A tudatalatti védekezése

tudatalattiAmikor valamilyen teljesen új dologba kezdesz bele, mindig kényelmetlenül érzed magad. A tudatalattid nagyon rafinált ilyen téren is, mert pontosan ő lesz az aki megpróbál meggyőzni arról, hogy fejezd be amit éppen csinálsz, ehelyett inkább csinálj valami kényelmesebbet. Ha engedsz a kísértésnek akkor megadod magad a tudatalattidnak és ezzel együtt az áldozatává válsz. Ahhoz, hogy sikereket érj el, teljes mértékben át kell venned az irányítást a tudatalattidtól. A tudatalattid mindig a változatlanságot, a kényelmességet keresi.

A tudatod alapvetően lusta, és mindent megtesz azért, hogy lebeszéljen arról, hogy új dolgokba fogj. Neki az a helyzet tökéletesen megfelel, ha sajnáltathatja magát, és a kudarcaiért másokat okolhat. Különböző trükköket is felhasznál csak azért,hogy megakadályozzon téged a cselekvésben. Előhozhatja a kellemetlen emlékeidet is, amikor valamiben kudarcot vallottál, vagy eszedbe juttatja az elöző esti híradót, ahol megnézte az az napi borzalmakat, tönkreteszi a lelki nyugalmadat, csak, hogy ne kelljen erőfeszítéseket tennie.

Elhatározod, hogy holnaptól nekiállsz minden nap egy órát angolt tanulni este héttől nyolcig. Tankönyveid megvannak, ezenkívűl rengeteg hanganyag is a rendelkezésre áll. Tudod, hogy fokozatosan akarsz angol nyelvet tanulni és adsz magadnak hat hónapot a tanulásra. Lehet, hogy amikor elhatározod magadban, akkor nagyon lelkes vagy. Látod magad előtt amint folyékonyan beszélgetsz angol anyanyelvűekkel, és jó érzéssel tölt el, hogy képes vagy szót érteni velük. Nagy lelkesedéssel megtervezed, hogy holnap este hétkor elkezded. Aztán eljön a holnap, és egyre eközeledik az este hét óra. A tudatalattid elkezd feszengeni, és próbál lebeszélni arról, hogy tanulj, sőt húzza az időt. Ilyenekkel fogsz találkozni mint a, fáradság érzése, lustaság, unalom, idegesség és minden elképzelhető dolog ami elvonja a figyelmed, arról amit eredetileg szándékod szerint tenni akarsz.

De ezeknek ne dőlj be, ez az agyad tudatos manipulációja. Kezdj bel azonnal a cselekvésbe, bármilyen elkedvtelenítő gondolatokat is sugall neked. Ha eljön az este hét óra, dobd el a kifogásaidat, és kezdj el tanulni! Hogy a tudatalattid müködésének folyamatát megértsük, meg kell vizsgálnunk a különböző helyzetekre adott reakcióit.

Amikor a munkahelyeden a főnököd utasít valamire, tegyük fel, hogy délután 3-kor kezdj el egy bizonyos projektet, majd 5 órakor mutasd be neki, érdekes módon mindig megteszed. Ellenben, ha önmagadnak adod utasításnak, hogy este héttől nyolcig angolt tanulj, akkor nem mindig teszed meg. Miért is van ez? A megélhetésed szó szerint attól függ, hogy megteszed-e azokat a dolgokat amelyeket a főnököd megszab neked, vagy sem. Ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgot, a főnököd azzal zsarol, ha nem végzed el a munkádat, akkor kirúg a munkahelyedről. A motivációd ez esetben – mivel félelmen alapul- elég nagy ahhoz, hogy maradéktalanul megtedd amit kér tőled. Cserébe persze megkapod a havi fizetésedet, ami eléggé ösztönző ahhoz, hogy lenyeld a munkahelyi sérelmeidet.

Ráadásul a munkahelyeden körbevesznek a kolegáid, nem ritkán elég nagy számban ahhoz, hogy kétszer is meggondold, hogyan viselkedsz a jelenlétükben. Senki sem akar szégyenbe maradni mások előtt. Innen adódik a kérdés, hogy miért van az, hogy amikor a főnökünk kér valamire akkor azonnal megtesszük, de miért nem cselekszünk amikor saját magunknak tűzzük ki célokat?

Az egész zavar a tudatunkban keletkezik. Valamikor egyszer életünk során rögződött bennünk egy olyan gondolati minta, miszerint mások kezébe kell adnunk az életünk irányítását, és majd ők megmondják, hogy mit kell tennünk. A legnagyobb probléma, hogy utasításokat várunk azzal kapcsolatban, hogyan is éljük az életünket. A teljes élethez meg kell tanulnod maradéktalanul tisztelni önmagadat. Mindig tartsd be az önmagadnak tett igéreteidet, pontosan úgy mint ahogyan főnöködnek a munkahelyeden.

