2009. január 15. csütörtök - 21:31 | beküldő: Secret Admin
Sokszor felmerül a kérdés a Titok és a vonzás törvénye "használóinak" körében, hogy vajon azokat a dolgokat, amiket bevonzol az életedbe, tényleg a gondolataiddal teremtesz meg, vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy ráérzel a jövőbeli eseményekre, és tudatosabban használva a hatodik érzékedet, előre megérzel... A legegyszerűbb példa, amikor gondolsz valakire, és az illető nem sokkal később felhív: tényleg a gondolataid vonzották be a hívását, vagy ő már fel akart hívni, és te ezt megérezve gondoltál rá.
Megmondom őszintén, ez engem ebben a formában nem nagyon érdekel! Szerintem ugyanis mindkettő igaz! Miért zárná ki egymást? Az Univerzumban ugyanis TÁRSTEREMTÉS folyik. Vagyis én is teremtem a saját valóságomat, és mások is teremtik a saját valóságukat. És engem csak egy dolog érdekel ebből: hogy ÉN MIT AKAROK! Ráadásul ezt minden pillanatban eldönthetem, és ha tényleg a saját életem teremtője vagyok, akkor a megérzés is csak segít ebben.
Ugyanis azzal, hogy megérzel valamit, megteremted a lehetőséget arra, hogy eldönthesd, részese kívánsz-e lenni az eseménynek, vagy nem. Vagyis abban a pillanatban, hogy megérezted, dönthetsz arról, hogy befolyásolni akarod az adott eseményt, vagy legalábbis annak hatását az életedre, vagy elfogadod... Érted? :-)
Számomra ez nagyon egyszerűnek tűnik, és egy gondolat erejéig vissza is térnék a repülőgépes példára, aminek kapcsán egy másik témában ez a gondolatmenet elindult... figyelmeztetek minden olvasót, hogy amit most leírok, az csak egy gondolatsor, és nem magyaráz meg semmit sem. Pusztán az elmém "játéka", és bármiféle egybeesés a való világgal, csak a véletlen műve lehet :-DDD
Mivel az Univerzumban társteremtés folyik, előfordulhat, hogy egyszerre több ember is úgy dönt, hogy repülőgép-szerencsétlenségben szeretne meghalni. Megtehetik, miért ne? Lehet hogy nem tudatosan, hanem csak egyszerűen annyi katasztrófafilmet láttak, és olyan MÉLYEN átélték őket, hogy elkezdték a saját életükbe is bevonzani ezt a tapasztalást. Vagy egyszerűen annyi rosszat vonzottak már az életükbe hogy elég volt, és azt kívánják, hogy bárcsak meghalnának, és véget érne a szenvedésük ezen a Földön... mindegy miért, de tegyük fel hogy sokan egyszerre így döntenek. Neked viszont pont ezen a gépen kellene utaznod. De te nem akarsz meghalni, eszed ágában sincs. És mi történik ilyenkor? Teremtesz! A gép a "többség" akarata szerint le fog zuhanni, de neked hatalmadban áll bármit megtenni, hogy túléld a szerencsétlenséget. Hogyan? Egyszerű: ha figyelsz, márpedig miért ne figyelnél, akkor nem fogsz felszállni arra a gépre. Egszerűen közbejön valami. Nem is kell tudatosan foglalkoznod vele. Nem kell gondolkodnod ezen, mivel ez AUTOMATIKUSAN MŰKÖDIK!!! Tudatalatt tudnod kell, hogy melyik gép lesz AZ, és ha nyugodt vagy mert bízol abban hogy TE teremted meg az életedet, és ÉLNI AKARSZ, vannak terveid és képeid a jövődről, akkor meg fogod teremteni azt is, hogy lekésd a gépet, vagy ne engedjenek fel rá, vagy valami más okból ne legyél ott. Épp ezért felesleges aggódni, félni. Ráadásul a repülés a legbiztonságosabb közlekedési forma, tehát tényleg minden okod megvan rá, hogy nyugodtan és jókedvűen ülj a gépre. Meg fogsz érkezni, ha azt akarod. Nincs más lehetőséged :-)
Ugyanígy, amikor bizonyos eseményeket a "világ sodrása" előidéz, akkor ezekre te REAGÁLHATSZ. Reagálhatsz félelemmel, amivel elzárod magad attól, hogy tudatosan reagálj.... úgyhogy ezt az utat felejtsd el! Amikor a világ változik, és te szeretettel reagálsz erre, akkor mindig ajtót nyitsz a lehetőségeknek, és esélyt magadnak az előrelépésre. Reagálj hát szeretettel.
