thesecret.hu - a vonzás törvénye

- na mi van?
Menj az ösvényen. Nem a te dolgod. Mondogatja magában. Aztán letér és megmenti a csajt. Ez van.

"Minden tündérnek nagy feneke és kis melle van?
Nem. Ez egy különleges alakulat."

Nekünk ugyanis narancsbőrös a fenekünk. A mellünk meg vagy befele nőtt, vagy ... - jutott eszembe. És királylányok is vagyunk. Töketlen, tökéletlen királylányok. Mert lassan tudunk mosolyogni, vigyorogni majdnem mindenen. Még magunkon is. A Zs. 20 éves, de akkora a szíve és a combja, hogy csak na. Úgyhogy simán mondhatná, hogy bocsi de kezdő 40-es vagyok... .-))

A mellekről. Nincs neki nagy, de szépen tálalja, majdnem arányos így. És folyton mosolyog. Nem normális. :-)) Illetve nagyon is. Komolyan királylánynak érzi magát, pedig jól megnézve... tényleg annak látszik. A szeme, a tartása, a kit érdekel, ha nem tetszem neki stílus. Egyszerűen szép. A nagy hasával is. Anno ex is ezt mondta nekem, mikor a delfinek karcsúbbak voltak, mint én, hogy nem érdekli. (Akkor még szeretett...) Eszembe jutott, mikor a haver azt mondta anno, hű de nagyon... okos vagy... és közben a mellem nézte... :-)) Sajna két méretet nőtt azóta, nem tudok hason aludni...!! Szóval ez nem járható út, mondom, hogy le kell fogyni! Fejben elkezdjük, aztán meg tesszük, amit az világ kétharmada Afrikában. Semmi hókuszpókusz.

Zs2 is 20 éves, és fogalmam sincs, hogyan ennyire okos. Rühelli befejezni ennyi pénzért a fősulit, elment inkább dolgozni. Mert ugye lekakilja ő nagy ívben a diplomát. Most pénz kell. Sulira, életre. Majd folyt köv. Igaza van. KELLENEK a kis, reális célok, és a nagy álmok. Előbbi az ócska kis önbecsülésünkért, utóbbi az önmegvalósitásunkért. (Hú de fura ... nem is szeretem ezt a szót, félreérthető, plusz sztem akkor utáltam meg, mikor ex ezen kijelentéssel elhagyta a gyerekeit. Persze már a mostani párom is látja, hogy tényleg beletojik az egészbe.)

Na de vissza ZS2-höz... Aztán minap mondtam neki, bezáródtam, nem tudom kivűlről nézni magamat. (Einstein is megmondta, hogy kéne.) Segíts. Válaszolt. Magad zárod be magad. Nyisd ki. Mindent felejts el, tudom, hogy nagyon megbánta már, hogy megbántott. Neked is jobb ha együtt vagytok. /Igaz. A végén egy olyan bocsánatféle is kijött belőle. Ő keveset alszik én meg sokat (s)írok. Úgy értem melyik mikor. Ez is, az is. Mert meg kell szoknom, ezt a fránya egyedüllétet. A semmit. Még az a vacak belső békém is csődbe akar menni. Na ezt már nem hagyom. Dolgoztam érte eleget.

:-))

ja meg ezen is elgondolkoztam:

"Fokozatok

A reménytől megszabadulni nehezebb, mint a félelemtől.
De van egy kapu, ahol épp ez a belépő.
Miért kell a reménytől megszabadulni?
- kérdezte egy kedves olvasóm.
Mert csak a teljes lemondással jár a szabadság és a belső béke.
Ha nem keressük örökké a biztonságot, és berendezkedünk a taljvesztettségre, arra, hogy semmink sincs, amibe kapaszkodhatnánk, akkor nem lesz más, amire támaszkodhatunk, mint saját lelkünk.
Vagyis a bennünk szunnyadó végtelen erő, szeretet és béke.
Így ébresztjük fel.
Nincs más út. Sajnos.

