Az úttalan út

2009 angyali üzenetAz úton nem lehet járni, mert az út csupán a viszonylagosság világában létezik.
Az örökkévalóság szemszögéből nézve a világ másként fest.
Nincs haladás, nincs stagnálás, nincs felemelkedés, nincs bukás.
Minden Egy.
Az út úttalan.
Éppúgy nem végtelen, ahogy nem is egylépéses.
Az úton nem lehet lépni.
A lépés illúzió.
Vagy ami még rosszabb önbecsapás.
A nem lépés, a stagnálás viszont bukás, elmerülés a világ fertőjében.
Egyetlen dolgot tehetünk: lépés nélkül lépünk.

Nem-lépünk.
A bölcsek tudják: nincs út, nincs úton járó, nincs úton járás sem.
Ahogy nincs tudattalan, nincs bölcs, és nincs törekvő sem.
Az úton csak akkor járhatunk, ha mi magunk vagyunk az út.
Mert az út – mozdulatlanul mozogva – ellenállhatatlanul visz minket – önmagát – a cél felé, ahová megérkezni soha nem lehet, hisz mindig ott voltunk, és mindig ott is leszünk.
Megvilágosodni pedig akkor fogunk, amikor rádöbbenünk: ott is vagyunk.

A könyveimet és füzeteimet válogattam és az egyikből kiesett egy papírlap. Évekkel ezelőtt valahonnan kimásoltam ezt az írást, de nem véletlen, hogy ez most kezembe került. Ezúton szeretném megosztani veletek.

Hozzászólások



Kingu, Ragyogas!

Koszonom,hogy olvashattam soraitokat.:)

Szeretettel,
felebarat



Kingu, de jó, hogy ezt leírtad:) !

Tegnapelőtt, vasárnap este ment egy film a TV-ben, s bár nem szeretek TV-ni, ez magához vonzott az érdekességével.
1912.-ben játszódik a történet. Fiatal, frissen esküdött pár Svájcban, a magas hegyek közt sétál, és az ifjú férj a visszaúton előre megy, mert vihar közeledett, az utat kitapogatni, és közben megriant a táj, kettérepedt a föld pont az ifjú feleség mögött. Bele is csúszik a hasadékba, de férje, megragadta a kezét, és húzta, igyekezte kihúzni őt onnan. A film elején ez nem sikerült, és eltünt a felesége, de a végén, amikor a hosszú történés lebonyolódik a filmben, és a férfit el nem követett, de megfelelően ki nem vizsgált bűncselekmény miatt felakasztják, ő megbékélt lélekkel várta a halált, mert közben rádöbbent, hogy az élet illúzió, és a halálban, a másik dimenzióban, a megbékélés, és a szeretet várja... nos, ott újra átéli ezt a friss házaskénti élményét a feleségével, és húzza, vonszolja a hasadékból a nejét, kezénél fogva, és ki is tudja húzni. Halleluja! És ott összeölelkeztek, engem meg a hideg rázott a megélt felismeréstől.

Mert a kép megegyezik a bennem élő képpel, ami életem illúzióját érzékelteti.

Igen. Igen. Igen. Élni jó:) És én IGENT mondok életemre.