történet

Hogyan kezded a napodat?

orvosokMichael egy olyan típusú srác volt, aki tényleg meg tudott őrjíteni. Mindig jókedvű és mindig tudott valami pozitívat mondani. Ha valaki megkérdezte, hogy hogy van azt válaszolta: "Ha jobban lennék, kettő lenne belőlem."

Született optimista volt. Ha valamelyik beosztottjának rossz napja volt, Michael azt mondta neki, hogy a helyzet pozitív oldalát kell néznie.
Annyira kíváncsivá tett a természete, hogy egy nap odamentem hozzá és azt mondtam: Tovább »

A lelkiismeret

busz leszállásNéhány évvel ezelõtt egy lelkész Houstonból Texasba költözött. Néhány héttel az érkezése után, egy alkalommal a belvárosba kellett mennie. Amikor a buszon leült észrevette, hogy a sofõr negyed dollárral többet adott vissza.

Elkezdett gondolkodni, hogy mit tegyen, és arra az elhatározásra jutott, hogy visszaadja a pénzt. Hiszen bűn lenne megtartani. Aztán egy másik gondolat fogant meg fejében: "Oh, felejtsd már el, hiszen ez csak negyed dollár. Tovább »

A döntés

Egy cég, amikor új munkaerőt vett fel, irásbeli alkalmassági vizsgálatot kért.
Ez egyetlen kérdésből állt:

"Tegyük fel, hogy Ön egy sötét, viharos éjjelen vezet hazafele a városban.
Ekkor meglátja a vidéki buszmegállóban, hogy ott három ember várakozik a
buszra, ami nagyon sokára fog odaérni.
Mind a hárman sürgősen be akarnak érni a városba, de a kocsiban csak EGY
hely van a sofőrülésen kivül, ez egy kétüléses kocsi, vagy egy motorkerékpár. "
Tovább »

Ha az ember rendben van, akkor rendben lesz a világa is

puzzle emberOlvatam egy jó történetet, amelynek mondanivalóját pontosan az életemre tudtam vetíteni, mikor éppen úgy éreztem, hogy el vagyok veszve, és csak valami csodára vártam, hogy valami történjen, valaki tegyen valamit, hogy nekem jobb legyen, lényegében úgy éreztem velem nincs semmi gond, a világgal van baj.

Majd egy Önserkentő könyv került a kezembe és elkezdtem olvasni (az a könyv már 5-10 éve ott volt a polcon de nem olvastam, talán csak most volt rá szükségem, nem tudom hogy miért pont akkor került a kezembe, de azt hiszem épp jókor találtam rá). Tovább »

A lista

osztálytársakNem tudom, hogy ez a történet szerepelt - e már itt, de nekem az egyik legkedvesebbem.

Egy napon azt kérte az osztálytól a tanárnő, hogy minden osztálytársuk nevét írják föl egy lapra úgy, hogy a nevek mellett maradjon egy kis üres hely. Gondolják meg, mi a legjobb, amit mondani tudnak a társaikról, és azt írják a nevek mellé. Egy teljes órába telt, mire mindenki elkészült és mielőtt elhagyták az osztálytermet, a lapot átadták a tanárnőnek. Tovább »

A lelkiség keresése

A lelki keresés távolság nélküli utazás. Elindulsz a pillanatnyi helyedtől oda, ahol mindig is voltál. A tudatlanságtól a felébredésig, mert csak annyi történik, hogy életedben először megpillantod, amit egész életben láttál.

Ki hallott már arról az ösvényről, ami önmagadhoz vezet, vagy arról a módszerről, amely azzá tesz, ami mindig is voltál? A lelkiség végső soron, nem más, mint hogy azzá válsz, ami valójában vagy.Egy fiatalembert megszállt az Igazság keresésének a gondolata, ezért elhagyta családját és barátait, elindult az Igazság keresésére. Keresztülutazott sok országon, átszelt sok óceánt, rengeteg hegyet megmászott, és mindent összevetve sok nehézség és szenvedés érte. Tovább »

A saját kereszted

Egyszer egy férfinél betelt a pohár, térde borult a szobájában és így imádkozott Jézushoz:
„Nem bírom tovább! A keresztem túl nehéz Uram, elfáradtam! Kérlek, hadd tegyem le és kaphassak egy másikat.”
„Rendben van gyermekem!” – válaszolta Jézus és levette róla a keresztet.
Ezután, Jézus elvitte egy nagy helyiségbe a férfit, hogy választhasson egy másik keresztet.
Hatalmas terem volt telis-tele különböző nagyságú keresztekkel. Volt olyan hatalmas is, melynek a tetejét nem is lehetett látni.
A férfi bóklászott a sok kereszt között, mire nagy nehezen a sarokban meglátott egy aprócska kis keresztet.
„Azt kérem, ott, ami a sarokban van!”
„Drága gyermekem, ez az a kereszt, amit éppen az előbb adtál vissza!” – felelte Jézus.
Tovább »