Fogadd el a körülményeket, és ne akarj irányítani, hanem csak figyelj. De ne sodródj az árral, céltalanul, hanem tudd, hogy merre akarsz menni! Amikor tudod, kristálytisztán látod a célodat, akkor nem is kell sodródnod, hanem csak hagynod, hogy a hullám felkapjon a hátára és oda repítsen, ahová szeretnéd :-)
Az meg cseppet se zavarjon közben, hogy ebben a megérzések is segítenek, az ugyanis ugyanúgy a saját teremtésed, mint minden más. Az is csak a része az egésznek!
Admin
- A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges
- 1568 olvasás
-
Hozzászólások
Olykor mindkettő, olykor egyik sem, mert ilyenkor
TUDOM.
HÁT MONDOK ÉN EGY
HÁT MONDOK ÉN EGY MERÉSZET:)
AMÍG EBBEN A VILÁGBAN GONDOLKODSZ,EZEKKEL A SZABÁLYOKKAL AMIKET ISMERSZ,ADDIG EZT VALÓBAN NEHÉZ ELDÖNTENI..DE ABBAN A PILLANATBAN,HOGY ELRUGASZKODSZ A VILÁGTÓL,ÉS FELISMERED,HOGY EZ CSAK A LÁTSZAT...NA AKKOR MÁR MAGAD TEREMTED A SAJÁT VALÓSÁGODAT.
Egóék...
A kis Egó és a Nagy Egó beszélgetnek:
- Mond Nagy Egó, Te tudatos vagy?
- MI , mit kérdezel??????????
Meghajlok a Bennetek Élő Tudatosság Előtt!!!
Baráti Szeretettel.
zorba
Az:)
1. Ezt nem tudhatod
2. Más számára nem lehet teremteni, ezért sokan nem is mernek... én ettől még szoktam kívánni és van egy általános kívánságmondatom is, ez pedig a következő:
"Kívánom, hogy minden ember tetteit a szeretet vezérelje, ne pedig a félelem."
3. Arra még sose gondoltál, hogy a sok kis boldogság és harmónia végül összeadódik egy naggyá, amely nyilván tudatállapotváltással is járna?
...
Ma reggel összegzve a fejemben kavargó gondolatokat, ezt a mondatot fogalmaztam meg: A legnagyobb veszély abban rejlik ha az ember álmában is álmodni kezd ... ekkor félő hogy soha sem tud többé felébredni ...
Erre fellépek és ugyanezt olvasom ... o.O
Ott ahol tegnap még bejegyeztem valamit arról hogy milyen a """"jó"""" teremtgetés ... ettől függetlenül még mindíg úgy gondolom hogy a megérzésekben semmi veszélyes nincs ... mert azok tulajdonképpen nem szándékolt vizualizációk ... hanem a spontán történés ... amiről ezáltal ismerjük fel hogy jó úton haladunk ... De teljes egészében egyetértek veled Az ... én is ugyanezeket írtam le csak kicsit más megfogalmazásban regisztrálásom idején.
Kiút van a szembefordított tükrök közül ... csak meg kell oldanunk néhány rejtélyt előtte ... például egy végtelen álmomból én úgy ébredtem fel egyszer hogy megszereztem azt a fényképet ami egy olyan pillanatról szólt amiben éppen megjelent ... szóval egy több ezer szobás palotában az egyik szobában ült egy turbános kis srác és mondta hogy mutat valamit ... felém tartott egy fényképet amin mi ketten voltunk ahogy ő felém nyújtja én meg megfigyelem a képet ... Nem tudom hogy sikerült e megszereznem de tudtam hogy ha elmondja azt hogy hogyan készült akkor kijuthatok az álomból ... amiről pontosan tudtam hogy csak álom ... Talán csak ez kell hogy felfogjuk azt hogy ez nem a valóság ... és azt kívánjuk ami legelőször létezett ... ahonnan elindultunk ... mintha legalulról hirtelen mindent tagadni kezdenénk és ezáltal rázzuk fel magunkat az álomból ... amiből már igen elegünk van ... Kereshetném én is tovább a tükörképem hasznát ... amelyet egy kútba nézve láttam meg ... és nem sejtem hogy valójában nem ő vagyok odalent a mély vízben ... hanem én aki a szabad ég alatt egy mélységes kútban meglátta a nem éppen kedvező helyzetben lévő tükörképemet. Ha úgy próbálunk meg haladni hogy közben ügyelünk a tükörképünkre ... akkor mindig csak a kút körül fogunk járkálni ... ha viszont elhisszük hogy amit látunk ... totális hazugság ... akkor olyan irányba is haladhatunk amely a tükörképünk elvesztésével jár majd ... másodlagos, múlandó tudatunk állandó jellegű ellenőrzése alól kikerülve. Ha megtagadunk mindent ... és azt mondjuk: Minden reménységem, bizalmam a semmibe vetem ... valójában elérjük a mindenséget anélkül hogy egyetlen lépést is tettünk volna virtuális énünkkel a virtuális valóságban, egy virtuális énünk által elképzelt álom felé.
