thesecret.hu

Kedves Társaim!

Teljesen elvesztem, segítsetek.
Már elég öreg vagyok (41) és amikor már nem reméltem, megfogant bennem egy élet.
Már az is abszurd, hogy elkezdtünk a férjemmel számolni (?!) , és ahogy összeadtuk a hitelrészleteinket, a kiadásainkat és a majdan kapható táppénzemet - nagyon rosszúl jöttünk ki. Van egy nagylányunk is.

És már évek óta vágytam egy babára, de nem jött. Igaz, soha nem volt olyan helyzet, ami alkalmasabb lett volna. Most jön, és megrettentem. Mi lesz? Hogy lesz? Kellene másfél millió forint, és megnyugodnék, visszafizetném a hitelek zömét.

Vagy nem? Öregek vagyunk már? Bírom-e? És mi lesz utána, hol találok munkát ilyen öregen kisbabával?
De hogyan éljek úgy egy percig is tovább, hogy lemondtam róla? Hogy nézzek a tükörbe anélkül, hogy meg ne vetném magam?

Ha előreszaladok 20 évet és visszanézek - sajnálom ezt a szegény nőt, miért kerül ilyen helyzetbe.

A lányunkkal is a gyes a nyomor volt, anyagilag.

És már ezért is szégyellem magam, hogy ilyeneket gondolok.

Úgy érzem, megőrülök.

Segítsetek, kérlek.

K. , aki valamikor annyira hitt az életben.

Kedves S. Admin!
Könnyeket csaltál a szembe. Ha létezik a HÁLA érzése, akkor én most maga vagyok a hála. Ha veled "beszél" az ember, akkor bármit elhisz. Köszönöm a cölöpöket, amiket kijelölsz. Igyekszem irányban maradni. Most elhiszem, hogy ott élek, látom a kertemet, érzem az erdőt, takarítom a házat (: .....

Őrzöm ezt a képet. Felidézem minél többször. Megélem ezt a képet. Drukkolj nekem. Megérdemlem.

Ezer hála
K.

Máris korlátozod magad: előbb a célt kell kitűzni, nem a lehetőségeket nézni. Ha megvan a cél, ráérsz akkor figyelni, hogy hol az a lehetőség, ami a célodhoz vezet. Ha nem tetszik a faház, képzeld el hogy milyen az, ami tetszene. Hogy nézne ki? Aztán keresd meg az oda vezető utat. Mindenre van megoldás, de ha te már most faházat képzelsz el, pedig nem azt akarod igazán, akkor elindultál el kerülőúton, egy rossz cél felé. Ha megvan mit akarsz, és elképzelted, akkor engedd el. Örülj neki, hogy a tiéd lesz. Örülj neki, hogy ott fogsz élni. Képzeld el minél élethűbben, érezd a virágok illatát a kertben, a szél lüktetését a bőrödön miközben ott sétálsz gondolatban az álomházadban. Akár minden nap. Lényeg hogy belülről jövő, nagyon jó érzés lesz, mert az elméd nem tudja hogy valóság vagy képzelet, amit játszol vele. És a rezgésed folyamatosan át fog állni ettől, egy idő után már természetes lesz, amikor szembetalálod magad a lehetőséggel, ami biztosítja azt hogy meg is valósuljon a terved.