A szabadság paradoxona

A szabadság nem a korlátok hiánya, hanem a korlátoktól való függetlenség:
hogy a belső béke, a boldogság nem függ a külső korlátoktól.
Sőt: minnél több a külső korlát, annál nagyobb az ösztönzés e belső szabadság megteremtésére.
Több szabad embert találsz ezért ott, ahol nincsen külső szabadság.
Gandhi mondta, mikor bebörtönözték:
"Három dolgot nem tudnak elvenni tőlem: én mindig tudok böjtölni, várni és imádkozni."" (w.)

Na ezen most elgondolkodom. Ezt hogyan kéne beadni a normális egyszerű embereknek, akik csak boldogok akarnak lenni, nem szentek, nem istenek, emberek!! (Mert ugye amikor én ilyeneket mondok, mindig negatívnak vagy áldozatnak néznek. Netán UFÓ-nak. Jobb esetben.)

De miért gondolkozom el ezen, csak nem megint adniakarokvalamit-mániában szenvedek? Belém van kódolva, nem tudom kilőni. Odafigyelni, ráébreszteni, hagyni megérteni, átélni. Pedig csak ennyi a dolgom. :-)))

Érdekes ez a segítség, segítsek? / Adj hitet / Doktor úr lélegezzen helyettem téma téma. Tökre megfogott. Még anno itt is kérdezgettem erről. Dehát rébuszokban kaptam valami nagyon könyvízű választ, kb annyit, (lefordítva magamnak életszagúra): NE! Csak rinyálnak akkor majd folyton! NEKI kell megoldania. Ó... Értem már. Dögöljek meg, mert még nem tartok ott lélekben, ahol ő. Sőt, néha nem is érdekli, hogy valakit megkérdezzen, hé, pupák, érted, amit szeretnék mondani, vagy ne mondjam már tovább... Na de akkor már az agyam egészen jól érezte magát és többet nem hagytam, hogy beleturkáljanak. A lelkem meg sajna emlékszik, dehát azt kezelgetem. Mert ugye nem egy sáskáé, ez van.

Az élet a legjobb könyv. Ha valaki KÉRI és komoly a helyzet, szerintem a doki is lélegeztethet kcsit. Ha hiszti vagy önmocsárbahúzás, akkor le kell tojni. Úgyis rájövünk, hogy a segítség nem a szavakban van csak. Egy ölelésben, egy mosolyban egy meghallgatásban nagyobb erő lehet. És mindenki megtalálja az ösvényét, ha keresi. A benne lévő hegyeivel és rögjeivel. Amit kitartó munkával építgetett. Ő maga. Persze, más majd elhordja... :-)) . Hát nem igazán... fura dolog ez, az biztos. Meg kell érni rá, magunkban.

És fura, de tényleg igaza van szivarosnak.

7-szer 7 az 61.

és AB meg szám. (és nemcsak egy vércsoport.) Csak másik szám/nap/rendszerben. Mert kérem ha valaki lehülyéz (mert nem tetszik neki, amit mondok, vagy nem azt hallja, amit vár), legalább mondja meg, miért vagyok hülye. Sőt fejtse ki, mit jelent neki maga a "hülye" szó. Hisz még a szavak mögé sem ugyanazt képzeljük, értjük....
:-)))))))))))

Jó fej volt a Bálint, elmesélte, hogyan ment állásinterjúra. Vitte nagy illedelmesen és komolyan a csudaokosra és szépre összeállított önéletrajzát. Aztán a vezetőszerkesztő félredobta az alábbi felkiáltással. Hát ez engem nem nagyon érdekel. Tud egy viccet?

Szegény, Összesen kettőt tudott. Elég volt. Felvették.

Én is kb. A pink-eset, meg a Hófehérkését.

Tán meg leszek mentve egyszer általuk. :-))

Hát ez van. Semmi Titok. Az ugyanis bennünk van. Csak nézzünk már néha balra és jobbra, mielőtt a célba érnénk. Hogy megtanuljunk úgy láthatatlannak lenni, de tök máshogy, mint ahogy anno gondoltuk. Mert ugye milyen jó is kamera mögött állni és fotózni a világot. Mondtam, hogy láthatatlan vagyok... :-))) És repülni is tudok. Bármikor. Fejben. Ne röhögj!

:-)) Max. mosolyog.

Minden rendben van. Ez van.