"Mindaz összeomlik, ami másra támaszkodik. Csak az nem omlik össze, ami nem támaszkodik semmire."
.
Az "érem" a Teljesség, a megnyilvánult és a nem megnyilvánult.
köszönöm ... a felismerést ... és a megerősítést
Gyakran van jelen ezen az oldalon az a döbbenetes jelenség, amelyet sokan a "gondolatátvitel" kategóriába sorolnak ... én azt mondom ne soroljuk sehova, ez egy csoda ... amit soha nem hittem volna hogy több személlyel is megfogom tapasztalni ... mert van egy lány barátom akinek a lelke olyannyira rokon az enyémmel vagy az enyém az övével ... hogy mindent tudunk egymásról ... ha erre nem is állandó jelleggel ébredünk rá ... szóval vele esett meg egyedül az hogy a való életben megjelent ez az "Egy-gondolat" jelenség ... és most interneten is: éjjel 2, 3 óra fele ... pont mikor álomból ébredve írni készültem neki ... levelet kapok tőle, ráadásul egyazon témában ... és ma reggel pedig mikor sok idő után ... másodjára lépek be erre az oldalra ... azt kell tapasztaljam hogy ismét álmomból felébredve ... a fejemben még csak éppen formálódó gondolatomra, már reflektál valaki, aki tök idegen (?) :) ... és ráadásul nem is találkozok vele ... hanem interneten keresztül valósul meg ez ... tavaly több emberrel jártam így itt ezen a fórumon ... örülök hogy a hagyomány folytatódott ...
Igen
Kedves Andromed!
Igen, igen... Szerintem is az üresség a kulcs. De, csak kulcs, az "érem" egyik oldala.
Az "érem" másik oldala az Élet.
Az "érem" a Teljesség, a megnyilvánult és a nem megnyilvánult. Az Abszolút.
Az első lépés, hogy ráeszméljünk, hogy a semmi vagyonk.
A második lépés, hogy ráeszméljünk mi vagyunk minden.
Ez lenne az Önvalóra ébredés.
Örömteli napot
EGO
Az ego, a személyiség, az 'én vagyokság' a Tudat torz tükröződése.
Ez az ego, nem valós, csak egy álom entitás.
Az álom entitás, újabb álmot teremt. De a termtése továbbra is az álomban marad.
Ideje lenne felébredni az egóizmus álmából.
Itt még senki nem akart békét, szeretetet, egyenlőséget teremten mások számára, csak mindig az "én" ..."én"...teremtget magának "jólétet".
Az :)
:) ...
... teremtgetés, megérzések ... rájöttem hogy ezt csak ismerni lehet ... tanulni nem ... mert csak akkor tanulom meg igazán ha megismertem ... mégsem hiába való dolog ezekről hírt adni itt a fórumon ... ugyanis pontosan az a lényege ennek hogy megtanulunk egymás tapasztalatain fellelkesülve bízni a sajátjainkban.
"Mindaz összeomlik, ami másra támaszkodik. Csak az nem omlik össze, ami nem támaszkodik semmire."
Nahát Andromed!Szívemből szóltál!
csenge333
...
Valamelyik nap ütöttem befele a kaputelefonunkba a kódot ... hogy bejussak, és véletlenül valami más számot kezdtem el mint amit kellett volna ... megálltam ... törölni akartam hogy a jót kezdjem el újból beírni és ekkor észrevettem hogy a rossz szám megegyezik a jóval addig a pontig ahol megálltam a beütéssel. És írtam tovább már a jó számmal a fejemben de bármiféle cselekvésbeli különbség nélkül :)
A lépcsőn felfele menet már azon gondolkodtam hogy valószínűleg ez mindenre igaz ... és csak a gondolataink változnak az életutunkkal szemben ... maga az út az mindig EGY. Időn kívülről nézve. Van egy út amin minden bizonnyal végig haladunk ... és eldönthetjük róla hogy azt a sajátunknak érezzük e minden részletében vagy pedig nem. Ha elfogadjuk jónak ... akkor minden a javunkra válik ... még a "rossz" dolgok is. Folytatjuk más hozzáállással a történetet ... de végig ugyanott haladunk ahol haladnánk és elfogadjuk a rajta érkező ajándékokat ajándékoknak.