Azok az emberek akik mindig mástól várják a választ a kérdéseikre, mástól várják az utasításokat, nem képesek önálló döntéseket hozni. Aki nem gyakorolja az irányítást, az sosem tudja kezébe venni az irányítást. Ha hiányzik belőled az irányításra való képesség, akkor kezdd el gyakorolni. Egyszerre csak kisebb dolgokkal, majd haladj fokozatosan. Ilyen lehet például az, hogy elhatározod, hogy kitakarítod a lakásod, amelyet már hónapok óta hanyagolsz. Szánd rá magad, és bármi történjék is, kitakarítasz. Madj megtapasztalod amikor készen leszel, büszke leszel magadra azért, hogy végre úgy tettél valamit, hogy azt nem más adta utasításba neked, hanem saját magad.

Akár azt is kitűzheted célnak, hogy holnap reggel fél hétkor fogsz kelni, kimész a szabadba sétálni és élvezni fogod a napfelkeltét. Lehet, hogy eddig rendszeresen reggel kilenckor keltél, de most rá fogod szánni magad, hogy megembereld magad, és felkelj. Feküdj le hajnali három órakor, és kellj föl reggel hét órakor. Ez pontosan négy óra alvást jelent. Ha törik, ha szakad neked fel kell kellned amikor az óra csörög. Ugye milyen nehéz így kelni? Legszivesebben még hat órát az ágyban töltenél.

És most képzeld el, hogy egy szombati napon játszod el ugyanezt, amikor nem kell korán kelned. Lehet, hogy felhúzod az órát, és felébredsz hétkor négy óra alvás után, de az esetek többségében visszanyomod és tovább alszol. Miért nem kelsz föl, ha elhatároztad? Talán azért, mert nem egy kivülálló kényszerítő tényező hozta meg a döntést??? Ha önmagadanak adsz utasításokat akkor már nem is kell betartani azt? Mégis hogy képzeled ezt?

Azt javaslom, gyakorold egy ideig a korán kelést, de ne olyankor tedd amikor korán kell kellned a munkahelyed, vagy az iskola miatt, hanem amikor nem kötelez senki sem arra, hogy korán kellj, és teljesen önmagadra vagy utalva. Az az igazán nagy próbatétel, hogy önszántadból megtégy olyan dolgokat, amelyek kényelmetlenek számodra. A megszakított alvás kényelmetlen dolog, viszont, ha ezt meg tudod tenni, akkor bármit képes vagy elérni. Minél többször megcsinálod, annál inkább fejleszted az állóképességedet. Nagyon nehéz lesz, de megéri a fáradtságot. Vigyázz, ne kényelmesedj el! Emlékezz arra, hogy, ha ezt képes voltál megtenni akkor bármi mást is képes leszel a gyakorlatba ültetni.

Üdv: shaumbra

További írásaim: http://motivacioblog.hu
Kövesd az írásaimat a Facebookon is, ne maradj le semmiről! :) http://www.facebook.com/motivacioblog.hu

CsatolmányMéret
subconscious-mind.jpg52.2 KB
Címkék:

Hozzászólások



Szerintem ez remek példa,

Szerintem ez remek példa, mert tanulni sajnos nehéz, fárasztó és unalmas. És valahányszor saját elhatározásból leülök, hogy tanuljak, mindig nyávogni kezdenek a macskák:)



:)

Egyre jobban használom a tudatos gondolkodásomat,de még nem 100%-osan.
Nagyon jó az írásod,köszönöm.



Tapasztalom nap mint nap,

Tapasztalom nap mint nap, hogy az emberek mennyire akadályozzák saját magukat mindenben. Szerencsére én észbe kaptam már, s átvettem az életem irányítását. Tv-t nem nézek, csak egy-egy filmet hetente, rádió helyett inkább hangoskönyv-et hallgatok, s minden reggel, ha kell ha nem, akkor is 4-kor kelek. Illetve 3,56-kor. Azokat a dolgokat, hogy lebeszélem magam a dolgok megcsinálásáról, tapasztaltam gyakorta, de valahogy ez olyan mértékben megváltozott, hogy ha eszembe jut valami amit meg kéne csinálni, egyszerűen megcsinálom. Semmilyen erőszakot nem kell magamon tennem. A tudat valóban így működik. De ha egyszer valaki hozzáfog ahhoz, hogy akármi is van de megteszi amit kitalált, egy idő után olyan természetessé válik a cselekvés, hogy észre sem vesszük a visszahúzó dolgokat. Helyesebben megszűnnek ezek a dolgok.
Örülök az írásodnak!
Köszönöm :)



Nagyon szépen KÖSZÖNÖM!!

Szeretem az írásaidat! :)

Köszönöm! :)



Hogy EZ mennyire igaz!!!!!

Hogy EZ mennyire igaz!!!!!



Köszi Shaumbra!

:)