A fazekas legendája

buddhaRéges-régen élt egyszer Indiában egy Kámanita nevű fiatalember, dúsgazdag kereskedőcsalád sarja. Megismerkedett egy Vaszhitti nevű lánnyal, és lángoló szerelemre gyúltak egymás iránt. S bár szerelmük az égig lobogott, mégsem lehettek egymáséi, mert Vaszhitti haridzsán volt, érinthetetlen az előkelő Kámanita számára. A kaszt törvényei erősebbek voltak, mint ők. Egy idő után el kellett válniuk. Kámanita megnősült, rangjához illő gazdag leányt vett feleségül, egyesítették a vagyont, hajóik úsztak a folyókon, karavánjaik járták az országutakat, palotájukban nyüzsögtek a szolgák és az ágyasok.

Egy napon híre jött, hogy egy Angulimála nevű kegyetlen rablóvezér érkezett a vidékre. Az a terve, hogy megrohanja Kámanita palotáját és mindenét elrabolja. Tovább »

Akinek nincs ellensége

Az istentisztelet vége felé a lelkész megkérdezte nyáját:
- Hányan bocsátottatok meg az ellenetek vétkezőknek?
Mindenki feltartotta a kezét, kivéve egy törékeny idős hölgyet.
- Jones asszony!? Ön elzárkózik attól, hogy megbocsásson ellenségeinek?!
- Nekem nincs egyetlen ellenségem sem - mondta kedvesen mosolyogva az apró hölgy. Tovább »

A szeretet rendje

skorpióSzékely János - A szeretet rendje
(részlet)

"Talán feltehetné a kérdést valaki: miért szeressek, miért ne legyek inkább önző? Hadd válaszoljak egy történettel.

Egy indiai szerzetes egy patak partján imádkozott. Ahogy felnyitotta a szemét, meglátott egy skorpiót, amely a nagy kavicsok között haladva hátára fordult, kapálódzott, nem tudott továbbmenni. Megsajnálta, talpára segítette, ám az állat megfordult és belémart.
A szerzetes újból imádkozni kezdett, de amikor a szemét kinyitotta, a skorpiót újra a hátára fordulva, kínlódva találta. Megint segített rajta, de az állat megint megmarta. A szerzetes feljajdult fájdalmában.
Harmadszor is megismétlődött ugyanez, akkorra már könnyek szöktek a szerzetes szemébe a fájdalomtól. Tovább »

Az igazi ÉN

Egy kómában fekvő asszony hirtelen úgy érezte, hogy felszállt a mennybe, és ott állt a nagy fényes ítélőszék előtt.
Ki vagy? – kérdezte egy Hang.
A polgármester felesége – válaszolta ő.
Nem azt kérdeztem, hogy kinek a felesége vagy, hanem azt, hogy Te ki vagy.
Négy gyerek anyja vagyok.
Nem azt kérdeztem, hogy kinek az anyja vagy, hanem, hogy Te ki vagy. Tovább »

Lábnyomok a homokban

Amikor egy ember eltávozott az élők sorából, Isten visszatekintett a múltba és megmutatta neki az életének fontosabb állomásait, közben magyarázatot adott hozzá:
-Látod azokat a lábnyomokat? Az egyik pár te vagy, a másik pár én. Ez azt jelenti, hogy én mindig melletted álltam, kísértelek az útjaidon.

A férfi később megkérdezte: Tovább »

EGY MEGDÖBBENTŐ TÖRTÉNET

kalitkaGeorge Thomas plébános volt New England-nak egy kis városkájában. Húsvét reggelén, amikor zsúfolt templomában felment a szószékre prédikálni, egy régi, rozsdás, rozoga madárkalitkát vitt magával és letette a szószék párkányára. Persze mindenki meglepődve nézte és kíváncsian várta, mi fog itt történni. A plébános elkezdte a prédikációt:
,,Amikor tegnap végigmentem a Főutcán, szembe jött velem egy fiatal gyerek, kezében lóbálta ezt a madárkalitkát, és a kalitka alján három kis vadmadár lapult, reszketve a hidegtől és a félelemtől. Megállítottam a fiút és megkérdeztem:
- Na, mit viszel magaddal? Tovább »

Jégből vagyok, talán fel sem olvadok...

jéghegyVolt egyszer két jégtömb. A hosszú télen keletkeztek egy sziklás, bozóttal körbevett üregben, a hegyoldalt beborító erdő közepén. Makacs közönyösséggel méregették egymást. Viszonyuk meglehetősen hűvös volt. Néhány "jónapot", egy-két "jóestét". Semmi több. "Jégtörésről" szó sem volt.

Mind a ketten azt gondolták a másikról:
- Igazán eljöhetne hozzám!
De a jégtömbök egyedül nem tudnak elmozdulni a helyükről. Így nem történt semmi és a jégtömbök még jobban önmagukba zárkóztak. Tovább »