Őszinte hálát szerintem csak olyan dologért lehet érezni ami valóság. Az már mindegy talán hogy megtörtént vagy még csak történni fog ... ha tudjuk mi következik ... az talán azért van mert elfogadtuk jónak a mögöttünk és az előttünk álló utat. Talán így van. Nekem nem rég volt egy elég hosszútávú megérzésem ... és hálás is voltam érte ... most pedig csak ellököm magamtól mert annyira akarom hogy bekövetkezzen ... szóval fogalmam nincs hogy minden megtörténik e amiért hálát érzünk ... majd leírom nektek ha megtudtam :) Az biztos hogy a legéletképesebb teremtések a megérzések ... amik spontán jönnek ... mert ezek mindig illeszkednek az aktuális igényeinkhez és kevés esélyünk van elrontani őket :) HA ellehet rontani őket! Szóval asszem tényleg csak hagyni kéne hogy vigyen minket a hullám és minden pillanatról felismerni hogy gyönyörű teremtés :)
Drága Imrém:-))
Bennünket akkora öröm töltött el,amikor láttuk a hírt.
Végre lesz egy" katasztrófa film",ami arról szól,hogy mindenki túlélte,hogyan lehet pozitívan hozzáállni egy ilyen dologhoz,és remélhetőleg a pilóta nagyon sokat fog keresni a történettel,és nagyon sok embernek segíthet vele,mert megérdemli:-)))Hihetetlen rátermettsége és lélekjelenléte van annak az embernek.És végre egy pozitív hír a híradóban!!!!
Köszönöm írásodat,mélyen egyetértek Veled.
Ölelés: Ercsi
Uhh ez nem semmi... megnéztem a linket...
Jó megérzéseket kívánok...
Tán 9 éve, egy éjjel azt álmodtam, hogy egy repülőgépben ülök, és orral lefelé zuhanok iszonyú sebességgel, és valami lakott területen érek földet.
Az nap egy falu szántó földjére tényleg lezuhant egy gép, de a pilóta megúszta, katapultált...
Félelmetes volt szembesülni az álmommal...
Kívánom neked, hogy a sikerrel kézenfogva járj!
http://www.youtube.com/watch?v=RaHgxfZZEm4&feature=related
lollipop
Kedves Admin, Idézlek:
Kedves Admin,
Idézlek:
"figyelmeztetek minden olvasót, hogy amit most leírok, az csak egy gondolatsor, és nem magyaráz meg semmit sem. Pusztán az elmém "játéka", és bármiféle egybeesés a való világgal, csak a véletlen műve lehet :-DDD"
He-he :-)))))
Moncsi
"Az álmom az enyém, és létezik...".
Húúúúúha !
Ez tényleg félelmetes!
Kedves Admin! Megnéztem a
Kedves Admin!
Megnéztem a linket. Borsózik a hátam. Nem tudom eldönteni, hogy ez egyszerűen hátborzongató vagy hátborzongatóan csodálatos.
Szeretettel:
Moncsi
"Az álmom az enyém, és létezik...".
megdöbbentem elsőre, de ez
megdöbbentem elsőre, de ez úgy néz ki hogy ez egy elég erős megerősítés: befejeztem ezt az írást, és kikapcsoltam a gépem, aztán 5 percre rá bekapcsoltam a tévét, és mi fogad? a legtöbb adó megszakította adását és élőben közvetíti a New Yorkban lezuhant repülőgép katasztrófáját! már több mint egy órája nézem a BBC-n, és ahogy látom az Indexen is ez a vezető hír: 151 fővel a fedélzetén lezuhant egy gép, és mindenki, azaz MINDENKI túlélte, a gép a Hudson folyóba zuhant NY-ban, lakott területen és hihetetlen (!) módon, senki sem halt meg, mindenki túlélte (sérültek természetesen vannak) de egyfolytában azt emlegtik a BBC-n hogy ez mekkora csoda, hogy egy ilyen szerencsétlenség történt és mindenki túlélte.
itt az INDEX hír ami most épp vezető hír a címlapon...: http://index.hu/politika/bulvar/hds090115/
hát nem fura? körülbelül akkor történt a gép lezuhanása, amikor írtam a szöveget... :-) és mindenki megúszta!!! :-)))
Kedves Admin!
Olyan egyszerűnek tűnik ahogy leírod!
És milyen hosszú utat kell bejárnunk ahhoz, hogy a vérünkké váljon! Hogy megtanuljunk odafigyelni arra a bizonyos belső hangra, megérzésre.
És milyen jó, hogy valaki közülünk emlékeztet erre!
Köszi.
szeretettel: Judit
"Csak egy helyen szeretnék élni, és ez az a hely, ahol a szeretet örökké uralkodik."
Drága Secret Admin! Azt
Drága Secret Admin!
Azt hiszem újra szeretni fogom a repülést... szárnyalok... köszönöm :-))))))
Szeretettel:
Moncsi
"Az álmom az enyém, és létezik...".