,
hótakaró
betemet
egy tetemet?
Miska bátya
kiskabátja
meg nem óvta?
Reggel óta
nyelve szótlan.
Benne holtan
sem beszél
a szembe szél.
Hallja Eszti,
s eszét veszti,
mert dermedve
nem egy medve,
alszik mélyen
erdőszélen.
- Ki? - A Miska,-
kis hamiska!
Az, a részeg,
bolhafészek.
Megfagyott,
s lett tetszhalott.
Ám a teste,
ami este, Tovább »
A ház Szőllős és Százhold határát választotta el ahol a mese hősei úgy döntenek, hogy világgá mennek. Mivel a kert Szőllőshöz tartozott a ház pedig Százholdhoz, a mese címe akár lehetne: Utazás Százholdtól Kistündérországig. Tovább »
Varázslatos téli este
az ablakomnál álltam én,
a csodás hóesést lesve,
min áthatolt a lámpafény.
Orrom az üveghez nyomtam,
néztem, ahogy hullt a hó.
S mint apró gyermek újra vártam,
hátha eljön télapó.
A hópelyhek kavarogtak,
vidám táncuk körözött.
Több millió apró csillag,
hópihének öltözött.
Mintha egy kéz, egy kancsóból Tovább »
Erdő mélyén, vén tölgyfában,
földközeli, szép odvában,
kis manócska éldegélt.
Hablaty nevet adták néki,
mert annyit tudott beszélni,
állandóan csak beszélt.
Itt folytatódik a Manó Mese: http://versek.opencreative.hu/2009/12/22/mano-mese/
Olvassátok szeretettel, jó szórakozást kívánok, Ervin
Hótündérek, hópihék,
hírhozók az égből.
Embereknek a hitét
hozzák a mesékből.
Bár lehetnék hópihe,
a szívedre szállnék.
Sose mennék messzire,
boldogsággá válnék!
Aranyosi Ervin Mosolyköltő :))
http://versek.opencreative.hu
http://panorama.5mp.eu
mosoly.varazs@invitel.hu
Legyen a karácsony éjjel,
első lépés az úton.
A szeretet angyala,
meleg szívünkbe bújjon.
A hétköznapok súlyát,
könnyítse szeretet,
s naponta tapasztald meg,
kívánom teneked!
Szeretnék a meséket és verseket kedvelő TITKOS barátaim számára egy karácsonyi ajándékkal kedveskedni. A vers hosszúsága miatt csak a linkjét másolom ide: Tovább »
Esett a hó!
Tegnap a kék eget
hófelhő takarta,
Földünket porhóval,
befedni akarta.
Hópelyhek az égből
kicsit ferdén hulltak,
ahogy földet értek
egymáshoz simultak.
Az utcai lámpa
fényében cikáztak,
- apró csillagszórók -
fényesen szikráztak.
Földön összegyűltek,
egymás kezét fogták,
és a nagy világot,
együtt betakarták. Tovább »
Közeleg a karácsony, ezért szeretnék egy kis ajándékkal szolgálni azoknak, akik hisznek a mesékben, akik szeretnek mesét olvasni:
Fodajátok szeretettel, jó szórakozást kívánok:
CINCOGÓ
Valahol a nagyvilágban,
kerek-erdő közepén,
egy kedves egércsaládban
élt egy kis egérlegény.
Egércsalád, rajta kívül
nevelt három csemetét.
Apa, anya, 4 kisgyerek, Tovább »
Pihe-puha pelyhek,
lassan ereszkednek,
üzenethozói,
hűvös decembernek.
Csendes kint az utca,
álmait alussza,
csak amott a téren,
várnak még a buszra.
Az utcai lámpa
fénye halvány sárga,
pislogva tekint le
az álmodó világra.
Nézem az úttestet,
mit fehérre festett,
sok hulló hópehely,
szebbítve az estet.
Látom, hogy ma éjjel, Tovább »
A hétvégén csillaghullás volt, bár a fényszennyezés és a havazást ígérő felhők elfedtek előlünk látványukat - bár álmomban szemtanúja voltam milliónyi fényes kődarab életének utolsó fázisának.
Mint tavaly nyáron, amikor Dobogókőn töltöttünk néhány napot Kedvesemmel. Emeleti szobát kaptunk, az ágy felett pedig egy tetőtéri ablak volt. Tökéletesebb nem is lehetett volna. Már rég feljöttek a csillagok az égre, Újhold volt, így fényük Tovább »
Ahogy kiléptem az ajtón rögtön mellbe vágott a hőség. Körbe néztem. A hatalmas beton placc csak ügy ontotta magából a meleget ,remegett az egész látó határ. Nesze neked bőrkabát gondoltam, és éreztem ahogy a hátamon elindultak lefelé az izzadság cseppek. Jó lett volna levenni, de tudtam hamarosan jó szolgálatot tesz. Tovább »