Titok 2. Louise L.Hay - Éld az életed könyve alapján

Ismét belátogattam ide. Elég régen nem jártam itt és nem is irtam olvastam. Mostanában vagyis pár napja megint a gondolataim között van. És mivel ez nem véletlen, hagyom történni.
És ha már itt vagyok akkor adok is valamit nagyon jó szívvel, ha még nem ismernétek. Akkor itt megnézhetitek a filmet: http://godolloireiki.hungariahost.0lx.net/page.php?56

Egy nagyszerű kiegészítés a már ismert Titok első részében is megszólaló szereplők szavaiból.

Sok örömöt kívánok hozzá.

És egy kis ráadás:
Először is, jól jegyezd meg: az intellektualitás nem intelligencia. Intellektuálisnak lenni egyet jelent a hamissággal, az intelligencia színlelésével. Nem valódi, hiszen nem a tiéd; kölcsönzött.
Az intelligencia a belső tudatosságod kifejlődése. Semmi köze a tudáshoz – a meditatívsághoz van köze. Az intelligens ember nem a múltbéli élményei alapján cselekszik, hanem a jelenben működik. Nem reagál, hanem válaszol. Éppen ezért mindig kiszámíthatatlan; senki sem tudhatja biztosan, mit fog tenni.
Egy katolikus, egy protestáns és egy zsidó ember beszélgetett egy közös baráttal, aki elmondta nekik, hogy már csak hat hónap van hátra az életéből.
– Mit tennél – kérdezte a férfi a katolikust –, ha az orvosod szerint már csak hat hónapod lenne?
– Ó! – sóhajtott a katolikus ember. – Az összes vagyonomat az egyháznak adnám, úrvacsorát vennék minden vasárnap, és rendszeresen elmondanám az Üdvözlégyet.
– És te? – kérdezte a protestánst.
– Eladnék mindent, körbehajóznám a Földet, és nagyszerűen érezném magam!
– Hát te? – fordult a zsidóhoz.
– Én? Felkeresnék egy másik orvost.

Ez az intelligencia!

Címkék:


viccre,viccel.. Nagyvizit

viccre,viccel..
Nagyvizit van,a professzorral az élen körbejárják az orvosok a betegeket.Megállnak,tájékoztatják a professzort a betegek állapotáról,vagy épp a professzor mond ezt azt..Az egyik betegnél ezt mondja félhangosan a prof:ezzel nem érdemes foglalkozni,max. 3 hónapja van hátra.A férfi meghallja,és elhatározza,hogy csak azért is meg fog gyógyulni.Meg is tesz mindent ennek érdekében,és valóban meggyógyul.10 év múlva felkeresi a professzort a kórházban.
- Emlékszik rám professzor úr?-kérdi.
- Nem.
- Semmi gond,megértem,nagyon sok beteggel találkozik...de tudja én vagyok az a betege,akire 10 évvel ezelőtt azt mondta,max. 3 hónapja van hátra...és tessék,itt vagyok!
A prof megvakarja kecskeszakállát,és így szól:
Igen?Akkor magát félrekezelték.....
na erről ennyit:)